Kategória: Miből élünk? 2021. 11. 18. 13:11 Jövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. A minimálbér-emelés legnagyobb nyertesei nem a dolgozók, hanem az állam. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
Jövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. 2010. évi munkabér kifizetése - Adózóna.hu. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
2022-ben 200 ezerre emelkedett a bruttó magyar minimálbér, ami 20 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A magyar minimálbér azonban így is jócskán le van maradva a környező országok és az Európai Unió minimálbéreitől – derül ki a Népszava összefoglalójából. 2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, 2022-re ez 200 ezer forintra növekedett. Ez a növekedés euró árfolyamban mérve csaknem 100 százalékos növekedés volt. Az első pillantásra pozitívnak tűnő képet beárnyékolja, hogy 12 éve Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában eleve magasabb volt a minimálbér, és az eleve magasabb cseh, lengyel és szlovák minimálbérek azóta duplájára nőttek. Hasonlóan szemléleletes, hogy míg 2010-ben magasabb volt a magyar minimálbér, mint a litván, 2022-re Litvánia is megelőzte Magyarországot a 214 százalékos minimálbérnövekedésével. Mára a magyar minimálbér euróárfolyamban mérve csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi az Európai Unióban. 200 ezer forintra emeljük a minimálbért – Kormányhír – Hírújság. A trendeket is megvizsgálva a helyzet még ennél is rosszabb.
Bár azt is hozzátette, azzal, hogy a forint gyengült, a befektetőknek nem okozott terhet a megnövekedett bérköltségek kifizetése. Ugyanakkor a minimálbér adómentessége kapcsán a szakszervezeti vezető jelezte, hogy a bértorlódás veszélye állhat fenn. Felmerül a kérdés, hol kellene meghúzni azt a határt, amely alatt nem kell már adót fizetni. Azoknak ugyanis, akik kicsit a minimálbér fölött keresnek, a személyi jövedelemadójuk továbbra is maradna 15 százalék, míg azok, akik a kötelező legkisebb munkabérért dolgoznak, összesen 35 százalékos emelést kapnának. Emiatt a teljes adórendszert át kellene alakítani, hogy továbbra is arányos maradjon, és ne előzzék le a közvetlenül fölöttük lévő kereseti sávokat – mutatott rá a Munkástanácsok elnöke, aki hozzátette azt is, hogy a társadalomban mindenkinek, aki nem szociális ellátásban részesül, hozzá kell járulnia a közteherviseléshez. Ukrajnából üzent Nagy István 14 órája Olvasási idő: 4 perc
Csak a 2016-os bérmegállapodás után szűkült jelentősen az olló, és ugyan 2018-ra nettóban már megközelítette a létminimumot, de továbbra sem érte el azt. Mint rámutatott, a jövőre várható közel 20 százalékos emelést az is indokolja, hogy mind az átlagkereset, mind a garantált bérminimum az elmúlt években nagyobb arányban nőtt, mint a minimálbér. A garantált bérminimum a 2017-es jelentős emelés hatására 2020-ra reálértéken közel 50 százalékkal ért többet, mint 2010-ben. Amint arra a Munkástanácsok elnöke felhívta a figyelmet, a bérfelzárkózás az idén egyértelműen elakadt. A februári megállapodás miatt ez évben csak 3, 6 százalékos növekedés történt a legkisebb munkabérnél, ami azt is jelenti, hogy az 5 százalékos infláció miatt reálértéken mintegy 1, 5 százalékot veszített értékéből. Ráadásul Palkovics Imre szerint már tavaly sem volt valami lendületes a dinamika, főleg régiós összevetésben, 2019-ről 2020-ra 5 százalékos volt euróra átszámítva a minimálbér-növekedési ráta, ami a visegrádi régióban messze a legalacsonyabb mérték.
Ez a folyamat a többi bért és az egyes családi juttatásokat is felfelé tolja. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. A gyed maximális összege eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz. Az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje. Míg 2002 és 2010 között 2, 5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között – a 200 ezres minimálbér elérésével – mintegy 100 százalékkal nő. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a V4 országok között pedig a legnagyobb. Célunk, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók és a magyar családok, a hazai bérszínvonal növekedése pedig tovább folytatódjon. Forrás: Kormá f Facebook 10 megosztás
2021 NOV 04. 13:33 10 megosztás Jövőre rendkívüli, 20 százalékos minimálbér-béremelést hajtunk végre. Ennek köszönhetően 2022. január 1-től magasabb lesz a minimálbér, mint 2010-ben az átlagbér volt. A bérek 11 éve folyamatosan emelkednek Magyarországon. 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege is. Míg 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2021. január elsejétől már 167 400 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 219 000 forintra emelkedett az elmúlt 11 évben. A béremeléseket a munkaadókat terhelő adók folyamatos csökkentésével segítettük. A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Több tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma képviselői megegyezésre jutottak, ennek értelmében 2022. január 1-től a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik.
Véleménye szerint az EP-választás "hihetetlenül felülértékeli" majd a pártokat az önkormányzati választások előtt. Így például ha a DK második lesz, akkor Gyurcsány Ferenc az alkufolyamatokat majd úgy alakíthatja, hogy a DK az őszi választásokon minél több pozíciót szerezhessen, és így az eddigi egyezségek akár fel is borulhatnak. Azt mondta: három párt számára van komoly tétje az EP-választásnak; az LMP és a Momentum számára a bejutás a megmaradásról is szólhat, míg a Jobbiknál a teljes szétesés lehet a veszély. Több változás is lehet a szerdai európai néppárti döntés eredménye - Infostart.hu. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research alapító-ügyvezetője a tavalyi országgyűlési választás párttámogatási adatait vetette össze a most vasárnapi választáson várható, általuk mért adatokkal. Jelezte: előbbinél 70 százalék feletti volt a részvétel, míg most 45 százalék körülivel számoltak, ennek eredménye a természetes csökkenés a legtöbb pártnál. E szerint a kormánypártokra 27 százalékkal, a Jobbikra 59 százalékkal, az MSZP-Párbeszédre 41 százalékkal, az LMP-re 53 százalékkal, míg a Momentumra 20 százalékkal kevesebben szavaznának, és egyedül a DK-nak hozhat 27 százalékos szavazati "nyereséget" az EP-választás.
