Már a korábbi években is tesztelték a Parkinson-kór és a gyakori, nyomasztó álmok kapcsolatát, azonban idáig nem tudták, hogy melyik jelentkezik előbb. Egy friss kutatás ezt kezdte el vizsgálni, eredményeik szerint pedig a rémálmok azonosításával sokkal hamarabb megkezdhető a Parkinson-kór kezelése. Az alvás és a Parkinson-kór közötti kapcsolatot a kutatók már évek óta vizsgálják. Egyes kutatások szerint a betegek nagyjából negyede számol be rendszeres, nyomasztó álmokról a diagnózist követően, többen pedig azt állítják, hogy már a vizsgálatot megelőző tíz évben is jellemzőek voltak a rossz álmok. Egy másik tanulmány szerint a Parkinson-kóros emberek négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rémálmokat. Ezekből adódóan a szakértők már hosszú ideje tisztában vannak a lidérces álmok és a neurológiai betegségek összefüggésével, csupán azt nem tudták, hogy melyik jelzi a másikat. Mutatjuk a legrosszabb kávét, ami nem jó a szívnek | Házipatika. Az új kutatás során 3818 idősebb, tipikus agyműködésű férfi egészségét figyelték meg 12 éven k eresztül. Az olyan alanyoknál, akik többször tapasztaltak ijesztő álmokat, kétszer nagyobb volt a Parkinson kockázata — írja a ScienceAlert.
Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.
1. Tremor (Remegés) Remegésnek bizonyos testrészek akaratlan, ritmikus mozgását nevezzük. Oka az izmok gyors, alernáló összehúzódása és elernyedése. A tremor két fő csoportja: Fiziológiás/normál tremor – Időről időre a legtöbb emberben előforduló remegés, melyet stressz, izgalom, félelem vált ki, és leginkább vizsgahelyzetben vagy nagy nyilvánosság előtti szereplés alkalmával jelentkezik. Bizonyos gyógyszerek és kimerültség hatására a tünetei erősödhetnek. Patológiás/abnormális tremor – Ezek akkor jelentkeznek, ha az idegrendszerben valamilyen zavar áll elő. Az oka lehet egyrészt a központi, másrészt a perifériás idegrendszerben. Ide tartozik a nyugalmi tremor, melynél a remegés pihenésnél jelentkezik, s valamely cselekvés hatására csökken, illetve az akciós tremor, mely akaratlagos mozgások kivitelezése közben jelentkezik. Jellemző, hogy a céltárgyhoz közelítéskor a remegés fokozódik. Jellemzően a kisagy bármilyen eredetű károsodása okozhatja, de gyakran pszichés eredetű. A Parkinson-kórban jellegzetes, hogy a tremor frekvenciája 3-5 herz, szintén jellemző, az úgynevezett pirulasodró mozgás.