Spenót nemesítés. Főbb nemesítési célkitűzések: A gépi vetés megkönnyítésére a tüskésmagvú (termésű) fajták helyett sima magvú fajták előállítása. Az ősszel vethető téli fajtáknál a télállóság és a korai bő levélképződés javítása. A tavaszi, szakaszos vetésű és nyári fajtáknál a kései felmagzás és a dús levélképződés, fűtetlen üvegházban vagy hidegágyban hajtatható fajtáknál a hidegtűrés, alacsony hőmérsékleten és kevés fény mellett is jó levélképződés biztosítása. Üzemi termesztésre a kiegyenlített, nagy felálló leveleket adó, kaszával, géppel könnyen betakarítható fajta előállítása lenne kívánatos. Spenót tavaszi ültetése magról. Utóbbinál a szívlevelek (- Szív) védett, mélyebb fekvése biztosítaná kaszálás után az újabb levélképződést, és ezáltal a másodszori szedést. Valamennyi típusnál fontos követelmény, hogy a betegségeknek (peronoszpóra, lisztharmat, mozaikvírus) ellenállók legyenek. A nemesítés módszerei közül a tömegkiválogatást - főleg a kereskedelmi fajták fenntartására - ma is széles körben alkalmazzák. Az új tulajdonságokkal rendelkező fajták előállításánál szükség lehet a folyamatos családtenyésztés, esetleg páros tenyésztés alkalmazására is.
A spenót az Amaranth család egynyári gyógynövénye. A levelek gyökérrozettáját alkotja. A növények hím és nőstények. A hímek lombja kevesebb, csak a nőstények biztosítanak ültetési anyagot. A kultúrát több fajta képviseli, a növényt csak generatív módon tenyésztik. A Matador spenótmagból történő termesztés tél vagy kora tavasz előtt a talajba történő közvetlen telepítéssel lehetséges. A spenót matador leírása A főzés során a kultúra fiatal, nagy leveleit használják. Az üzem sokoldalúan alkalmazható. Spenót Matador hidegálló fajta, optimális hőmérséklet a 16-19. Tenyészidőszakban 0 C. Alkalmas üvegházi és kültéri termesztésre. A Matador egyike azon kevés fajtáknak, amelyeket beltérben, ablakpárkányon lehet termeszteni. A spenót Matador közepesen érő fajta, a levelek 1, 5 hónappal a fiatal növekedés megjelenése után érnek. A vetés tél előtt lehetséges, palántákat ültetni kora tavasszal vagy vetni magokat közvetlenül a kerti ágyra. Nőivilág. Spenót ültetése és gondozása - Mi van még a spenótban? - A nagy spenót LEXIKON. A szezonban több termést takarítanak be. A magokat 14 napos időközönként vetjük.
A spenót vitaminokban gazdag növény. Főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, de B 2 -, B 6 – és E-vitamin-tartalma is említésre méltó. A benne található ásványi anyagok közül a vas, mangán, cink, réz, magnézium, kálium és kalcium mennyisége számottevő. Könnyen emészthető, alacsony kalóriatartalmú étel, ezért mindenképpen érdemes beiktatni étrendünkbe. Most pedig ismerkedjünk meg a termesztésével! Vidékünkön főleg a munkácsi kistérségi Dercenben foglalkoznak a termesztésével. Az ottani gazdák elmondása szerint ők a gyökeresen szedhető spenótot részesítik előnyben, mivel a leveles fajták (tehát amelyeknek csak a levelét szedik) hamar felmagzanak. Spenót tavaszi ültetése tavasszal. A spenótot Dercenben február elején vetik fóliasátorba, 15 cm-es sorközzel, szórt vetéssel (elég sűrűre). Tapasztalataik alapján a magvak nem egyszerre csíráznak (vontatottan kelnek), ezért nincs gond a szórt vetéssel, nem lesz sűrű az állomány. Vetés után mindenképp beöntözik a talajt gombaölő szeres vízzel a gombabetegségek megelőzése végett.
