Forrás: Szuverén Máltai Lovagrend Nagykövetsége fotó: Szuverén Máltai Lovagrend Nagykövetsége; Szuverén Máltai Lovagrend (archív) Magyar Kurír (he) Forrás: Tovább a cikkre »
Azóta minden valószínűség szerint el is juthattak az adományok a rászoruló emberekhez, illetve az őket közvetlenül segítő intézményekhez. A történetnek itt akár vége is lehetne, de közben adódott egy váratlan fejlemény… A Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság már az augusztusi robbanás óta tervezte, hogy jelentősebb segítséget juttat a nehéz helyzetbe került libanoniaknak, de nem talált ehhez megfelelő kinti partnert. A program keretében sosem a helyi államoknak adnak támogatást, hanem valamilyen egyházi szervezetnek, intézménynek. Látva a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövetségének elkötelezettségét – és a közösségi támogatást, amit mozgósítani tudtak, például az ÉrMe Hálózat bevonásával –, azzal keresték meg Ugron Imre nagykövetet, hogy az állam hajlandó az e célra szánt mintegy egymillió dolláros (295 millió forintos) támogatást a máltaiakon keresztül eljuttatni Libanonba. "Fölvettem a kapcsolatot a nemzetközi szervezetünk, a Malteser International vezetésével, hiszen a feladat nyilvánvalóan túlmutat a mi kis nagykövetségünk lehetőségein – mondta el Ugron Imre.
A Hungary Helps és a Szuverén Máltai Lovagrend együttműködése egyre gyümölcsözőbb, ma már százmillió forintos nagyságrendben jut el magyar támogatás Libanonba. December első napjaiban újabb megállapodást írtak alá, amely hátrányos helyzetű, árva, illetve fogyatékos gyermek számára teremti meg az oktatáshoz való könnyebb hozzáférés lehetőségét Libanonban. Még 2020-ban indult el a keresztény vállalkozókat és cégvezetőket tömörítő ÉrMe Hálózat, valamint a Szuverén Máltai Lovagrend budapesti nagykövetsége összefogásának köszönhetően egy nagyszabású gyűjtési akció, hogy a bejrúti kikötőben történt tragikus robbanás után bajba jutott libanoniakat támogatni tudják, a kikötő szomszédságában található keresztény negyedet ugyanis súlyos károk érték. Akkor az ÉrMe adventi jótékonysági estjén – melyet tavaly online formában tartottak meg – a közösség tagjaitól és szimpatizánsaitól mintegy 6000 USA dollárnyi pénzadomány gyűlt össze. Mellette szélesebb körből, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykövete segítségével és közreműködésével tárgyi adományokat – elektromos kórházi ágyakat, kerekesszékeket, gurítható járókereteket, tartós élelmiszert stb.
– Külön szerencse, hogy Clemens Graf von Mirbach-Harff, a Malteser International főtitkára évekig élt Libanonban, tisztában van az ottani helyzettel, és mindenkit ismer, akit kell. Továbbá a szervezetnek nagy gyakorlata van ilyen nemzetközi projektek lebonyolításában, különösen katasztrófahelyzetekben lépnek fel eredményesen. Velük együtt tehát egy héten belül összeállítottunk egy kétéves programot, amit a magyar állam el is fogadott, és újabb két héten belül alá is írtuk a szerződést. " A programról a nagykövet még elmondta: az elsősorban a libanoni idős emberek, a mozgássérültek és fogyatékkal élők életén kíván majd javítani. Az oda érkező nemzetközi segítség nagy része ugyanis az egészségügynek, a kórházaknak jut, miközben kevés figyelemet kapnak azok, akik "csak" mozgáskorlátozottak, és ezért kerülnek kilátástalan helyzetbe a válság idején. Libanonban arányaiban ugyan kevesebb az idős ember, mint az elöregedett nyugati országokban, viszont a nyugdíjrendszer – gazdasági okokból – gyakorlatilag működésképtelen.
Mint az ismeretes, 2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt. ) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól is. Ezzel egyidejűleg a kifizető (munkáltató) a munkaviszonyra tekintettel mentesül a saját jogú nyugdíjas személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után a 17, 5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1, 5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Nézzük most meg, hogy ki is minősül saját jogú nyugdíjasnak. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával – öregségi nyugdíjban ( ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is), – a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), – egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Igen kedvező változást hozott az új év a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállalók részére, a munkáltatókat is ösztönözve a tovább foglalkoztatásukra. A lehetőségekkel élni kell, de fontos, hogy a törvényi szabályozás keretein beül tegyük azt, amihez elengedhetetlen annak ismerete. Remélem, hogy a fenti információk birtokában a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos teendők a jövőben már senkinek nem okoznak nehézséget. Kapcsolódó cikkek 2022. június 22. Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra? Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Mindannyiunk tudatába beépült, elfogadtuk, hogy a saját jogú nyugdíjas, Mt. szerint foglalkoztatott munkavállalókat 2018. 12. 31-el ki kellett jelenteni a munkaviszonyból, le kellett zárni a TB kiskönyvet, a bérükből kizárólag Szja-t vonunk, ami után már nem jogosultak a 0, 5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szocho és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az új szabályozás látszólag egyszerűnek tűnik, mégis előfordulnak helyzetek, amikor elbizonytalanodunk. Ebben a cikkben a felmerült kérdésekre adott válaszokkal szeretném a gyakorlati életben történő alkalmazhatóságot előtérbe helyezni. Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. törvény), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is); a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban); egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A fenti meghatározás alapján tehát a saját jogú nyugdíjas gyakorlatilag az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyt jelenti. Nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek: akik részére 2012. január 1-jétől a nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár előtti ellátásként vagy szolgálati járandóságként került folyósításra; akiknek 2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg; akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkant ellátásként kerül továbbfolyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került megállapításra. Mikor mentesül a saját jogú nyugdíjas a járulékfizetési kötelezettség alól? A Tbj. 25. §-a alapján "a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet.
chevron_right NAV-tájékoztató a nyugdíjas munkavállalók tb-kötelezettségéről hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 12. 29., 10:37 Frissítve: 2018. 29., 11:31 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (Riasztv. ) 27. paragrafusa módosította a saját jogú nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályokat. A Riasztv. kiegészítette a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj. ) egy új 65/L paragrafussal is, mely szerint a Riasztv. 27. paragrafusának (1) bekezdésével módosított 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját és a Riasztv. paragrafusának (2) bekezdésével módosított 15. paragrafusának (1) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
A vállalkozó nyugdíjas A szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is érinti, akik a vállalkozói tevékenység folytatása mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak. A 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte. Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.