Ahhoz, hogy tudatos vásárlói döntést hozzunk, érdemes tisztában lenni azzal, hogy miként szerepel a kovász és az élesztő a termékösszetételi listában. Európiai Uniós szabvány szerint mennyiségük szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni az alapanyagokat a termék csomagolásán. Mivel a kovász maga lisztből és vízből áll és a pékáruk tésztájában is ezek az alapvető összetevők, a legtöbb esetben nem tüntetik fel a kovászt külön alapanyagként. Mi azonban a JÓkenyér weboldalán és termékeink csomagolásán is megjelöljük a kovászt, mint alkotónyereinkbe és baguettünkbe teljes kiőrlésű rozskovászt, kifli- és zsemleféléinkbe búzakovászt teszünk. Mi a kovász? Életed ad a kenyérnek!. Kovász és/vagy élesztő? Élesztőgomba nélkül nincs kenyér. A kenyerekbe élesztőgomba kerülhet a kovásszal együtt vagy külön tésztához adagolt élesztővel. A kovász használata alapvetően nem zárja ki az élesztő használatát. Számos recept és eljárás létezik, ezek között pedig akad olyan, amelynél az élesztőt kovásszal keverik, illetve olyan is, mikor a már kész tésztához adják hozzá extraként az élesztőgombát.
A kovász nem más, mint egy erjesztett tészta, mely liszt és víz elegyéből áll össze és szabad levegőn erjedésnek indul. Az erjedést mikroorganizmusok, élesztőgombák és tejsavtermelő baktériumok segítik. A kovásszal oltják be a kenyértésztát, mely ízletesebb, tartósabb és tömörebb lesz. Fotó: freedigitalphotos Tejsavbaktériumok szerepe Tejsavbaktérium kultúrát tartalmaz a kovász, mely a tejcukrot és az egyéb cukrokat tejsavvá alakítja, ezzel savas környezetet biztosít, melyben a káros baktériumok nem képesek szaporodni, segítve ezzel a hasznos tápanyagok felszívódását. (Ezzel a folyamattal savanyítják az ételeket is. ) A tejsavbaktériumok szorosan élnek együtt az élesztőkkel, melyeknek szaporodásához meleg és elegendő tápanyag (cukor) szükséges. A jellegzetes savanykás ízt az ecetsav okozza, melyet a tejsavbaktériumok termelnek. Az élesztők, tevékenységük során a kenyérbél, bélzet lazításához járulnak hozzá, ez a működésük során felszabadult CO₂ felszabadulásával van összefüggésben. Szárított kovász A szárított kovásznál vízzel újraélesztik a kultúrát (liszthez keverve).
Ezzel lerövidíthető a kenyérsütés, hiszen a kovászkészítési idő kiesik. Webshopunkban szárított kovászt vásárolhat. A kovász hatékonyságát tovább lehet növelni, ha főtt krumpli levét vagy szőlő héját (összetört szőlőszemeket - ezt a kovászfajtát nevezik biga-nak, ilyen kovásszal készítik a ciabattat) teszünk a kovászhoz. A technológia változásoknak következtében a kenyérkészítés időtartalma lerövidült, ez részben fogyasztói igény miatt is volt. (Ennek hatására a kenyér minősége sok esetben megváltozott. ) Gyakorlatilag a nyerskovász előállítási rész kimarad. Hiszen a kovász előállítása hosszú idő, több órás, néhány napos folyamat is lehet. Ebből kialakult kovászt tekintik a kovászmagnak, ebből az érett kovászból vesznek ki később és használják a kenyérsütéshez. Tehát ezalatt a hosszú időszak alatt kezd a liszt és víz elegye a levegőben lévő mikroorganizmusok hatására erjedni, szén-dioxidot termelni (buborékokat), mely lazítja a sikérvázat. Egy másik változás a dagasztásban keresendő, hiszen a lassú dagasztást felváltotta a gyors, félgyors dagasztás.
