A és a adatai szerint is Budapest a legnépszerűbb belföldi szilveszteri úti cél, a külföldi városok közül Prága, illetve Zakopane vezet. A magyarok legkeresettebb szilveszteri úti céljainak listáját Budapest vezeti, a második helyen Prága, a harmadikon Hajdúszoboszló áll – közölte a A top 20-as rangsorban – amelyet a 2017. december 29. és 2018. január 2. közötti időszakra leadott keresési adatok alapján állítottak össze – 13 belföldi úti cél szerepel. A magyarok – ellentétben a csehekkel, szlovénokkal és szerbekkel – szívesebben töltik belföldön a szilvesztert – állapítja meg a trivago közleménye. A lista alapján ismét jól teljesítettek a fürdővárosok: az Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumával rendelkező Hajdúszoboszló harmadik lett, Hévíz a 4., Zalakaros a 13., Bükfürdő pedig a 20. helyen végzett. Az egész évben nagy népszerűségnek örvendő külföldi úti célok közül Párizs a 6., Róma a 7., Amszterdam pedig a 19. helyet szerezte meg. Európán kívülről egyedül Dubai került be a top 20-ba – közölte a trivago.
Kúrián szám alatti perben az alperes a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló felperes kérelmére felmentéssel megszüntette a közöttük fennállt jogviszonyt arra figyelemmel, hogy a felperes nyugdíjasnak minősült. A felmentési idő mértékét 60 nap + 4 hónapban határozta meg azzal, hogy annak második felére mentesítette az közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól. A felperes a felmentési idő kezdetét megelőzően levélben sérelmezte, hogy a munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt. ) 33. § (3) bekezdése ellenére nem kérte ki előzetes véleményét a vonatkozásban, hogy a felmentési idő melyik időtartamára mentesítse őt a munkavégzési kötelezettség alól. A közalkalmazott a jogviszonya megszűnéséig konkrét igényt e vonatkozásban nem terjesztett elő, a jogviszonya megszűnése után azonban keresetében 2. 500. 000 forint sérelemdíj és 281. 574 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. A kártérítési igényét arra alapította, hogy a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítés időszakában legalább 45 napot kívánságának megfelelő időben és részletekben kellett volna kiadni.
Tulajdonképpen, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy egy új magyar operett született, és Lőrinczy Attilával ( író, dramaturg – a szerk. ) nagyon komolyan vettük ezt a feladatot. Pár napja olvastam, hogy a válogatók kiemelték azt a professzionális munkát, ami az előadás szereplőit jellemzi, ennek nagyon örültem, mert tényleg emberfeletti munkát végeznek a szereplők, de ez a profizmus jellemzi az Operettszínház teljes csapatát. – A chicagói hercegnő egy elképesztő közös gondolkodás eredménye, Lőrinczy Attilával gyakorlatilag a nulláról indultatok… – Valóban, majdnem a nulláról indultunk. Tudomásom szerint, valamikor 90 évvel ezelőtt mutatták be magyarul ezt a Kálmán Imre művet, de azóta sem játszották Magyarországon. Volt egy kibogozhatatlan történet foszlány a kezünkben, egy jó alapszituációval. A chicago hercegnő movie. És volt mellette Kálmán Imre csodálatos zenéje, amely legalább három különböző stílust ölelt át, a klasszikus operettől a charleston-on és jazz-en keresztül az autentikus cigányzenéig. Ez volt a kiindulópont, amikor először leültünk Lupa szigetén Lőrinczy Attilával egy laptoppal, hogy történetet és karaktereket hozzunk létre egy tulajdonképpen nem létező szüzséből.
Vezényel: Bolba Tamás Stáblista:
Az augusztus 20-i héten igazán elkényeztetik majd az M5-re kapcsoló színházkedvelő tévénézőket. A közvetítések sorát augusztus 19-én (21:05) a Bánk bán című, 2002-ben készült magyar operafilm nyitja. Katona József nagyhatású művéből készült színpadi előadás, opera, tévéfilm és hangoskönyv is, tizenhét évvel ezelőtt azonban a Müpa mai igazgatójának, Káel Csaba rendezésében egy különleges alkotás jött létre. Erkel Ferenc operaváltozatát nem színpadon, hanem javarészt eredeti helyszíneken (Erdélyben, Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten) játszották és énekelték el a művészek. A chicagói hercegnő · Film · Snitt. A készítők a korhű hangulatot "historikus festészetre emlékeztető képi beállításokkal, gazdag jelmez- és díszlettárral" idézték meg. A címszerepet Kiss-B. Atilla alakította, Gertrúdot Marton Éva, Melindát pedig Rost Andrea játszotta. A további szerepekben Gulyás Dénes (Ottó), Kováts Kolos (II. Endre), Miller Lajos (Tiborc), Réti Attila (Biberach), Sólyom-Nagy Sándor (Petur Bán) is látható lesz.
"Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet. "