Természetesen nem véletlenül fogalmazott így: a makrogazdasági jelenségek helyes megértése sosem volt egyszerű. Még a legelborultabb sztochasztikus DSGE modellek is nevetséges egyszerűsítései a makrogazdaság valódi működésének, így pedig egy olyan méretű és erejű folyamat megértése, mint amit 1929-ben láthattunk, nyilván nem megy túl könnyen. A nagy gazdasági világválság okait firtató magyarázatok sokáig egymásnak adták a kilincset, és jelentős fejlődésen kellett átesnie a makroökonómiának, hogy végre elkezdjen derengeni a válasz. Sőt, meg kell itt jegyeznünk, hogy ez a téma még ma is aktív tudományos kutatások tárgya. A történtek belátása még viszonylag egyszerű: egy nagy piaci sokkeseménnyel kezdődtek a dolgok Amerikában, amit pánikszerű eladási hullám követett a pénz- és tőkepiacokon, illetve általános fogyasztói bizalomvesztés. Az ipar óriási pofont kapott, de ezt tetőzte az eszköz és nyersanyagárak esése is, ami pluszban még a mezőgazdaságot is felrúgta. Drámai visszaesést láthattunk a gazdasági keresletben, és mindez a hitelpiacot és a nemzetközi kereskedelmet is nyakon vágta.
A fejlett világ legsúlyosabb válsága köszöntött be 1929-ben, egy olyan világgazdasági örvény, amely a történelmet durván eltérítette. A nagy gazdasági világválság - ahogy ezt azóta nevezzük - a 20. század legmélyebb és leghosszabb recessziója volt, amely egyben a legnagyobb kiterjedéssel is bírt, vagyis a legtöbb országot érte el. Mára ez a többéves mélyrepülés nemcsak a gazdaságtörténelmi alapműveltség részévé vált. Hanem egy olyan eseménnyé, amiről még így közel 100 évvel később is rendszeresen beszélünk, a közgazdászok pedig továbbra is aktívan kutatják, hogy pontosan mi játszódott le akkor. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi történt és mekkora kár érte a világot azokban az években. Hogy mindezt mi okozta, hogyan tudott ennyire elmélyülni a recesszió, annak már egy külön cikket kell szentelnünk. A nagy gazdasági világválság tényleges okainak a belátása ugyanis nem annyira magától értetődő. Tekintsük most át, hogy pontosan mi is zajlott le a gazdaságban akkor, kezdve az Egyesült Államokkal, ahonnan az egész elindult.
Olyan országok, mint a Szovjetunió, Spanyolország és Japán. az USA-BAN 1933-ban ért véget a legnagyobb gazdasági világválság, és a munkanélküliségi ráta csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta azonban továbbra is magas maradt az Egyesült Államokban, 1936-ban pedig egy második "kettős dip" recesszió miatt ismét nőtt. miért nőtt annyira a munkanélküliség a nagy depresszióban?, lényegében az áruk iránti kereslet csökkenésével sok cég kilépett az üzletből, így elbocsátotta munkaerőjét. Más cégeknek csökkenteniük kellett a költségeket, így kevesebb munkavállalót vettek fel. A munkanélküliség szinte minden kereslethiányos (vagy ciklikus munkanélküliség) volt. ) 1. Azok az emberek, akik pénzt vesztettek a Wall Street-i balesetben (1929), kevesebbet költöttek. A bankok a hitelkihelyezések miatt vesztették el a pénzüket, ezért vonakodtak pénzt kölcsönözni befektetésre. Ez a fogyasztói kiadások és beruházások csökkenésével kezdődött, ami a gazdaság aggregált keresletének csökkenéséhez vezetett., Mivel a cégek a kiadások csökkenését látják, visszafogják a termelést, és kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak.
5., Kereskedelmi háború. A világ kibocsátásának csökkenésére válaszul az országok elkezdték emelni a tarifákat a hazai iparágak védelme érdekében. Például 1930-ban az Egyesült Államok elfogadta a Hawley-Smoot tarifát, amely tarifákat helyezett el 20 000 importált árura. Ez azonban megtorláshoz vezetett, mivel más országok tarifákat szabtak az amerikai exportra. Ezért tovább csökkent a kereskedelem és új munkahelyek szűntek meg. Néhány munkahelyet talán "védettek" a tarifák, de még sok más elveszett a magasabb exportvámok miatt. 6. Rossz politika., 1930-ban az amerikai jegybank átmenetileg kamatot emelt, hogy megpróbálja megvédeni a dollár értékét az arany standardban. Ez egy ellenérv volt, de rávilágít az arany standard problémájára, és megpróbálja megvédeni a valuta értékét – ahelyett, hogy monetáris ösztönzést nyújtana. bár a nominális kamatlábak összességében csökkentek 1929 – ről 1933-ra-a defláció miatt a reálkamat az 1929-es 7% – ról 1932-ben 15, 9% – ra emelkedett. (1) A kormányok is vonakodtak expanzív fiskális politikát folytatni, de jobban aggódtak a költségvetési hiány korlátozása miatt., Az FDR 1932-től új megállapodást hajtott végre, amely néhány kormány által támogatott befektetési rendszert tartalmazott.
Nyitókép: Kormányellenes tüntetést oszlatnak könnygázzal a biztonsági erők Colombóban június 9-én. fotó: MTI
De a központi bank aggodalmát fejezte ki az alapvető pénzügyi piacok – például az amerikai és a brit államkötvények – állapota miatt: "A nagy volatilitás közepette a likviditási feltételek romlottak még az általában magas likviditású piacokon is. " A jegybank közölte, hogy a bankok 2022-es stressztesztjét – amelyet a háború miatt késleltetett – szeptemberben kezdi meg. Ha baj van, az angolok nem segítenek Ahogy arról múlt héten mi is beszámoltunk, az Egyesült Királyság a vészhelyzeti terv keretében leállítja a gázszállításokat az európai kontinensre, ha súlyos hiány lép fel. Az energiaipari vállalatok figyelmeztetése szerint ez a bejelentés a kontinensen kialakult válság további súlyosbodásával jár. Mivel az európai országoknak folyamatosan farkasszemet kell nézniük azzal, hogy Oroszország leállítja a gázexportot, a Hollandiába és Belgiumba irányuló vezetékek leállítására irányuló brit terv azzal a kockázattal jár, hogy teljesen tönkreteszi az európai energiaügyi együttműködés eddigi folyamatát.
Az ún. Keynes-elmélet: John Keynes, brit közgazdász szerint nem igaz, hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot, és a problémákat megoldja maga a piac "vitalitása" a kereslet-kínálat révén. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében, fenn kell tartania a keresletet, még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. 1932 novemberében az USA elnöke Franklin Delano Roosevelt (demokrata párti) politikus lett. Válságmegoldó programja a New Deal. Célja az egyensúly fenntartása, amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét, meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét; s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde-, és betét-felügyeleti intézményeket. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok ingyen étkeztetést, szállást kaptak; és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl.