Ezzel kapcsolatban érdekes lehet szem előtt tartani a barguzini expedíció egyik régészének, Szabó Gézának az észrevételét, miszerint "Az amerikai vizsgálati jegyzőkönyvben pedig az olvasható: a felkarcsontból vett minta alapján valószínűsíthető, hogy nő volt az illető. Apró baki, hogy a hivatalos mintavétel a combcsontból történt, hiteles felkarcsont nem állt a vizsgálatot végzők rendelkezésére" (ez a világháló is megtalálható, forrás: Teol, a Tolna megyei hírportál). Úgy gondolom, erre a kérdésre kizárólag szakmai és nem érzelmi alapon szabad tekinteni. Politikai szempontoknak itt nincs helyük (hasonlóan, ahogy manapság a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is). Én Petőfi Sándor rajongójaként és tisztelőjeként az igazságot szeretném tudni, bármi is az! "Még mindig vannak, akik félnek tőle! Pedig mi történhet? Ha bizonyítást nyer, hogy nem őt találták meg, akkor a legenda folytatódik. És ha az ellenkezője bizonyosodik be? Összetör egy látnok mítosza? Ugyan, vajon ki az, akinek elsősorban ez jelenti Petőfit, és ki várta volna el tőle, hogy önkezével vessen véget életének, ha netán fogságba esik?!
A megyében 39 önkéntes tűzoltó egyesület (ÖTE) működik. A káreseti számok összesen 4045 eseményt tettek ki megyénkben az elmúlt évben. A tűzesetek száma (1805) jelentős, de a riasztások nagyobb részét műszaki mentések (2240 esetszám) tették ki. A közgyűlés tagjai végezetül egy-egy karácsonyi ajándékot is átvehettek, mellyel a munkájukat is megköszönte Rideg László, a közgyűlés elnöke, valamint dr. Mák Kornél és Vedelek Norbert alelnökök az év utolsó ülésén. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a megye fájának elültetésével zárult. Így Dunapatajon mostantól egy kőrisfa állít emléket annak, hogy novemberben itt ülésezett a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés. Az alkalom tiszteletére Váradi Andor szavalta el Petőfi Sándor: Szülőföldemen című versét. Galéria (9 kép) Összes kép letöltése
( kicsiny kis leányka ↔ nagy világnak legnagyobb gyémántja) A 2. versszak ban is hasonló kezdést látunk. A Duna áradása mutatja az érzelmek áradását. A 3. versszak ban is megvan a természeti kép és a gondolatpárhuzam, csakhogy Petőfi megcserélte a sorrendjüket. A nyár és a szerelem ↔ tél és magány képei mutatják, hogy mennyire vágyódik Petőfi a kedvese után. A költő arra kéri Júliát, válasszon közte és a szülei közt. A szerelem mélységét mutatja, hogy egyetlen rossz szava sincs a lányhoz. Bárhogy dönt Júlia, azt a költő elfogadja. A szerelmi regény minden egyes mozzanatát őrzik Petőfi versei. A Reszket a bokor, mert… kezdetű vers hoz végleges fordulatot kapcsolatukban. Reszket a bokor, mert… Ezerszer áldjon meg! (Pest, 1846. után. ) Petőfi már kész végleg lemondani Júliáról, ám erre ő azt üzeni, hogy: "1000-szer Júlia. " 1847. szeptember 8-án megtartották az esküvőt Erdődön a szülők tiltakozása ellenére. A mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötte az ifjú pár. Beszél a fákkal a bús őszi szél; Szeptember végén c. versek Koltón születtek.