Szerencsés a Női teremtmény, hogy ennyi testi örömforrás adatott meg neki a természet által! ÉS ITT MÉG NINCS VÉGE… "to be continued…" Femme Fatale
A modern tudományos tanulmányok szintén nem említik azt a helyet, ahonnan a nedves, néha még fröccsenő női orgazmus "származik". Női Pontok – G-Ponttól az U-Pontig | INSIDE OF LOVE. Úgy, ahogyan minden embernek mások az erogén zónái, a női hüvely különböző érzékeny helyeire gyakorolt hatások is eltérő érzéseket okozhatnak. És ezen helyek ingerlésével összefüggő eksztázis biztosítja, hogy ezekről a helyekről állandóan beszéljenek. Mégis a szexualitás olyan öreg, mint maga az emberiség.
4. Árusítás, reklámozás, verseny A céhmesterek maguk, ill. családjuk a piacokon, vásárokon vagy saját üzleteikben értékesítik az árut. A piacot felosztják, s a termékek minőségét, mennyiségét és árát egységesen meghatározzák, ezáltal verseny egyáltalán nem alakulhat ki. Sokszor dolgoztak megrendelésekre, a vásárló a termék készítőjének fizetett (a mesternek). A manufaktúra is készterméket állít elő. Nincs érdekvédelem, a versenyt nem korlátozzák, tehát a manufaktúrának érdeke, hogy magához csábítsa a vásárlókat, aminek következtében elkezdenek reklámokra költeni (ezek népszerűsítik, megismertetik őket az emberekkel). A vásárló a tulajnak fizet, aki bérrel tartozik munkásainak. De a korlátozás hiánya miatt ez irreálisan alacsony is lehet, a vállalkozótól függött. A gyárak megjelenésével már akár kontinenseket is átívelő piac állhatott rendelkezésükre. Ez mindenképpen szükségszerűvé tette az érdekszervezetek és versenyt korlátozó szabályok, törvények létrehozására (pl. Manufaktúrák, céhek - összehasonlítás - Kvíz. minimálbér meghatározása, munkaidő meghatározása).
Tehát a mennyiség a minőség rovására ment, s a minél nagyobb profit reményében a vállalkozók akár gyerekeket, nőket is alkalmaztak, akár több mint 14 órás munkaidőben, mert nem volt érdekvédelem, s nem korlátozták a kialakult piaci versenyt, kialakult a szabad verseny. 3. Gyárak kialakulása, jellemzése Az 1780-ban kitörő ipari forradalom -, melynek forrása Anglia- újításai, hatása fontos szerepet játszottak a gyáripar kialakulásában: az új energiaforrások, mint a szén, ill. a gőzenergia, s az áruszállítás fejlődése, mint a gőzmozdony, gőzhajó. Ezek segítségével kialakulhattak a gyárak, melyek megteremtették a tömeggyártást, a nagykereskedelmet. A gyárak egy-egy ágazatra szakosodtak. Az első gyárak a textiliparban jöttek létre (fonógép, szövőgép alkalmazásával). A gyárakban gépeket alkalmaztak a munkások mellett. Az itt dolgozó emberekből kialakult az ipari munkásság. Ezek képesítése igen csekély vagy egyáltalán nem volt. Nem volt szükségük rá, hiszen a fontosabb dolgokat elvégezték a gépek.
A temesvári székhelyű Bánsági Múzeum munkatársaként a szerző 1975-ben kezdett Temesvár és a Bánság céhes emlékeinek tanulmányozásával foglalkozni. 1981-ben, majd 1983-ban nagy sikerű kiállításokat szervezett bánsági pecsétekből és céhes emlékekből, ezeken a Bánság romániai helységeinek egykori kézművesiparára vonatkozó kiváltság- és bizonyságleveleket, vándorkönyveket, ládákat, zászlókat mutatott be gazdag levéltári anyaggal kiegészítve, más múzeumok állományaiból is kölcsönözve. A hatóságok akkor nem járultak hozzá, hogy a kiállításokat magyarországi és jugoszláviai múzeumokkal és levéltárakkal együttműködve szervezzék. A jó publicitás folytán mégis igen nagy volt az érdeklődés -különösen a temesvári és a környező falvak német ajkú lakosságának körében. 1985-ben a román hatóságok elkobozták Kakucs Lajos jegyzeteit, és csak 1991-ben sikerült visszaszereznie őket. A szerző ettől kezdve kiterjeszthette kutatásait a szerb Bánság területére is. A témába vágó magyar, német, román és szerb szakirodalom kiértékelése mellett a történelmi Bánság romániai és szerbiai területén lévő múzeumok és levéltárak gyűjteményeiben mintegy 800 vándorkönyvet, 153 kiváltságlevelet, 50 bizonyságlevelet sikerült felkutatni, továbbá 300-nál több egyéb céhemléket is, amelyeknek többsége a Bánság fővárosához, Temesvárhoz kötődik.