A klasszikus farsangi fánk helyett egy kicsit különlegesebb, panyolai szilvalekvárral töltött receptet ajánlunk. Nem titkoljuk, szeretjük Panyolát. Szilvafesztiváljuk – melyben egyaránt kap helyet a pálinka és a szilvalekvár – egyik kedvenc nyári programunk. Különszámainkban rendszeresen olvashatod Vígh Alexandra receptjeit, aki blogjában ( Axi'sKitchen) már többször is írt Panyoláról, itt épp a szilvalekvár készítésről, sok sok fotó kiséretében. Fánk recept limara 1. A panyolai szilvalekvárral töltött fánk receptjét pedig az egyik legnagyobb "pék" bloggernek, Limarának köszönhetjük. Limara receptjében fontos szerepet kap a tészta hajtogatása, de hidd el, nem ördögtől való ennek az édességnek elkészítése sem, ráadásul további fánkrecepteket is találsz itt. Fotó: Limara
Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Sütemények, édességek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Ismét egy 20-30 perces pihentetés következett, majd közepesen forró olajban sütöttem ki őket. Először fedő alatt, majd a másik oldalát már fedő nélkül. Kb. 1, 5-2 perc alatt kisülnek.
A párizsi Notre-Dame nagyorgonája – Wikipédia Elemzes Tűz ütött ki hétfő este a párizsi Notre Dame-székesegyházban, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló gótikus katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább. A Notre Dame-katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente 13 millió látogatója van. A tüzet és a tűzoltók munkáját élő adásban itt tudja megtekinteni: A tűzoltók azonnal megkezdték a lángokban álló székesegyház környékének kiürítését. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. A katasztrófának a hatóságok szerint nincsenek sérültjei. Az ügyészség vizsgálatot indított. Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo párizsi polgármester egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.
Olivier Baumgartner épp Szent Máté szobrán dolgozik éppen. Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE A templom helyreállítói azt mondják: ilyen munka az életben egyszer adódik. Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE Addig, amíg újjászületik a párizsi Notre-Dame, fehér fólia takarja megperzselődött, tátongó tetőszerkezetét. Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE Efféle kérdésekkel saját mikrokozmoszunkban, mindennapi életünkben, munkánkban is számtalanszor szembekerülünk. Sokszor nem tudatosul bennünk, de ott motoszkál a fejünkben: Megtartsuk? Dobjuk sutba? Dacoljunk valamely változással, vagy éppen nagyon is támogassuk, segítsük elő ezt vagy azt a változást? Gyakran azt sem érzékeljük, hogy egy-egy felújított, restaurált épület mennyire kedves a szívünknek – egészen addig, amíg éppen végveszélybe nem kerül. Mint épület, a Notre-Dame a maga idejében forradalmi újdonságnak számított. A 12. század végén és a 13. században épült, amikor Frankhon valódi nemzetté, fővárosa, Párizs pedig Európa legnagyobb városává fejlődött. A Notre-Dame volt az új francia építészet első remekműve.
A Notre-Dame a 2019. 04. 15-i tűzvészben. Forrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt A film mindkét lehetséges okot megmutatja: az egyik munkás a restaurálás helyszínén a tilalom ellenére dohányzik az ezeréves gerendák "erdeje" mellett, miközben galambok csipegetik a harangok elektromos kábeleit. Kicsit odébb egy hegesztő a munkája közben lángokat szór egy elhagyott, gyúlékony folyadékot tartalmazó palack mellett... A filmes a "hihetetlen tények" sorában, a stúdióban rekonstruált lenyűgöző tűzjelenetek mellett megemlítette a tűzjelzők ellenőrzésének elmulasztását, a felügyelet hiányát vagy a párizsi közlekedési dugókat, amelyek lassították a mentési munkálatokat. A közlekedési dugók ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy a katedrális igazgatója nem tudott gyorsan visszatérni, holott ő volt az egyetlen, akinek kulcsa volt a katedrális szentélyéhez. A film Franciaországban március 16-án kerül a mozikba.
