Száz éve született a legeredményesebb magyar olimpikon, az ő tiszteletére lesz új neve a budapesti létesítménynek. A Nemzeti Sportcsarnok új nevét hivatalosan a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ), valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) közös rendezvényén kapta meg. Az ünnepségre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával került sor. Gerevich Aladár 1910. március 16-án született és 1991-ben hunyt el. Páratlan olimpiai sikereit 28 év alatt halmozta fel kard- és tőrvívásban, és még ennél is sikeresebb lehetett volna, ha két alkalommal nem maradnak el a nyári játékok a II. világháború miatt. A legendás vívót ábrázoló szobrot, Pató Róza alkotását Gerevich Aladár fia, Pál és unokája, György leplezte le. "Gerevich Aladár olyasmit ért el – hét ötkarikás aranyérem hat különböző olimpián -, amit talán soha senki nem fog megismételni", állt abban a levélben, amelyet a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke, Aliser Uszmanov írt, és amelyet Makszim Paramanov olvasott fel a rendezvényen.
Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott. Itt vált az olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is olimpiai aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak. Gerevich Aladár, "Ali bácsi" még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte. 1988-ban megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát. 1989-ben a MOB tagja lett.
Alkalmas mozgássérült sportolók edzéseinek, illetve versenyeinek megtartására. A medence felszereltsége: központi fűtés, vízforgató, víztisztító; Versenysport A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban és a hozzá kapcsolódó létesítményekben sok száz gyerek sportol napi rendszerességgel, de profi versenyzők – köztük olimpiai és világbajnokok – is itt készülnek a hazai és nemzetközi viadalokra. Itt készült például a londoni olimpiára a tornászok közül Berki Krisztián és Hidvégi Vid, a birkózó válogatottból Módos Péter, Lőrincz Tamás és Deák Bárdos Mihály, a kardozó Szilágyi Áron, Kasza Róbert öttusázó és Joó Abigél judós. A létesítményeket legtöbbször a torna, a birkózó, a vívó, a cselgáncs, a taekwondo és az öttusa szövetség használja. Szabadidősport, lakossági szolgáltatások A sportcsarnok létesítményeit elsősorban egyesületek igazolt versenyzői használják, de emellett – bizonyos részeit – szabadidős sportolók is igénybe vehetik. Uszoda: a 2012-es évtől megnyitotta kapuit a lakosság számára, a szabad pályák függvényében lehet úszni.
(1910-1991) magyar vívó, edző Gerevich Aladár ( Jászberény, 1910. március 16. [2] – Budapest, 1991. május 14. ) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző. Gerevich Aladár Gerevich Aladár 1952-ben (Fortepan archívum) Személyes adatok Születési dátum 1910. [1] Születési hely Jászberény, Osztrák–Magyar Monarchia Halálozási dátum 1991. (81 évesen) [1] Halálozási hely Budapest, Magyarország Állampolgárság magyar Magasság 177 cm Testsúly 78 kg Versenyzői adatok Fegyvernem tőr, kard Klub Magyar AC (1937–1944) Toldi Miklós SE (1945–1946) Csepeli MTK (1947–1950) Bp. Vörös Meteor (1950–1960) Edző id. Gerevich Aladár (1924–1937) Italo Santelli (1938–1944) Csiszár Lajos (1946–1947) Szűcs János (1947–1960) Edzői adatok Klub Bp. Vörös Meteor (1961–1971) Bp.
Vizuál "Egész életemben hazudtam" – Kiállításajánló a nyár közepére Júliusban is érdemes a kiállítóterekben hűsölni és közben műtárgyakat nézni. Szubjektív válogatásunkban olyan tárlatokból szemezgettünk, amelyek fókuszában különleges témák állnak, mint például az anyaság kérdése, a traumákból való gyógyulás lehetőségei vagy éppen a pandémia időszaka alatt válogatott, a 20. és 21. századi eseményeit megörökítő archív filmek és fotók.
Apor Vilmos vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én a boldogok sorába iktatta. Iskolánk szempontjából egy fontos momentum, hogy unokaöccse révén kapcsolatba került a budapesti marista iskolával. Kifejezte a rend még ma is élő tagja felé azt az óhaját, hogy mennyire örülne, ha székvárosában letelepednének. A gyilkos golyó kioltotta az övéit védő főpásztor életét, az önkényuralom pedig elsöpörte a maristák rendjét hazánkban. Így a testvérek méginkább tanújelét adták karizmáiknak a világmisszióban olyannyira, hogy hazánkban bekövetkezett politikai fordulat után Charls Ovard rendfőnök lelkiismeretében kötelezve érezte magát a köszönetre és az újrakezdésre. Ezért küldte el hozzánk Rémi Vericel testvért, hogy tájékozódjon a lehetőségekről. Az egyházi iskolák javarésze ötven évig hallgatásra kényszerült. A rend választása a magyar egyház újraéledésekor városunkra esett. Ebben az időben már tárgyalások folytak a Szentlélek egyházközség által létrehozott Apor Alapítvány és a városvezetés között egy egyházi iskola felépítésének tervéről.
Jézus mindnyájunkat meghívott az életszentségre, ami nem valami rendkívüli dolog, hiszen mindnyájan szeretnénk jók, becsületesek lenni. Erre kaptunk meghívást, de nekünk is meg kell küzdenünk önmagunk rosszra hajló természetével és a rossz környezettel. Rajtunk múlik, mennyire hajlunk a rossz felé. Rossznak lenni nem könnyebb, mint jónak, csak úgy tűnik. Ám csak úgy lehet tartós örömet és békét találni, ha megküzdünk a jóért, és igyekszünk mindig azt választani. Ahogyan az Apostolok cselekedeteiből való olvasmányban is hallhattuk, az apostolokat is megpróbáltatások érték, de kitartottak Jézus tanítása mellett. Mindenkinek lehetséges szentté válnia, hiszen Isten belénk adta a jót, a jóra törekvést, csak hallgassunk a lelkiismeretünkre. Jónak kell lenni, ami a szívünkben ott van, engedjük, hogy ki is bontakozzon – emelte ki a főpásztor. A győri püspökség birtokainak egy része Szany határában terült el; az itt található kastélyban töltötte Apor Vilmos püspök szabadidejének egy részét. A szentmise után az egykori püspöki kastélynál folytatódott az ünnepség, rövid emlékműsorral, amelyet Tóthné Gálfi Éva és Horváthné Boros Andrea tanárnők vezetésével a Szent Anna katolikus iskola nyolcadik osztályos diákjai adtak elő.
Összesen 253 alkotás érkezett be 16 megyéből és Budapestről – továbbá Szerbiából és Szlovákiából – az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Hogy érzi magát a Föld? címmel meghirdetett országos kreatív alkotói pályázatára, amelyet a Föld napja alkalmából hirdetett meg az intézmény Matematikai, Természettudományi és Informatikai Tanszéke. Az eredményhirdetés szeptember hónapban várható. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kiemelten fontos témaként kezeli a fenntarthatóság kérdését, valamint a környezet- és teremtésvédelmet a pedagógusképzés területén is. Ezért a főiskola a Föld napjához kapcsolódóan nyílt, díjmentes alkotói pályázatot hirdetett az óvodás korosztálytól a felsőoktatásban tanuló diákokig, a következő témákban: "Lakóhelyünk, a Föld"; "A Föld – élet"; "Milyennek szeretnéd látni a Földet 50 év múlva? ". Az országos pályázatra öt korcsoportban: óvodás, alsó és felső tagozatos általános iskolás, középiskolás és felsőoktatásban tanulók jelentkezhettek június 15-ig. Végül összesen 253 alkotás érkezett be 16 megyéből (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala) és Budapestről, valamint a határon túlról, Szerbiából és Szlovákiából.