Európa második legnagyobb folyója. Magyarország legnagyobb folyója. Fontos hajózási útvonal. Határfolyó. Dunakanyar. Uszályok. Vaskapu. Duna-delta. Feketeerdő. Árvízi hajós. Nagymaros. Szentendre. Bajai halászlé. Minden bizonnyal több száz dolog jut eszébe mindenkinek a Dunáról. Ez a folyó egy biztos pont, és azért a víz az úr. Gondolná, hogy a forrása mégis bizonytalan? Viták a Duna forrása körül - Bagó Tünde. Oké, Feketeerdő, mindannyian megtanultuk először általános iskolában, majd középiskolában is. De az már keveseknek ugrana be spontán, hogy Donaueschingen vagy Furtwangen. Mi is csak annyit tudtunk, hogy Feketeerdő, mielőtt arra jártunk. Pedig hát! Donaueschingennél folyik össze a Breg és a Brigach patak, innentől kezdve hívják a Dunát Dunának. Nem is voltak restek a donaueschingeniek, a templom mellett egy forrásnál építettek is egy szép kutat, hordják is oda a buszok a turistákat. 1981-ben mondta ki a Baden-Württembergi szövetségi állam, hogy Donaueschingent tekinti a Duna forrásának, miután az ötvenes évektől kezdve versengett Furtwangen és Donaueschingen a címért.
A viccesnek tűnő vita azonban máig nem zárult le, az érintettek igen komolyan veszik. 1992-ben például egy sajtókampány keretén belül a donaueschingeni tábor bebizonyította, hogy ma az egyetlen és kizárólagos Duna-forrásként reklámozott Breg-forrás még Breg-forrásnak sem hiteles. Mai helyén és formájában csak 1954-től létezik, mesterségesen hozták létre az eredeti és természetes Breg-forrás felett 30-40 méterre. A vitát természetesen nem szeretném a Csámborgón eldönteni, de az biztos, hogy egyetemi diplomás végzett geográfusként leginkább a Breg forrását tudom elfogadni én is Duna-forrásként. "Amit Donaueschingennél mutogatnak a márványmedencében, arról mindent elhiszek, csak azt nem, hogy a Duna forrása" – kételkedik Szabó Lőrinc is Így tett egyébként a nagy utazó költő, Szabó Lőrinc is, aki így írt németországi utazásai során a problémáról: "…látni akartam a nagy folyam születését, a forrását is. A Duna forrása a Fekete-erdőben, Donaueschingen-ben - A Magyar Közösség Hírportálja - Németország | Ausztria | Svájc | Hírek | Tudnivalók. Mondjam el, hogy nem találtam meg? Azt hiszem a Dunának csakugyan nincs forrása. Vagy pedig sok van.
Az utazáshoz kedvcsináló témákat a jövőben a "Fiatal Duna – az árral szemben/vissza a forráshoz" márka generál. A konkrét 2015-ös marketingtervről és finanszírozásáról november közepén születik döntés. A Danube Competence Center (DCC), a Duna menti államok központi webes portálján jelenleg már 32 németországi Duna-város megtalálható. Videobloggerek osztják meg a Duna menti utazási élményeiket, és a "My Danube Travel" Facebook-oldal képgalériája is felkelti a felhasználók utazási kedvét. A DZT 2012. márciustól a DCC tagja. A DZT partnereivel 2015-től felveszi a "Német Dunát" az alaptémák értékesítése közé, illetve integrálja tematikus kampányaiba. Itt mindenekelőtt a "Hagyományok és népszokások", illetve a "Lenyűgöző természeti üdülés Németországban" tematikus kampány kínál számos kapcsolódási pontot. Duna forrás németország covid. Az alaptémáknál, mint a kerékpározás vagy a túrázás speciális Duna menti ajánlatok kerülnek bemutatásra. A közös portált egy online kampány is erősíti. A DZT eseménynaptára a oldalon 2014-es újraindítása után a jövő évben még tovább bővül: 2015-től már nem csak integrálódnak a Duna menti események, hanem automatikusan importálódnak a szövetségi államokon keresztül.
Elvonulásra, meditálásra is van lehetőség. Kerékpározás közben a templomért érdemes pihenőt fújni. Beuron után a bicajosokat újabb érdekesség állította meg. A Wildenstein vár két sziklán áll, s mind az elővárat, mind a fővárat csak hídon lehet megközelíteni. Duna forrás németország térkép. A két vár között egy sziklára épített hídtartó torony szolgálja az átjutáshoz szükséges hidat az elővár a fővár között. A vár ma ifjúsági szállásként működik. A kastélyok sora ezzel nem ért véget, hiszen Sigmaringen ben a híres, császárokat adó Hohenzollern család egyik ágának kastélya hosszabb megállásra kényszerítette a bicajos teker(g)őket. Sigmaringen Először elolvasták, amit a Bodeni-tó útikönyvben a kastélyról – mint egy nagyobb ugrásra a tótól található látnivalóról – írtam. Kedvcsinálónak álljon itt egy rövid részlet: "Már az autóból megpillantva a várat, az a különös érzésem támad, mintha nem ráépítették volna a híres Duna-völgyi sziklákra, hanem azokból faragták volna ki azt. S éppen ezért nem annyira díszes, sokkal inkább egyenes vonalú.
Folyó mentén kerékpározni többszörös élmény. Visz magával, vezet, erőt ad, s biztosak lehetünk abban, hogy mire elfáradunk jön egy régi város, ahol feltöltődhetünk. A Fekete-erdőben eredő Dunát sokan még túl fiatalnak és kevésbé hatásosnak gondolják a németországi szakaszán. Holott igazi kincsekre lehet bukkanni, ha követjük! Az ötlet A természet, a történelem, s a sport (no meg a cikkeim) volt az útitársa két barátomnak, akik a nyáron az ifjú Duna mentén vágtak neki egy kerékpározásnak. Élményeik alapján képekkel és információkkal csináltak kedvet nekem is egy ilyen túrához, amely egy "kerékpárral Budapestig Duna-túra" jó kezdete lehet. Nem tagadom, hogy nagyon vonzana ez az 1200 km kerékpárral (a forrástól Budapestig), de annyira azért nem vagyunk edzettek, hogy egyfolytában tekerve tegyük meg. Duna forrás németország lakossága. Éppen ezért részletekben tettük fel a bakancslistánkra. Az első rész, Donaueschingen és Passau között (a német szakasz, amely 600 km) sok érdekességet ígér, s akár két hosszabb hétvége alatt is teljesíthető.