(XII. 29. ) Korm. rendelet 3. / a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól szóló 33/2012. 5. ) NGM rendelet 2. / A jogosultság megszűnése esetén a kormányhivatal az erről szóló tájékoztatást hivatalból, elektronikus úton, a jogosultság megszűnését követő 1 napon belül megküldi a NAV részére a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítása érdekében. A NAV elektronikus úton értesíti a kormányhivatalt a cserekártya igényléséről, valamint a Rehabilitációs kártya visszavonásáról. Szocho kedvezmény szabályok - JÁRULÉKOK, TB témájú gyorskérdések. A visszavonás időpontja a kormányhivatal jogosultság megszűnésére vonatkozó adatszolgáltatásának a NAV-hoz történő megérkezése. A NAV a Rehabilitációs kártya visszavonásával egyidejűleg e tényről tájékoztatja a visszavont Rehabilitációs kártyát letétben tartó – az állami adóhatóság által ismert – munkáltatót, valamint felszólítja a Rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésőbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására.
Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény. Szocho-kedvezmény - Adózóna.hu. A Rehabilitációs kártya érvényességének kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a kártya visszavonásának napja. Kapcsolódó cikkek: Figyelmeztet a BKK: változik az utazási költségtérítések elszámolása július 1-jétől 2020. június 26. Július 1-jétől csak akkor lehet elszámolni az utazási költségtérítéshez szükséges számlákat, ha azon szerepel a munkáltató adószáma vagy a csoportazonosító száma, így azoknak, akik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegyautomatáiból szoktak számlát kérni, most érdemes lehet új QR-kódot igényelniük. Felpöröghet július 1-től a katás szerződések ellenőrzése Kiemelten fogja vizsgálni a a NAV a katásokkal kötött szerződéseket a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítása érdekében - röviden, egy mondatban adott hírt honlapján e szándékáról az adóhatóság.
Mindenkit szeretettel várunk. A 11. nap is elkezdődött. Elindultunk Rakamazról, esik az eső, de mi nem hagyjuk magunkat. Szakrális maratonunk már Nyíregyházánál tart. Hajrá, innen már kevés van! Felkerült a Marosvásárhelyi Rádió oldalára a Bogya Zoltánnal készült interjú. Köszönjük Erdei Edit-Zsuzsannának. Interjú Bogya Zoltánnal a Marosvásárhelyi Rádióban. Hallgassátok meg. Kolozsváron már vártak a "rajongók", és egy osztrák Mária-utas csapattal is találkoztunk. Az e-Népújsá is megosztotta felhívásunkat. It looks like you may be having problems playing this video. If so, please try restarting your browser. Close Ilyen helyeken járunk az Erőss Zsolt emléktúrán. Az expedíció vezetője, Maurice Herzog tapasztalt, de alapvetően amatőr mászó volt, akit csak egyéni sikere hajtott, a csapatmunka fogalmát lexikonból sem ismerte. Leginkább egocentrikus és autoriter egyéniségével tűnt ki a csapatból, amely nehezen viselte ellentmondást nem tűrő és önző irányítási stílusát. Ugyanakkor Herzog magát sem kímélte, mindent megtett a siker érdekében, és 1950. június 3-án Lachenallal együtt feljutott a csúcsra.
Az Annapurna statisztikája is a legszomorúbb: habár technikailag nem nehéz, a folyamatos lavinaveszély miatt sok hegymászó meghalt már a hegyen, a csúcstámadók egyharmada. "Fizikai és mentális mélypont volt a ennek a mászásnak a vége" – mondta Erőss Zsolt a film után, majd elmondta azt is, hogy jövőre a Kancsendzönga lesz a következő cél, ez a harmadik legnagyobb nyolcezres (8586 méter). A vetítést követő beszélgetésen töb btémát érintettek a kérdések, pl. azt, hogy kikből lesznek a serpák és a teherhordók. Erőss szerint a serpákat úgy válogatják, mint Brazíliában a futballistákat. Arra is fény derült, mi lesz a hegyen elhunyt hegymászók holttestével (legtöbb esetben ott maradnak), illetve, hogyan bírta Zsolt lába az expedíciót, hiszen jobb lábát térdtől lefele amputálni kellett 2010-ben. Utóbbira azt mondta, idén már nem érték meglepetések. A találkozó a hegymászó 2013-as falinaptára, ami az Annapurna-expedíció képeiből tartalmaz tizenkettőt, és idén megjelent, róla szóló, Földes András által írt könyv dedikálásával zárult.
