A lényege a többszöri perspektívaváltás: több látószögből is megnézzük ugyanazt. Először föntről, messziről látjuk az alföldi tájat, mivel a költő gondolatban fölrepül a felhők közé, ezáltal tágítja a látókört, messziről több mindent látunk, viszont a részletek nem látszanak. Aztán a költő lejjebb ereszkedik, így fokozatosan szűkül a látókör: a nagy totál képtől eljutunk az egyetlen pontba szűkített látókör ig, és egy-egy apró részletet nézünk meg közelről, élesen. Petőfi sándor alföld elemzés. Aztán elnézünk a látóhatár széléig, amely már homályba vész, a legközelebbi város templomának tornya épp csak felsejlik a távolban, s ez már az alföld végtelenségét érzékelteti. A vers 7 szerkezeti egységből áll: egység (1-2. versszak): a költő a hegyvidék és az alföld ellentétbe állításával kétféle tájideált ütköztet. Érzelmeit, a róna iránti szeretetét is feltárja. A fenn és a lenn ellentéte mellett a bezártság és a szabadság ellentéte is ott feszül a képekben: a Kárpátok gyűrűjét Petőfi a rabsággal azonosítja, míg a végtelen síkságot a szabadsággal.
Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Oldal 5 a 12-ből - verselemzes.hu. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem.
Ott tenyészik a bús árvalányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hús tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Pest, 1844. július Petőfi gyönyörű költeménye – a szó szorosabb értelmében – nem is "tájleírás". Nem a közvetlen szemlélet ad alkalmat a vers megírására (Pesten keletkezett), hanem a szülőföld iránti szeretetének egy alkalmi felébredése. Nem egy helyről, egy pontról tekint szét a tájon, hanem emlékképeit idézi fel. Petőfi Sándor: AZ ALFÖLD | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. (Az alföld szó kétféle (kis- és nagybetűs) írásmódja a földrajzi fogalmat és a tájegység nevét különbözteti meg. Kétféle tájtípust állít egymással szembe a költő a vers indításában (1—2. strófa): a zordon hegyvidéket és az alföldi rónaságot. Csak futólag, elutasítva villantja fel a Kárpátok képét, s rögtön rátér az ő világának, szülőföldjének, otthonának a rajzára.
A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. a vers itt olvasható: Petőfi az alföldi táj egy-egy mozzanatát kiragadva nézelődik az alföldi tájon, ahol született. AZ ALFÖLD - Petőfi Sándor - Érettségi.com. Petőfit tartják az "alföldi tájeszmény" megalkotójának, őelőtte a költők csak a domboldalon pompázó virágos rétben gyönyörködtek és a hegyvidéken csörgedező patakokról ábrándoztak. Senki se vette észre, hogy a puszta rónaság milyen szép. Petőfi viszont meglátta a végtelen pusztaságban, a kolompoló jószágokban és a kocsmában rejlő szépséget is. A kétféle táj ellentétével kezdi a verset (Kárpátok hegyei és alföldi rónaság síkja).
egység (3-5. versszak): a költő gondolatban felrepül a magasba, mintha maga is sas lenne, és innen letekintve kezdi el bemutatni az alföldet, a Duna-Tisza közét. Leírja a Kiskunságon legelő gulyákat, a méneseket, amelyek az alföld jellegzetes hangjait adják: patadobogás, ostorcsattogás, csikósok kurjantásai hallatszanak. Nézőpontja fentről lefelé irányul és egyre tágul (ahogy fölfelé repül). egység (6-7. versszak): Petőfi lejjebb ereszkedik, és közelről megnézi a tanyák melletti búzatáblát, valamint a nádasból felszálló vadludakat (közelképet ad ezekről). egység (8. versszak): a költő leereszkedik a földre, már lent jár, s először a távolba tekint, a tanyákon túlra, ahol egy csárdát lát, betyárok kedvelt találkozóhelyét. Petőfi sándor alföld verselemzés. Nézőpontja távolodó. egység (9-10. versszak): a költő most közelről tekint le a földre, egészen a lába elé, ahol a homokban zajló apró kis eseményeket, a talaj felszínén lakó élőlényeket figyelheti meg a vércsétől a gyíkokig. Látja a királydinnyést és a homokos vidék jellegzetes növényeit, állatait, nézőpontja közeli, éles.
Ezután a lelke sasként felemelkedik, innen nézi a méneseket, gulyát, nádast. Lejjebb ereszkedve a tanyát és a csárdát tekinti meg, aztán a vércse, gyíkok és a királydinnye következik. (A királydinnye nem egy finomság, hanem egy alattomos kúszó gaz, aminek a termése erős tüskékkel gonoszkodik, kiszúrja a talpat, de még a biciklikereket is. ) Ezután a nézőpont a látóhatárig távolodik, költőnk megvallja a tájnak, hogy szereti. Happy end. A költő romantikus képekkel próbálja szerethetővé tenni a tájat: mosolygó róna, smaragdszínű búza. Több képet megnézhetünk sas-szemünkkel (madártávlatból) és közelről is. A táj Petőfi szabadságvágyát, jellemét és egyéniségét fejezi ki: egyenes és egyértelmű. Petőfi sándor az alföld verselemzés. (Szellemi képességeit is tükrözi: sík) Petőfi annyira eltéphetetlen egységet érzett a szülőföldjével, hogy az első adandó alkalommal felköltözött Pestre inni, kávézni, verselni, pofázni és álmodozni arról, hogy majd egyszer nagy ember lesz. Itt a városban nagy honvágy ébredt benne a fárasztóan zsúfolt civiliízált élettől távol lévő tiszta síkvidék iránt, ahol szabad sasként lehet szárnyalni, és megírta ezt a verset.