Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány - Hazahúzó (2018-05-23) - ECHO TV - YouTube
A miniatűr németjuhász bemutatása Utolsó frissítés: 2020. augusztus 1. A miniatűr német juhász egy német juhász keresztje egy collie-val vagy egy miniatűr uszkárral, más néven mini juhászként. Ez egy kicsi és közepes kutyafajta, körülbelül 15-20 hüvelyk magas, körülbelül 50 font. A miniatűr németjuhász átlagos élettartama 9–13 év. Ebben a bejegyzésben egy emelkedő csillagra – a miniatűr németjuhászra – nullázunk. Mi a miniatűr német Pásztor? @oscartheminigsd A kutyavilágban viták folynak erről a Mini-ről, és minden bizonnyal előbb foglalkoznunk kell vele, mielőtt további megbeszéléseket folytatnánk. Fajtiszta vagy keresztezett? Az egyik fél azt állítja, hogy a miniatűr német juhász a szokásos német juhász szénmásolata. A másik fél azt állítja, hogy vegyes fajta. Az igazság az, hogy a miniatűr német juhász valóban keresztezett faj. Kis méretű standard német juhászok nem léteznek, hacsak a kutya nem történik meg törpe. A miniatűr németjuhász megszerzéséhez a standardot egy másik fajtatiszta tenyésztéssel, leggyakrabban a collie-val vagy uszkárral tenyésztik.
Az alapítványhoz került kutyákat állatorvosi ellátásban részesítjük, chipeztetjük, oltatjuk, legalább szukák esetében ivartalanítjuk és ha szükséges szocializáljuk. Önkénteseink felmérik a gazdák és a kutya igényeit, hogy minden kutya a számára megfelelő, lehetőleg végleges családba kerülhessen. A kutyák csak leellenőrzött helyekre, örökbeadási szerződéssel mehetnek új otthonukba. Webcím: A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány részére az adó 1 százalék felajánláshoz az adószám: 18196061-1-42
Azóta eltelt egy év, és Napló boldog, gazdás kutya. Sőt, ha megérkezik a televíziós csatorna engedélye, most újra találkozhat Azurák Csabával. A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány állatotthonának a felépítésére ugyanis összefogtak a sztárok. Tizenkét népszerű médiaszemélyiség vállalta, hogy a fajtamentők már megmentett védenceivel együtt fotózkodnak egy naptárba. Ebben a naptárban szerepelne Napló - természetesen Azurák Csabával. A naptár bevétele ugyanis az utolsó fillérig az állatotthonuk felépülésére fordítják. Tavaly nagy örömünkre megnyertük a TV2-n futó Az Ügy című jótékonysági műsort. Egy állatotthon felépítésére pályáztunk. Egy olyan állatotthonéra, ahol az emberek mosolyogva állnak meg a minden igényt kielégítő kifutók előtt, mert kiegyensúlyozott, vidám kutyákat látnak ott. Terveink szerint az állatotthonunk kiemelt szerepet tölthetne be az állatvédelmi oktatásban, rendszeres rendezvényeivel pedig kicsalogatná a fővárosból a természetbe az embereket. - meséli az alapítvány szóvivője, Ujházi István.
A politikai pártok a redszerváltás óta Az 1989/1990-es rendszerváltás Magyarországon társadalmi és gazdasági, politikai és államberendezkedésbeli változásokat hozott. A korábban egyetlen párt uralma alatt álló államot (egypártrendszer) felváltotta a plurális (többpártrendszer) berendezkedés. Csökkent a nagyobb pártok támogatottsága - Blikk. A törvényhozó hatalom immár nem egyetlen csoport, hanem a sok esetben érdek- és értékellentétekkel szabdalt politikai közösség egészének kezében van. A rendszerváltás éveiben több száz újonnan alakult politikai szervezet jelentkezett a politikai hatalomért, míg mára - a támogatottság koncentrálódása következtében - ezek száma jelentősen csökkent. Fontos megjegyezni, hogy a valódi parlamentáris rendszerben, ahol egyidejűleg több párt is verseng a politikai hatalomért, s e hatalmat megszerezve kormányoz, a civil szervezetek ereje sem elhanyagolható. A politikai részvétel elve alapján minden állampolgár jogosult a politikai életben való részvételre, így nem csupán újabb és újabb politikai pártok megjelenése várható, hanem az is, hogy a választói tudatosság növekedésével a civil kontroll szerepe is erősödni fog a politikai és a kormányzati életben.