2012. november 20., 11:32 0 hozzászólás. Újra erdélyi előadás-körúton van Erőss Zsolt hegymászó – a hópárduc az idei expedíciójáról tart vetítéssel egybekötött előadást tizenhárom helyszínen az Erdélyi Kárpát Egyesület meghívására, a székelyudvarhelyi előadás november 26-án, hétfőn 18 órától lesz a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának dísztermében (Márton Áron tér). Erőss Zsolt általában minden évben megpróbál megmászni egy nyolcezres csúcsot, s ezeken szerzett tapasztalatairól tart előadásokat az év második felében. A székelyföldi származású hegymászó ezúttal az idei, Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat keretében szervezett Annapurna-expedícióról fog beszámolni. A Himalája legveszélyesebbnek tartott csúcsát (a statisztikák szerint a hegymászók negyven százaléka nem tér vissza innen) idén tavasszal szerették volna megmészni, az expedíció sajnos tragédiával végződött, a 33 éves Horváth Tibor t jéglavina sodorta el. Az előadás után az EKE kiadványai mellett megvásárolható és dedikáltatható Zsolt 2013-es naptára.
A 8091 méter magas Annapurna meghódítására készül a Magyarok a világ nyolcezresein-sorozat újabb expedíciója: Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László és Horváth Tibor szerdán indul Budapestről. A három még meg nem mászott nyolcezer méternél magasabb hegy - az Annapurna, a K2 (8611 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter) - közül esett a választás az Annapurnára - mondta el Kollár Lajos a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón szerdán Budapesten. A csapatot elkíséri Földes András újságíró is - tette hozzá. Mécs László arra hívta fel a figyelmet, hogy az Annapurna veszélyes hegy hírében állt, ugyanis a statisztikák szerint a csúcsra jutókhoz viszonyítva 38 százalék a halálos balesetek száma. A problémákat a gyakori, intenzív havazásokból adódó lavinák és a jégomlás okozza, ezért nagy megfontoltsággal és körültekintéssel kell mozogni a hegyen. "Komoly feladat lesz, és nagyon össze kell szednünk magunkat, elővigyázatosnak és fegyelmezettnek kell lennünk" - hangsúlyozta Mécs László. A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciós sorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó.
A Himalája népei szentként tisztelték a nyolcezer méternél magasabb hegyeket és meg sem próbáltak felmászni csúcsaikra. A hagyományos "hegymászó" nemzetek alpinistáit azonban nem riasztották vissza sem a mitikus történetek, sem az első próbálkozások tragédiái. A két világháború utáni időkben kezdték el alaposabban előkészíteni és megszervezni a világ "nyolcezresei" meghódításának legnagyobb expedícióit. A franciák 1950-ben történelmet írtak, amikor hetven éve, június 3-án elsőként jutottak fel az Annapurna 8092 méter magas csúcsátra a Himalájában. Ám túl nagy árat kellett fizetniük ezért. "A Himalája arca. Még egyszer a feledhetetlen kép: a falu alatt a mélységben a folyó, fölötte havas csúcs, tündöklő napsütés, csodás ég, mérhetetlen messzeség. Csend, nyugalom mindenfelé. Az ember itt nem is az Isten lábát fogja, hanem ül az Isten tenyerén. " (Sári László: A Himalája arca című könyvéből) A helyiek szentként tekintettek rá A nyolcezer méternél magasabb hegyek megmászása iránti szándék már a 19. század végén megjelent, miután a nagy felfedezések korában tudomást szereztek a létezésükről.