A szerk. Babits Mihály műfordítói ösztöndíjra és Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjra pályázhatnak március közepéig fiatal pályakezdő alkotók. Babits Mihály műfordítói ösztöndíj Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot hirdet fiatal műfordítók részére, akik szépirodalmi (próza, líra), kritikai, szociográfiai vagy bölcseleti művek magyar nyelvre fordításához kérnek támogatást. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum. Pályázhatnak: 1974. január 1. után született, műfordítói tevékenységet végző alkotók. Nem pályázhatnak: - akik 2013-ban Babits-ösztöndíjban részesültek - akik az ösztöndíj ideje alatt központi költségvetési forrásból egyéb ösztöndíjban (PhD-ösztöndíj, az NKA alkotói támogatása, stb. ) vagy egyéb alkotói támogatásban részesülnek. Szakmai önéletrajz - Csurgai Ferenc szobrászművész. Tervezett keretösszeg: 4. 800. 000 Ft Az ösztöndíj összege: Bruttó 100. 000 Ft/hó. Az ösztöndíj az SZJA törvény alapján nem minősül adómentes jövedelemnek, ennek megfelelően a hatályos jogszabályi előírások szerinti számfejtést és a közterhek levonását követően megállapított nettó összegben kerül kifizetésre.
Kun Árpád Kun Árpád, új könyvének bemutatóján. Margó Irodalmi Fesztivál, 2022 Élete Született 1965. március 22. (57 éves) Sopron Nemzetiség magyar Szülei Kun Mihály Szalay Ágnes Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, regény Első műve Ilion (versek, 1989) Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993) József Attila-díj (2013) Irodalmi díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993) Déry Tibor-díj (2000) József Attila-díj (2013) Kun Árpád ( Sopron, 1965. –) József Attila-díjas magyar magyar író, költő, műfordító. Életpályája [ szerkesztés] Szülei: Kun Mihály és Szalay Ágnes. Szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum - Híres öregdiákjaink. 1984-től jelennek meg írásai. 1985–1991 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt, majd 1991–1994 között a Széphalom Könyvműhely irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1995-től a párizsi Sorbonne -on tanult, francia irodalomból diplomázott. 1996-tól az ELTE BTK esztétika szakán is tanult. 2003 és 2005 között a bordeaux -i egyetemen volt magyar lektor. 2006 óta feleségével és négy gyermekével Norvégiában lakik, szépirodalmi tevékenységén kívül időskorúak mellett dolgozik házi kisegítőként.
Ösztöndíjban részesülhet évente: maximum 12 fő. Az ösztöndíj időtartama Az ösztöndíj pályázható időtartama: 2 hónap Az elnyert időtartam több részletben való letöltésére nincs mód. Az elnyert, de a tárgyévben igénybe nem vett ösztöndíjak érvényüket veszítik. Az ösztöndíjasokat a Római Magyar Akadémia 2011. január 1- december 31. között tudja fogadni. Az ösztöndíj összege: bruttó 630 Euro/hó. Nka alkotói ösztöndíj 2022. Az ösztöndíj az SZJA törvény alapján nem minősül adómentes jövedelemnek, ennek megfelelően a hatályos jogszabályi előírások szerinti számfejtést követően kerül kifizetésre. Az ösztöndíjasok a szállást a Római Magyar Akadémián ingyenesen vehetik igénybe. A pályázat nyelve: magyar Az ösztöndíjpályázat benyújtásához szükséges dokumentumok 1. hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap és melléklete, a nyilatkozat A pályázati adatlap és nyilatkozat letölthető a honlapról. 2. pályázati munkaterv és mellékletei: munkatervnek a művészi koncepció kifejtését kell tartalmaznia, amelyet a pályázó az ösztöndíj elnyerésével kíván megvalósítani.
Hogy pontosan hány magyar dolgozik külföldön, nem lehet tudni. A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, azonban a Portfolio múlt heti elemzése szerint a valós szám inkább a 300 ezerhez közelít. De mi kéne ahhoz, hogy a külföldön dolgozó magyarok visszatérjenek? Nem lehet pontosan tudni, hány magyar dolgozik külföldön. A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, azonban a Portfolio múlt heti elemzése szerint a valós szám inkább a 300 ezerhez közelít. A Pénzcentrum több külföldön dolgozó magyarral beszélt, sokan hangsúlyozták, korántsem csak a csábító fizetés miatt döntöttek az újrakezdés mellett. Egy ápolónő arról beszélt lapunknak, van előrelépési lehetőség, megbecsülik a munkavállalókat, az egészségügyben pedig minden szükséges eszköz adott, semmiért nem kell kuncsorogni, nem kell semmin spórolni, az újrahasznosítás a kórházi osztályokon, mint olyan, szóba sem jöhet. Beszéltünk olyan magyar lánnyal is, aki szobalányként kezdett dolgozni Nagy-Brittanniában, de hamar előléptették, néhány hónapon belül már ő koordinálta és ellenőrizte a szobalányok munkáját.
Egy Londonban élő magyar lány arról számolt be, fél év alatt felszolgálóból műszakvezető lett. A fizetés sem elhanyagolható persze, mindannyian a magyar átlagfizetés többszörösét viszik haza. Ha megnézzük a KSH adatait, idén áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt. A KSH közleményéből az is kiderült, a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási iparágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a turizmus-vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint). A németországi magyarok csoportban néhány héttel ezelőtt szavazást indítottak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a külföldön dolgozók milyen nettó fizetésért jönnének vissza Magyarországra, vagy mekkora az a pénzösszeg, amit ha itthon megkapnának, eszükbe se jutna elköltözni. Több mint kétezren válaszoltak a feltett kérdésre. Forrás: Facebook A képen is látható, hogy a legtöbben havi nettó 1800-2000 eurós fizetésért már visszajönnének, vagyis minimum nettó 580 ezres fizetést szeretnének kapni. Sokan nettó 1400-1600 eurós fizetéssel is elégedettek lennének, ami a mai árfolyammal számolva 450-516 ezer forint körüli összeget jelent.
A külföldre ingázó magyarok újabb rekordot elérve 3, 5 milliárd eurónyi jövedelmet kerestek meg, és ennek jelentős részét hazahozták, illetve utalták - derül ki a Magyra Nemzeti Bank adataiból, amelyeket a Népszava szemlézett. Mindez a tavalyi éves átlagos 325 forintos árfolyammal számolva 1140 milliárd forint, azaz a tavalyi GDP 2, 4 százaléka. Az összeg nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, de nemzetgazdasági szempontból jelentősnek mondható hozzájárulás a nemzeti jövedelemhez. A 3, 5 milliárd euróban azon külföldön dolgozók jövedelme szerepel, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak kint. Ezzel szemben az egy évnél régebben kint tartózkodók a jövedelmeiket külföldön költik el és ott is tartják, a korábbi vizsgálatok szerint is hazautalásaik makrogazdasági szinten nem jelentősek, alig száz milliárd forintra rúgnak. Az átmenetileg külföldön munkát vállalók száma először 2010-ben haladta meg az ötvenezer főt, és jövedelmük ekkor érte el az egymilliárd eurót. Ezt követően ind a munkát vállaló ingázók száma, mind a jövedelmük jelentősen nőtt, egészen 2016-ig.