Bas Smets belga tájépítészt bízta meg a párizsi önkormányzat a Notre Dame környékének átalakításával: a székesegyház előtti tér parkosításával és az építmény homlokzatának kihangsúlyozásával. Anne Hidalgo főpolgármester hét eleji sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a közbeszerzési pályázat utolsó fordulójába jutott négy építésziroda közül az önkormányzat által megbízott zsűri a párizsi egyházkerülettel és a Notre Dame -ért felelős állami intézménnyel közösen a belga építészirodát bízta meg a székesegyház környékének átalakításával. A tervek alapján a Notre Dame mentén fákkal övezett hosszú árnyékos sétányokat alakítanak ki, ahol a látogatók a nagy melegben is kellemes körülmények között tekinthetik majd meg az építményt. A templom előtti, jelenleg lebetonozott téren pedig fákkal övezet füves terület lesz. Mindennek köszönhetően a homlokzat és az üvegablakok jobban ki fognak emelkedni a környezetből. A templom mögötti területen, ahol jelenleg bokrok és kordonok veszik körbe a székesegyházat a Szajna irányában, egy füves játszótér lesz, ahonnan a gótikus épület támpilléreire és az üvegablakokra a korábbiaknál jobban rá lehet majd látni.
Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE ÍRTA: ROBERT KUNZIG FÉNYKÉPEZTE: TOMAS VAN HOUTRYVE Az 1831-es tűzvész még megkímélte a Notre-Dame-ot. A felkelők felhágtak a tetejére, ledöntötték az egyik vaskeresztet betörték a színes üvegablakokat, fejszével estek a Krisztus-szobornak, és egy Szűz Mária-szobrot is tönkretettek – miközben egyre Párizs érsekét keresték. És mivel őt nem találták, jobb híján kifosztották és porig égették a katedrálistól délre álló Szajna-parti érseki palotát. A ledőlő torony csúcsa átütötte a boltíves kőmennyezetet, szétzúzta az oltárt, megszenesedett gerendákkal keretezett lyukat hagyott maga után. Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE A tűzvész után több mint két évbe telt, mire eltávolították a kiégett gerendákat és a törmeléket, valamint aládúcolták a bolt- és támíveket, nehogy beomoljanak, újabb katasztrófát okozzanak. Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE Forrás: TOMAS VAN HOUTRYVE Az épület helyén ma 75 méteres toronydaru mered az égnek. Azon az éjjelen, 1831. február 14-én a folyó túlpartjáról egy 17 esztendős fiú végignézte, sőt le is rajzolta a csőcselék támadását.
Főleg azóta lettek sürgetővé a teendői, hogy 2019 tavaszán tűz ütött ki a székesegyházban, és beszakadt a a tetőszerkezet. Az épület szerkezetét mostanra sikerült stabilizálni, elkezdődhet az újjáépítés. Villeneuve több szempontból is nagy elődjének, Viollet-le-Ducnek köszönheti a megbízatását, építészi pályája legnagyobb kihívását. "Ő találta fel a történelmi becsű épületek restaurálását – magyarázta Villeneuve. – Addig csak az éppen divatos stílus szerint toldoztak-foldoztak. " Vagy pedig földig bontották, ami elöregedett. A 19. századi Franciaországban állt fel először kormányhivatal, amely módszeresen foglalkozott a kérdéssel: Mit fontos megőrizni az örökkévalóságnak? Mennyiben tartozunk megóvni elődeink alkotásait, mit ad nekünk, ami régi, ódon, és mikor kezdi már ólomsúlyként nehezíteni világunk alakítását, formálását, újjáteremtését? Az apostolszobrokat szerencsére a tűzvész előtt négy nappal leemelték a huszártorony tövéről, és eljuttatták a périgueux-i Socre restaurátorcéghez.
A templom mögötti területen, ahol jelenleg bokrok és kordonok veszik körbe a székesegyházat a Szajna irányában, egy füves játszótér lesz, ahonnan a gótikus épület támpilléreire és az üvegablakokra a korábbiaknál jobban rá lehet majd látni. Az átalakítás egyik célja a zöld felületek növelése "mikroklímák" kialakításával a templom körül, a klímaváltozás és az egyre gyakoribb kánikulák kivédésére. A látogatók hűsítésére vizes részeket is kialakítanak a parkosítás során. Az esővizet a katedrális tetejéről a templom alagsorába vezetik, ahonnan a füvesített lejtőkön a parkba párologtatják, így a felszínen 10 Celsius-fokkal csökkenhet a hőmérséklet. "Elképzelésünk szerint a nagyon urbanisztikus formákat klimatikus formákká alakítjuk át" – mondta a bemutatón Bas Smets. "Egész Párizs számára fontos dolgot valósítunk meg. Bebizonyítjuk, hogy a város többi része is adaptálható" – tette hozzá. A Notre-Dame körül összességében 36 százalékkal fog nőni a zöldfelületek területe több mint 130 fa ültetésével, de a tervek szerint egyik sem fogja elvenni azt a kilátást, amelyet a Szajnát átszelő hidak kínálnak a templomra.