Közölte, "szakértői becslésük" szerint a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 3, az MSZP-Párbeszéd és a DK 2-2, míg a Momentum 1 mandátumot szerezhet. A felmérés szerint a Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékát szerzi meg, a Jobbik 11, 5, az MSZP-Párbeszéd 10, 5, a DK 10, a Momentum 5, 5, az LMP 4, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk 3-3 százalékát. Szerinte a két esélyes kis párt közül inkább a Momentumnak van nagyobb esélye a mandátumszerzésre, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Jobbiknak mégsem lesz meg a három mandátuma, csak kettő, akkor valószínűleg egy további mandátum a kormánypártokhoz kerül. Előválasztás: rekord az online szavazóknál vasárnap | 24.hu. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója 32-40 százalék közöttire becsülte a várható választási részvételt. Szerinte nem kérdés, hogy a Fidesz-KDNP "toronymagasan", 50 százalék felett fog nyerni és hogy legalább 1, 3-1, 4 millióan szavaznak majd a kormánypártokra.
Nem is azért rakták oda, hogy jól kampányoljon, hanem mert ért az európai ügyekhez. De ilyen szűk eredménynél jogos a kérdés: itt mehetett el az az egy-másfél százalék? Persze ez már veszett fejsze nyele, ahogy mondani szokták. EP-választás: ilyen eredményt várnak Magyarországon az elemzők - Infostart.hu. A lényeg a következmény: mivel Emmanuel Macron gyakorlatilag személyesen vette át a kampányolás feladatát az utolsó hetekben, az értelmezési verseny most róla fog szólni. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Tömörülés politikusai őt támadják (a többiek is, de ez most kevésbé érdekes…). Hozzá kell tenni, hogy amíg Macron Le Pennel polemizál, csak folytatja, amit eddig is tett. Le Pennel karöltve tovább erősíti azt a jelenséget, amiről itt szó van, és amelyet a kisebb, illetve a visszaszoruló pártok egyre kétségbeesettebben kritizálnak. 5. Marine Le Pen ezennel hivatalosan is politikai túlélőnek nyilvánítva Azzal, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 2014 után ismét megnyerte az EP-választást, az is eldőlt, hogy sikeres volt a pártelnök "életben maradás és előremenekülés" projektje.
A publicista mögött álló másik párt, a Jobbik is történetének egyik legrosszabb eredményét könyvelhette el vasárnap. Puzsér Róbert kampányfőnöke szerint ez nem befolyásolja a főpolgármester-jelölt esélyeit. "Azt gondoljuk, hogy ezeknek a pártoknak nyilván, adott esetben, ha nekik szükséges akkor át kell gondolniuk a későbbi stratégiájukat és bízunk benne, hogy ők össze tudják szedni magukat. Mi egy civil kampányt csinálunk és ezt a civil kampányt folytatjuk majd a következő hónapokban is Puzsér Róbertnek és Karácsony Gergelynek, az MSZP-Párbeszéd jelöltjének azonban újabb kihívója akadhat az ellenzéki előválasztáson" – mondta Zaránd Péter. A Momentum elnöke ugyanis a számukra eredményes EP-választás után előrevetítette, hogy ők is önálló jelöltet indítanának az előválasztás második fordulójában, erről pedig még a héten döntenek. A Pesti Srácok szerint már meg is van a kiszemeltjük a volt lmp-s Szél Bernadett személyében. A politikus a Momentum mellett az EP-kampányban is többször feltűnt és a párt vasárnapi eredményváróján is megjelent.
Élénk érdeklődés kíséri az Európai Néppárt EP-frakciójának szerdai ülését előkészítő egyeztetéseket, amelyekről ugyanakkor a dolog természeténél fogva publikus tájékoztatás az adott fázisban nem érhető el. Névtelenséget kérő EP-forrásból azért így is sikerült kideríteni néhány várható fejleményt. Számunkra is megerősítették azt a kedd reggel körbefutott értesülést, miszerint a szerdán frakció elé kerülő javaslat már nem számol az egyszerű többséggel történő csoportos kizárás lehetőségével, jóllehet, az ülés előkészítése során bőven voltak mellette lobbizók is. Úgy tűnik azonban, elegendő támogatást szerezhet az az alapvetően német sugallatra született kompromisszum, amely egyfelől a kizárást továbbra is kétharmados többséghez kötné, másfelől viszont a néppártok európai szervezetének mintájára a frakciónál is intézményesítené az (akár csoportos) felfüggesztés lehetőségét. Mint jelentések emlékeztetnek, bizonyos fokú egyéni felfüggesztés lehetősége már eddig is létezett. Legutóbb például ilyen értelmű frakciódöntés született Deutsch Tamás esetében, akinél – a képviselő korábbi megnyilatkozásaira reagálva – meghagyták ugyan a formális frakciótagságot, de nem szólalhat fel a frakció nevében, nem viselhet frakcióhoz kötődő funkciót, és nem vehet részt a frakció belső ügyeit formáló szavazáson.