"Az elszakadás fájdalmas élmény, éppen ezért magától értetődő, hogy a gyerek az első napokban sír, otthon szeretne maradni, minden lehetséges eszközével tiltakozik az óvoda ellen…"miközben" ez már a tegyél le" időszaka, amikor a gyerek kortársak közé vágyik, és szüleihez való kötődése már jóval gyengébb, mint kisgyermekkorban. " / Ranschburg / Ranschburg Jenő, nagyon szemléletesen leírja versében, hogy milyen érzések kavarognak a gyermekeknek a lelkében, akik az első napjaikat töltik az óvodában, édesanya nélkül: Ranschburg Jenő Első nap az óvodában Most sírok. Itthagyott anyu. Sírok és nem törlöm le a könnyemet… Hadd lássák, hogy én most szenvedek! És hiába dobják ide a labdát Nem gurítom vissza… Nem lehet. Itt fogok ülni a széken estig S a mesét se hallgatom. Úgyse tetszik! Sírok. És csak a nagy, fehér ajtót nézem Ahol anyu elment És este eljön értem! És rájöttem, hogyha nagyon mereven Sokáig nézem azt a díszítést Az ajtókereten Megelevenedik, és színes mesévé válva Ott a Hófehérke És a vasorrú bába, Meg a torkos farkas, Ahogy rátámad nagymamára Aki úgy reszket a félelemtől… Azt játszom: mindjárt engem is bekap… Olyan jól tudok sírni ettől!
Mit egyen az unokám Karácsonyi diós-fahéjas kuglóf recept - Csak keverd össze a hozzávalókat és már sütheted is! Sütés nélküli zserbógolyó recept: 30 perces csokis süti, ha gyorsan készítenél valami finomat Fahéjas csiga receptje házilag - Így lesz igazán puha és omlós a tésztája Csokis-kókuszos tölcsér csokiöntettel: Leveles tésztás finomság, ahogy a cukrászok készítik! - Mutatjuk lépésről lépésre Málnás-kókuszos pillesüti recept - Lisztmentes, könnyű sütemény meleg nyári napokra Cukkini receptek egyszerűen - 5 fenséges cukkinis étel ebédre vagy vacsorára, amíg tart a szezon A klasszikus csíkos kalács receptje - Így lesz puha és foszlós a tésztája Munka, nyugdíj 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése: Most kiderült, hogyan kell ezt elképzelni - Melyik évben mennyi plusz pénz jár a nyugdíjasoknak? III. Ha itt lenne velem anyu… Vagy legalább a nagymamám! Sírok, sírok És nem szól senki Egy szót se rám… Mért nem kérdezik meg, hogy mért sírok? Úgyse mondanám meg ám! Címkék: első nap az óvodában, ranschburg jenő verse Feliratkozás hírlevélre Érdekesnek találtad ezt a cikket?
Motta 2021. 19:31 Bizony nagyon izgulnak. szivvel olvastalak Motta Fresh 2021. 11:17 Kedves biztató soraidat szívvel olvastam, nagyon értesz a gyerekek nyelvén. Gratulálok. Edit Jolcsy 2021. 08:14 Kedves, biztató gyerekvers! Szívvel, szeretettel olvastam! Gratulálok: Joli Zsuzsa0302 (szerző) 2021. május 22. 17:42 @ meszaroslajos60: @ Greczine-Erzsi: @ Judit94: @: @ Tamandy: @ Hege: @ domokoskazmer: @ GePir: @ gypodor: Köszönöm szépen, hogy nálam jártatok és olvastátok a versem. – Csak nem akarsz elmenni, Dani? – csodálkozott az óvó néni. – Hiszen éppen azért vártalak, hogy vigasztald már meg ezt a kislányt. – És egy piros kabát mögé bújó, síró-rívó, piros harisnyás lányra mutatott. – Látod, ő még nem tudja, hogy milyen jó óvodába járni. Dani odament a kabáthoz, és megpróbált mögéje nézni. A kislánynak csak a haja látszott, az is piros volt. – Én mindennap ide fogok járni – kezdte a barátkozást Dani. De a piros kislány ettől csak még jobban bőgött. Aztán Dani folytatta a barátkozást: – Itt sok gyerek lesz, és sok játék, sokat fogunk játszani és az óvó néni szeretni fog minket.
Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél… Velem voltál örömben. bajban. Velem voltál, ha sírtam, velem, ha kacagtam. Meséltél és meséltél igazakat, szépet. Kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. Mit adtam én cserébe?! Te azt sosem kérted. De talán a két szemem elárulta néked. Ez a cikk Pedagógus napi versek ovisoknak – Itt megtalálod! először a Kví. oldalunkon jelent meg.