A Jobbik esetében erősödés tapasztalható – derült ki a Századvég legújabb pártpreferencia felméréséből. 4 / 6 oldal « Első «... 2 3 4 5 6 »
Kanász-Nagy Máté / Schmuck Erzsébet 5 – Zöldek/EFA Magyar Szocialista Párt MSZP • szociáldemokrácia • szocializmus 1989. november 21. Tóth Bertalan / Kunhalmi Ágnes Mi Hazánk Mozgalom Mi Hazánk harmadikutas • keresztényszocializmus • nemzeti radikalizmus 2018. szeptember 5. Toroczkai László 6 Momentum Mozgalom Momentum • liberalizmus • patriotizmus • Európa-pártiság 2017. május 19. Gelencsér Ferenc 2 ALDE Párbeszéd Magyarországért Párbeszéd • zöldpolitika • szociáldemokrácia 2013. augusztus 22. Szabó Tímea / Karácsony Gergely A parlamentben jelenlévő nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek Magyarországi Németek Országos Önkormányzata MNOÖ • Magyarországi németek érdekképviselete 1995. Republikon Intézet. március 11. Englenderné Hock Ibolya n/a Korábbi parlamenti pártok Szerkesztés Parlamenti jelenlét Saját frakcióval rendelkező parlamenti pártok 1990 és 2018 között Egyesült Kisgazdapárt EKgP • agrárpolitika 1994. január 17. 1994 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt FKgP • agrárpolitika • nemzeti konzervativizmus 1990. január 4.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 2-4. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 29 százalék. A MSZP-P összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlan, 7 százalék. A Jobbik összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékot csökkenve, 5 százalék. A DK támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 11 százalék. A Momentum támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 4 százalék A Mindenki Magyarország Mozgalom (MMM) az összes megkérdezett körében szintén 4 százalékon áll. Závecz: Nőtt az ellenzéki pártok közös listájának előnye a Fidesszel szemben | Vadhajtások. Az "összefogás szavazó" aránya az összes megkérdezett körében 6 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 9 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem.
A dolgok állása most Az MSZP ´94-ben annak köszönhette elsöprő választási győzelmét, hogy csaknem az összes egyéni mandátumot besöpörte. Támogatottságuk ´93-ban kezdett szép fokozatosan növekedni, és éppen ´94 januárjában átvették a Fidesztől a vezető ellenzéki párt szerepét, így aztán az akkori második fordulóban be tudták gyűjteni a "leváltós" szavazatok döntő többségét. Jelenleg jelentősen nagyobb a szocialisták támogatottsága, mint ´94 januárjában volt, ám az egyelőre korántsem tűnik biztosnak, hogy ismét be tudják majd gyűjteni az egyéni mandátumok döntő többségét. Tehát hiába számíthat most valamivel jobb első fordulós eredményre az MSZP, mint ´94-ben, az még nem dőlt el egyértelműen, hogy ismét abszolút többséget szereznek-e. Ebben elsősorban a Fidesz, másodsorban az SZDSZ akadályozhatja meg őket. A Fidesz - Magyar Polgári Párt második fordulós esélyei változatlanul jobbak valamivel a szocialistákéinál. Főleg azért, mert ők gyűjtik majd be a "leváltós" szavazatokat. Abban az esetben pedig, ha az SZDSZ át tudja venni az FKgP-től a harmadik helyezést, akkor a folytonosságra szavazók voksai sem kerülnek mind egy szálig a nagyobbik kormánypárthoz.
A 2017-es év első publikált közvélemény-kutatásainak átlaga alapján, ha most tartanának országgyűlési választásokat, akkor a Fidesz-KDNP 6 százalékponttal jobb listás eredményt érne el, mint 2014. április 6-án. Ezzel szemben a korábbi baloldali összefogás pártjai a három évvel ezelőtti szinten állnak, a Jobbik pedig jelentősen, 4 százalékponttal gyengült – derül ki a Közvéleménykutató Magyar Idők számára készített összesítéséből. Read More ›
A Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt ugyanakkor május végén elmaradt a Fővárosi Közgyűlés ülése, a Jobbik elnöke, Jakab Péter pedig a saját párttársai nyomására kényszerült lemondásra a pártelnöki tisztségből. Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáitól – mutat rá a Századvég. A cég egy korábbi kutatásából az is kiderül, hogy amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgázszolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A baloldali javaslat hatására kilencszázezer háztartásnak, azaz körülbelül 2, 1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről. Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz, míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy a javasolt szankciók jók és hatékonyak.