Mindenik külön szempont alá foglalja igy Petőfi költeményeinek egy-egy faját s az egybetartozók összeségéből éles világitás esik a költőre magára is. És érdekes és tanulságos látni, hogy mindenik külön szempont is mintegy az egész Petőfit mutatja. Szerelmi verseiben is benne van szabadságszeretete, táj- és életképeiben is benne van szerelme, románczaiban is benne van politikája... Vissza Tartalom Előszó 5 Bevezetés: A helység kalapácsa és a János vitéz 7 A helység kalapácsa 10 János vitéz 48 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Petőfi Sándor a helység kalapácsa című komikus eposzát 1844 augusztusában írta Pesten. A magyar romantika kedvenc műfaját, az eposzt parodizálja. Négy énekből áll. Első ének: Fölébred álmából a fogoly, aki elaludt a vasárnapi Istentiszteleten. A 40 éves kovács, vagy ahogy a falu népe hívta, "A helység Kalapácsa" rájön arra hogy bezárták. Hosszasan gondolkodik azon, hogyan szabaduljon ki, és rájön arra, hogy a legegyszerűbb, ha fölmászik a toronyba és a harang kötélen leereszkedik. Második ének: Eközben a helységben nyugati részén van Erzsók asszony kocsmája. Erzsók asszony 55 éves özvegy, akinek egykori férje, a kocsmát szorgos munkája eredményeként hagyta rá. Ebbe a kocsmába járnak a falu emberei, Istentisztelet után bort inni. "Szemérmetes Erzsók"-nak a bor iránti szeretete, a hajnali pirkadathoz hasonló arcán tükröződött a legjobban. Itt iszik jelenleg a helybéli kántor is, aki hűségesen szereti, imádja Erzsókot. A kocsma két törzsvendége: Bagarja a "csizmacsinálás művésze" és "Harangláb" a fondor lelkületű egyházfi kortyolgatják borukat.
Faszaládé Íz harmóniája/Egyediség 5/10 Ismét megszavazták a települési adót Balmazújvárosban - tájékoztatta az MTI-t a város fideszes támogatottságú független polgármestere, dr. Veres Margit. Eszerint január elsejétől aranykoronánként évi 300 forint földadót kell fizetnie a gazdáknak. A hír önmagában is lehangoló, ugyanakkor komoly tanulságokkal szolgál arról, hogy miképp működik a kormánypárti szavazógépezet. A balmazújvárosi eseményekkel korábban is foglalkoztunk. Olvashattak a város önkormányzata ellen vesztegetés bűntette és hivatali visszaélés gyanúja miatt indult nyomozásokról, ugyanakkor beszámoltunk a gazdák demonstrációjáról is, akik a múlt héten félpályás útlezárással tiltakoztak az újabb teher ellen. A földadóval kapcsolatban Szűcs Gergely, a tiltakozó gazdák egyik vezetője a csütörtöki tüntetésen elmondta, az adó a földtulajdonból származó jövedelem 15-20 százalékát teszi ki, míg az ebből származó bevételeket a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére akarja fordítani az önkormányzat.
A több mint 2000 tonnával megterhelt hídon 155 jármű állt (Forrás: Lechner Tudásközpont) A 6300 tonnás kábelhíd pilonjai az eredetihez hasonlóan ismét acélból épültek, egész pontosan 29 darabból, amelyeket ezer tonna kábel tart össze. A folyamatos villamosforgalom okozta állandó rázkódás nem tett jót a hídnak, ezért az elektromos felsővezetékű kötöttpályás viszonylatokat lassan kiszorították a gumikerekű buszok. Az utolsó szerelvény 45 éve döcögött át a hídon, két évvel később, 1975-ben a síneket is felszedték. A karcsú, fehér Erzsébet híd (Fotó: Jancsó Ágnes/Lechner Tudásközpont) A mosás alapos, a híd alulról nézve is makulátlanul fehér (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont) Kisebb-nagyobb felújítások, állagmegóvási munkák azóta is adódnak a hídon, és makulátlan fehérsége sem a véletlennek köszönhető. Sokunknak ismerős az időről időre hallható mondat a rádióban: Mossák az Erzsébet hidat. Minden évben, többnyire tavasszal, egy teljes hétvégét szentel Erzsébet akkurátus megtisztításának a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., amikor az egyik sáv lezárása mellett szombaton a Pestre, vasárnap a Budára vezető oldalt tisztítják meg a szakemberek.
Az érdemi rész 1961-ben kezdődhetett el csupán, vagyis Budapest lerombolt hídjai közül utoljára az Erzsébet híd épült újjá. Fotó: Nagy Gyula Az évtizedekkel ezelőttihez képest sokszorosára megnőtt átmenő forgalom miatt nagyjából 10 méterrel szélesebbre alakították a hídpályát, ezt azonban csak a kábeles megoldással lehetett végrehajtani, tehát végre megvalósulhatott az eredeti elképzelés. Sávoly Pál tervei alapján a régi-új 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból állt, melyeket mintegy ezer tonnányi acélkábelek tartottak. Eredetileg 1964. november 7-re tervezték a hivatalos átadásai ceremóniát, amit végül két héttel később tudtak megtartani élő televíziós közvetés mellett. A megnyitóra több tízezer ember gyűlt össze. Fotó: Gwen Jones Jelentős villamosforgalom lebonyolítását terveztek a megszépült Erzsébet hídra. Az avatást követően hatféle járat haladt át rajta, a fokozott igénybevétel ennek következtében súlyos károkat okozott a szerkezetben. Az eredmény: a közeli metró átadása után 1972 végére az összes villamosvonalat felszámolták, három év múlva még a síneket is felszedték.
A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az "őszirózsás" forradalom után törölték el. Az Erzsébet hidat a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án felrobbantották, de a pesti pilon állva maradt, igaz, híd nem tartozott hozzá; a budai pilon pedig elcsavarodva fúródott a mederbe. A híd történelme képekben A híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd építésével együtt. A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott a későbbi Erzsébet hídra A nyertes kábelhíd helyett végül lánchidat építettek, mert így a teljes acélszerkezetet hazai alapanyagokból lehetett megépíteni.