Körülbelül másfél évvel ezelőtt az alapítvány Győr-Moson-Sopron megyei csoportját megkeresték a Családok Átmeneti Otthonából Sopronból – olvashatjuk az Alapítvány Instagram-oldalán: "Egy kismamával kapcsolatban kértek segítséget, aki hajléktalanként került be hozzájuk, és a kisbabáján kívül semmije sem volt. Gyermekét mindenképp meg akarta tartani, erre azonban nem volt esélye. Várva Várt Alapítvány · Adó egy százalék. Segítséget albérlet, és minden, a baba várásához szükséges eszközzel tudtunk nyújtani. Az anya összeköltözhetett párjával, össze is házasodtak és együtt nevelik az azóta megszületett kisbabájukat és a korábban nevelőszülőkhöz került kislányukat. " A "babamentők" további történeteit lehet meghallgatni Lukács Rékával és Pálinkás Évával, az alapítvány munkatársaival folytatott podcast-beszélgetésünkben is, amelyre az örökbefogadás világnapja alkalmából került sor: link Várva Várt Alapítvány krízisvonal szám: +36 30 3297315, email cím: [email protected], web:
A gond csak az, hogy számos más tényező is szerepet játszhat az eredmények alakulásában, amelyekkel a kutatás nem foglalkozik. A szerzőpáros statisztikai szempontok szerint dolgozik az empirikus adatokkal. Nem vitatom, hogy változás állt be, de ez nem feltétlenül csak az abortuszkorlátozásra vezethető vissza. Hit Gyülekezete - Az örökbefogadásról és a Várva Várt Alapítványról. Megesik, hogy furcsa hipotézisekre próbálnak kutatásokban egyesek ráhúzni egyetlen szempontot, és kimutatni szignifikáns eltérést. Önmagában a szignifikancia nem jelenti azt, hogy helyes a hipotézis, csak azt, hogy tényleg van eltérés, de nem feltétlenül a vizsgált körülmény miatt. " A másik szakember szerint a kutatás eredményei olyan statisztikai tények, amelyekkel nem érdemes vitatkozni; egy erős korrelálásnál többről van szó, de számára sem világos, hogy mi okozta ezt a változást. Vagyis a tanulmány alapján megfogalmazott felvetések, amelyek az abortuszkorlátozást és az utána született gyermekek nehézségeit összekötik, nem bizonyítottak. Mivel a kutatás alapja nem egy közvéleménykutatás volt, amiben rá tudtak volna kérdezni arra, hogy az oktatásban és munkaerőpiacon rosszabbul szereplő gyermek a szigorítás miatt született-e meg, hanem egy meglévő statisztikai adathalmazt dolgoztak fel, amiben erről nem volt információ, ezért ez a kutatás nem is bizonyíthatja a felvetést.
A hírportál a kutatást összekapcsolja a szigorú lengyel abortuszszabályozással is, azt sugallva, hogy a liberális abortuszszabályozás jó hatással van a születendő gyerekek jövőjére. Vajon a szerző egy ilyen kutatási eredményt, amelynek az eredményindikátorai nem egyértelműek, mégis miért köt egyértelműen az abortuszszabályozás szigorításához? Ezzel azt üzeni, hogy minden gyermek életére negatív hatással volt az abortuszok szigorítása, és a társadalomnak – sőt maguknak a nem tervezett gyermekeknek is! – jobb lenne, ha nem születtek volna meg! Ez egy rendkívül sértő, kirekesztő gondolat, ami emberek tízezreit ítéli értéktelennek, feleslegesnek, és nemhogy nem ad segítséget és védelmet a nem várt vagy krízishelyzetbe érkező gyermekeknek, hanem egyáltalán nem veszi figyelembe az ő személyüket és a megszületéshez való jogukat.
Adószámunk: 18139039-1-42
Az államtitkár egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy megteremtse az átjárást az aktív egészségügyi és a tisztán szociális ellátás között: vagyis hogy a kórházak elfekvőként is emlegetett részlegei helyett – mint például a szegedi – szakápolási otthonokban lássák el a jövőben azokat, akik nem szorulnak orvosi ellátásra, csupán szakápolásra. "Ma rengeteg kórházi ágyon fekszenek olyan, főként idős emberek, akik nem szorulnak aktív ellátásra, a krónikus ágyak nagyobbik részén konkrétan szociális ellátás folyik. Mindez úgy, hogy a bennfekvések indoklásához számos labor- és egyéb vizsgálatokat végeztetnek az intézmények. Ez így nem mehet tovább" – nyilatkozta korábban Ónodi-Szűcs. Az erről először beszámoló Magyar Idők által idézett statisztikák szerint évente körülbelül 100 ezer főként idős, önmagáról gondoskodni képtelen embert látnak el kórházakban. SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Szakorvosi Rendelő - rendelőintézet - Cégregiszter. A 2011-es adatok szerint a 65 éven felüliek ápolására szolgáló, úgynevezett hosszú ápolási idejű kórházi ágyak aránya Magyarországon 16 százalék volt, miközben egyre több idősotthoni helyre is szakápolásra szorulókat vesznek fel.
Az erről kiadott képek mindenesetre nem győztek meg minket: ezeken az látszik, hogy két szaki üres festékes vödrökkel, a padló és a kórházi ágyak, bútorok letakarása nélkül állt neki a felújításnak. © Néhány nappal később a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház megbízott igazgatója, Sinkó-Káli Róbert a -nak arról beszélt, hogy a nyári szabadságolások miatt a kórház belgyógyászati, a krónikus és a rehabilitációs osztályának működése részlegesen szünetelni fog. Másnap a kórházigazgató visszavonta nyilatkozatát, mondván, kiforgatták szavait, a sajtó rémhírt generált, az osztályok rendben működnek. Nem is olyan rég pedig a Nyírő Gyula Kórház honlapján jelent meg egy tájékoztató, miszerint június 1. és augusztus 31. között a kórház belgyógyászati osztályának közel felén szünetel az ellátás. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó orvos szerint ennek oka nem más, mint az orvoshiány. © Nyírő Gyula Kórház Nem oldották meg a problémát A szegedi osztálybezárás Ónodi-Szűcs Zoltán egyik nagy kudarcára is rávilágít.