A síneken áthaladva jobbra fordulunk és követjük az utat egy következő kis tóig, amely mellett valamikor egy ifjúsági tábor állhatott, ma elhagyott házak és lebontott épületek emlékeztetnek a múlt korra. A jelzés szerencsére végig jól látható, amely mentén egy villanypásztoros részen áthaladva, érintve a Lujzamajor határát jobbra fordulva kukorica földek mellett haladunk tovább. A vasúti síneken ismét áthaladva jobbra fordulunk és Lovasberény irányába tekerünk tovább. Bejutva a településre a főúton jobbra kanyarodva tarjuk az útirányt, addig, amíg bal kéz felől egy kisebb parkolót és egy vendéglátó ipari egységet nem látunk. Velencei hegység turf.fr. Itt bekanyarodunk balra, majd egyenesen fel a János-hegyre. A hely sajátossága, hogy az út 3-4 m magas löszfalak között vezet egészen a tetőig, amely izgalmas képet nyújt, szinte olyan, mintha egy csőben haladnánk. A tetőre érve követjük az utat, majd a gerincen átbukva gurulunk lefelé. Itt érdemes a féken tartani az ujjunkat, mert autók jöhetnek szembe, az ütközést jobb elkerülni!
Nadapon követjük a fő utat egy bal és egy jobb kanyarral itt lesz egy kisebb lejtőzés is és ez után fog következni egy meredekebb rész ami átvezet a Velencei-hegység túloldalalára. Egészen 280 méter magasságig mászunk, a Meleg-hegy és a Templom-hegy között vezet át az utunk. Miután felértünk az emelkedő tetejére jön egy 130 méter szint vesztéssel járó gurulás amit csak egy kisebb emelkedő szakít meg. A gurulás egészen Lovasberényig tart a fő út itt is kanyarog de maradunk továbbra is a fő úton. A falu központjában lesz egy kereszteződés mi itt egyenesen haladunk tovább Csákvár irányába, de ha szeretnénk itt tudunk rövidíteni csak el kell kanyarodni balra Székesfehérvárnak. Lovasberény után jön egy kisebb, lankás emelkedő 190 méter magasságig innen már gyönyörű panoráma tárul elénk. Velünk szemben a Vértes hegyvonulata látható, szép időben pedig balra akár a Bakony, jobbra pedig akár a Budai hegyek is láthatóak illetve mögöttünk a Velencei-hegység. Velencei hegység turf prono. A dombról lankás gurulás következik gyönyörű kilátással csak az út végefel lesz meredebb lejtő.
Részletes program 1. nap: Budapest, Pákozd, Budapest Kora reggeli indulással, egy órás utazást követően meg is érkezünk a Velencei-tó északi partján épült Pákozd településre. Túránkat a faluból indítjuk, majd fokozatos emelkedéssel, rövid idő alatt el is érjük a híres pákozdi ingóköveket, amit a helyik gyapjaszsákoknak is neveznek. Megismerkedünk e hazánkban egyedülálló képződménynek számító gránittömbök keletkezésével és kiélvezzük az innen nyíló panorámát is. A pákozdi ingókövek nyomában • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A Hurka-, majd a Bodza-völgy érintésével beérünk a hegy erdős részébe is, útba ejtve az Angelika-forrást. Innen Sukoró felé vesszük az irányt, annak ugyanis aki a Velencei-hegységbe látogat, nem szabad kihagynia e festői falvacska megtekintését. A csodás fekvésű településen még gazdagon fellelhetőek a helyi népi építészet jellegzetességei, a vályogból épült, nádfedeles parasztházak, ill. a szőlőműveléshez kapcsolódó présházak is. A faluközpontban emelkedő református templom után a sukorói gyapjaszsákoknál is megállunk, hogy aztán Nadap felé folytassuk utunkat.
Utunkat itt is sziklatömbök övezik, de ahogy haladunk tovább sukorói végállomásunk felé, a sziklák fokozatosan kövekké szelídülnek, végül teljesen elmaradnak. Mielőtt Sukoróra beérve elérjük kiindulópontunkat, érdemes akár egy kisebb kitérővel megcsodálni a település rendezett portáit, présházait és szőlőskertjeit, amelyek némelyike igen romantikus hatást kelt a háttérben csillogó víztükörrel. Velencei hegység turn around. 5 / 6 Fotó: Gulyás Attila A Kockához közeli Pandúr-kő csúcsáról teljes körpanoráma nyílik Infók a túrához A Kőről kőre a Velencei-hegységben nem klasszikus túramozgalom. Általában februárban, teljesítménytúraként szokták megrendezni, de a díjazásért járó fémjelvényt egy privát túra során is megszerezhetjük. Ehhez mindössze a GeoGo alkalmazást kell telepítenünk a telefonunkra, kiválasztanunk a túrát, és már neki is vághatunk a mindössze 18 km-es, 480 m szintemelkedést tartalmazó útnak. Sajnos az alkalmazás jelenleg csak androidos telefonon érhető el, ezért igazolásként a túra kiírója – a Hit Pajzsa Nemzeti Egylet és Területi Honvédelmi Klub, amelynek fő szervezője Orbán Imre – a magunk készítette GPS-tracket is elfogadja.