A hangodat hallva azonban minden emlék előjött: a tavasz, a szabadság... Rádöbbentem, hogy mindkettőt miattad éreztem akkora kincsnek. Mert te voltál az, aki megmutatta számomra, hogy mindenre képes vagyok, és bármit elérhetek. Hogy ne féljek, csak bízzak: legfőképpen önmagamban. A szavaid újra hitet adtak, ezúttal kettőnkkel kapcsolatban: látni, érezni akartalak, hozzád simulni, veled lenni. Nem tudtam, egyedül élsz-e a világban, csak reméltem, hogy igen. Ahogyan én sem találtam még meg azt, aki a mindenséget jelentheti számomra, úgy talán te sem. Hogy nem véletlen, hogy visszataláltunk egymáshoz, mert te nem adtad fel, én pedig nem feledtelek. Oláh Szilárd: Egyszer régen meséltél. Csak most döbbentem rá, mennyire hiányoztál az életemből - hogy a könnyedség csak veled és melletted képzelhető el, mert úgy adsz figyelmet és szerelmet, hogy ezzel szabaddá és boldoggá teszel. Ferencz Gabriella novellája Nyitókép: Shutterstock
Pedagógus napi versek ovisoknak – Itt megtalálod! Osvát Erzsébet: A mi tanító nénink Belép az osztályba, elcsitul a lárma. A sok gyerek szeme szavát lesi, várja. Amikor magyaráz, repülnek a percek. Szinte csodálkozunk, már a csengő csenget? Türelmes, megértő, nem kiabál soha. Ha tudjuk a leckét, vidám a mosolya. Megdicsér vagy dorgál, tudjuk, szeret minket. Vidítsuk fel minnél többször tanító néninket. — Osvát Erzsébet: Varázslat történt Én az iskolától varázslatot vártam. Úgy képzeltem, hogy egy mesebeli várban varázsolni tanít egy okos varázsló: termetre óriás, két szeme parázsló, szája varázsigét mormolgat nekünk, és egyszer majd mi is varázslók leszünk. Pedagógus napi versek ovisoknak – Itt megtalálod! – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen. Így is lett. Megtörtént a várt nagy varázslat. A betűk, a számok barátokká váltak. Az okos varázsló, a tanító bácsi segített hozzájuk kulcsokat találni. A varázsigékre, ahogy megtanított, könyvem sok meséje azóta nem titok. De nem titok többé a tarka szivárvány, s hogy a fák miért állnak ősszel olyan árván… És mégis, mégiscsak varázslat marad az a régi, első, szép iskolanap.
Ott volt a párnádon. Apa lehetne, hogy egy kicsit most is itt hagyj az illatodból? Nem kell sok, csak éppen annyi, hogy onnan mélyről az a gyermekkori biztonságérzet fel tudjon törni és át tudja ölelni a lelkemet…. Tudom, hogy nem fog örökké tartani, de kicsit azért lehet, ugye? Ölellek Apa, szeretettel innen lentről. Legutóbbi módosítás: 2022. 07. 03. Meséltél és meséltél. @ 18:57:: Bereczki Gizella - Libra Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.
Addig a napig kicsit többek voltunk barátnál, és lehetett volna belőlünk bármi: a másik örök társa, élete szerelme. Ám, nem adtunk egymásnak több esélyt, és lassan a régit is elfelejtettük - amíg újra fel nem bukkantál. Megcsörrent a telefonom: a szám ismeretlen, a hangod ismerős volt. Úgy meséltél, mintha az a bizonyos hétvége csak tegnap lett volna, mintha nem éltünk volna egymástól külön tíz évig. Meséltél, és én figyeltem. Mindenre emlékeztél, olyan apróságokra is, amiket én már elfelejtettem. Kedvesen a véleményemet kérted egy dologgal kapcsolatban, én pedig örömmel beszéltem. Aztán elhangzott egy váratlan mondat, mely nemcsak a múltat, de a régi érzéseket is visszahozta: "Életem legjobb csókja veled volt. Nem felejtem el soha! " Forrás: Shutterstock Féltve őrzött emlékekről, törékeny reményekről vallottál, és a hangod nemcsak nosztalgiázott, hanem bizakodott is. Hogy talán én is hasonlóan érzek, és a közös múlt számomra is olyan értékes. Halász Enikő – Képzelt levelek Apámnak – 7torony Irodalmi Magazin. Hiszen végig a lelkünkben őriztük, még ha nem is gondoltunk rá.