A nyár forró és száraz, a tél többnyire enyhe, de a térségre jellemző ritka hideghullámok és hó olykor előfordulhat. A fagyos napok száma alacsony. A csapadék átlagosan évi 750 mm. A napsütéses órák száma kimagasló. Leszbosz, Mitilíni éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Leszbosz – Wikipédia. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 12, 1 12, 6 14, 6 19, 0 23, 9 28, 5 30, 4 30, 2 26, 7 21, 7 17, 2 13, 8 20, 9 Átlagos min. hőmérséklet (°C) 6, 7 7, 0 8, 0 11, 2 15, 2 19, 3 21, 6 21, 4 18, 5 14, 8 11, 4 8, 7 13, 7 Átl. csapadékmennyiség (mm) 130 97 75 47 21 6 2 4 11 38 94 145 671 Forrás: Hellenic National Meteorological Service [2] Leírása [ szerkesztés] A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü. Történelme [ szerkesztés] A sziget már a bronzkortól kezdve lakott terület.
A jelenleg használt alapszint 0, 675 m-rel magasabb a korábbi szintnél. Magyarországon mindkét alapszintet a Velencei-hegységben lévő Nadap község mellett elhelyezett ősjegy őrzi. Színkulcs A színfokozatos domborzatábrázolás helyes értelmezésében a térkép színkulcsa segít. Hiszen egy dombos-hegyes vidéken elég nehéz lenne pusztán szabad szemmel, a színárnyalatok alapján meghatározni az egyes területek magasságát. A színek magassági értékekre való átváltásában segít a színkulcs. Itt konkrétan meghatározott, hogy egy-egy színárnyalat milyen magassági intervallumnak felel meg. Színkulcs Színfokozatos ábrázolás A felszín eltérő magasságainak ábrázolására többféle módszert alkalmaznak a térképek előállításakor. Ezek közül a legfeltűnőbb a színekkel történő ábrázolás. Színfokozatos ábrázolás során a zöld, a barna és a kék különböző árnyalataiból következtethetünk a terület magasságára. Jöhet az extrém sportolóknak szánt Apple Watch. Minél mélyebb a tenger, annál sötétebb kék színű, minél alacsonyabb egy alföld, annál sötétebb zöld színű, minél magasabb egy hegység, annál sötétebb barna színű a térképen.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Tengerszint feletti magasság magyarország. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.