« Vissza az eseménynaptárhoz Ez egy korábbi esemény. ÚTVONAL: Pákozd, szöv. vendéglő – Oroszlán-kő – Kocka-kő – Abajka – Barlang- kút – ingókő-ösvény – Angelika-forrás – Likas-kő – Sukoró, Mandula cukrászda Utunk ugyan itt-ott ugyan emelkedik, de ezt barátságosan teszi, semmi nehézséget nem támaszt. Hossza 13 km, szint 300 m. TALÁLKOZÁS, indulás: augusztus 17-én Bp. Déli pu. -on, a vonat 8:10-kor indul, Velencéről busszal megyünk tovább. Vissza Sukoró Kiserdőről 15:44, vagy 16:44′-kor indul busz, átszállás Velencén. A szerény magasságú Velencei-hegység különleges látnivalói az ingókövek. Velencei-hegység túra; Hegyen-völgyön Sukorón | A Velencei-tó hír és turisztikai portálja. Bizarr formájuk a sok millió éve tartó mállás és erózió munkája. Ezek a változatos alakban kipreparálódott gránittömbök (az apróbbakkal együtt közel 400 van belőlük) hazánk legidősebb kőzetei. Köztudott, hogy e röghegységben, Nadap közelében jelölték ki 1888-ban az ország szintezési alappontját. Közelében van (1960-tól) a 67, 47 cm-rel magasabb balti, "KGST" alappont.
Velence-hegység kerékpáros körtúra. közepes Hossz 69, 9 km 4:50 óra 413 m 283 m 105 m Bemutatnék egy túrát ami egy kicsit nehezebb és hosszabb egy Velecei-tó kerülésnél de a szép kilátásért megéri teljesíteni. Nagyon kezdő kerékpárosoknak azért nem ajánlanám mert át kell mászni a Velencei-hegységen és vissza felé is van benne emelkedő. Rendszeresen kerékpározók valószínűleg gond nélkül teljesíteni tudják. A túra kiindulási pontjára azaz Velencére mi autóval érkeztünk a MOL kútnál jöttünk le az autópályáról és mögötte van egy úgy nevezett American Airlines Crew parkoló, ahol autós találkozókat is szoktak rendezni. Közvetlenül a hegység lábánál van a parkoló úgyhogy tökéletes kiindulási pont. Kőről kőre a Velencei-hegységben. Lehet vonattal is érkezni ebben az esetben kicsit hosszabb lesz a kör mivel Velencén át kell tekerni. A parkolóból legurulunk a Nadapi útig ahol balra kanyarodva egyből elkezdjük a mászást, bal oldalunkon a Bence-hegy és a rajta lévő kilátó nyújt szép kilátást. Az út eleinte csak kicsit emelkedik, Nadap előtt kezd el egyre meredekebb lenni az út.
Pákozd, Hősök tere (123 m) Koordináták: DD 47. 216871, 18. 541214 DMS 47°13'00. 7"N 18°32'28. 4"E UTM 34T 313831 5232197 w3w ///gólöröőállítás Itiner: Pákozd főútjáról a Kultúrház melletti Templom soron indulunk el, jobbra átszeljük a Bella-patakot Elhaladunk a Bella-tó mellett, követjük a Z+ jelzést. Egy elágazásban a jobb oldali Z jelzésre térünk rá. A Kocka kő után a S ▲ jelzésen haladunk. Egy elágazásnál balról érkezik a S, mi ott jobbra tartva megyünk tovább a S jelzésen. A település határában a S becsatlakozik a P+ jelzésbe, innen ez utóbbit kövessük a körtúra végéig. A túráról részletesen: Föl a kopár tetőre Pákozdon a Hősök terével szemközt, a harangláb és a Kultúrház között indul körtúránk. Rögtön a Művelődési ház után, egy kopár-füves területen jobbra fordulunk, és átkelünk a Bella-patak feletti kis hídon. Az Ady Endre utcában jobbról hangulatos kertesházak, balról a patak övezi az utat. Az utolsó ház után az utca jobbra fordul, de mi letérünk balra, egy vadvirágos rét felé.