Fontos! Szárítás után az ültetési anyagot a tetejére 5% mangánoldattal permetezik. Leszállási szabályok Emelje fel a Matador spenótágyat kb. 15 cm-rel. Az ültetési munkák sorrendje: Párhuzamos csíkok készülnek a teljes leszállási terület hosszára. A barázdák közötti távolság - 20 cm Mélyítse el a magokat 2 cm-rel. Talajjal feltöltve, szerves anyagokkal öntözve. 2 hét után megjelennek az első hajtások, 3 levélből álló rozetta kialakulása után a növény elmerül. Vékony oly módon, hogy legalább 15 cm maradjon a bokrok között. A kerti spenót ültetése és termesztése - Kertben. A spenót nem tűri a sűrű ültetést. Fontos! Ültetőanyag fogyasztása 1 m-enként 2 - 1, 5 g. Öntözés és etetés A csírázás pillanatától a hajtásig a Matador spenótot rendszeresen öntözik a gyökérnél. Felső öntettel csak szerves anyagokat vezetnek be, mivel a növény levelei gyorsan felhalmozzák a vegyszereket a talajban. Az etetéshez használja a "Lignohumate", "Effekton O", "Agricola Vegeta" termékeket. A megtermékenyítés ideje június elején és végén van. Gyomlálás és lazítás A sorközök gyomlálását közvetlenül a sorok meghatározása után hajtjuk végre.
Ha nem szeretnél magadnak vetőmagot, akkor ezeket a növényeket szed ki a földből, dobd a komposztra, a talaj újbóli megmunkálása után erre a területre paradicsomot, paprikát, padlizsánt, uborkát vagy egyéb rövid tenyészidejű zöldségfélét ültethetsz. Saját vetőmagot szeretnél? Ahogy a növények magszárképzése megindul, hagyj meg néhány erőteljesebbet közülük. Néhány hét múlva, amikor elkezdenek a növények elsárgulni, a magok megértek, vágd le a magszárakat, tedd egy papírlapra és rázd ki belőle a magokat. Tedd őket papír- vagy textiltasakba, és már meg is van a jövő évi spenót vetőmagod. Mikor ültethetsz még? A kerti spenót ültetése és termesztése. A kora tavaszi ültetés mellett ültethetsz spenótot nyáron, július végétől augusztus végéig, ezt még ősszel le is tudod szüretelni. Az őszi ültetés szeptember- október közé esik, amit a következő évben, kora tavasszal tudsz szüretelni. A spenót nagyon sokrétűen felhasználható, tápanyagdús zöldség, termesztése tényleg annyira egyszerű, hogy Neked is ki kell próbálnod! 🙂 Zöld Szokások Csapata
Hiába mondták eleink, hogy a spenót tele van vitaminnal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal és rostokkal. Sehogy sem sikerült velünk megkedveltetni. Felnőttként azonban már egészen elfogultan nézzük a selymes zöld, húsos levelek erényeit. A családi anekdoták szerint a csukamájolaj a szüleink gyermekkorának réme volt, nálunk pedig a spenót töltötte be ugyanezt a szerepet. A spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék családjába tartozik, ahogy a cukorrépa és a cikória is. Feltehetőleg a Közel-Keletről származik, Perzsa fű néven már a VIII. -IX. században ismerték, az arabok által eljutott Spanyolországba is. Hazánkba csak a XVI. század végétől jegyzik a jelenlétét. Mi mindenre jó a spenót? A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban, antioxidánsokban gazdag. Sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, klorofillban és folsavban is. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A K-vitamin amellett, hogy a véralvadás egyik fontos szabályozója, támogatja a máj méregtelenítő funkcióját, sőt a csontok felépítéséhez is szüksége van rá szervezetünknek.
A magok évente kétszer is vethetők, a késő téli vetés tavasszal, míg a késő nyári vetés ősszel szüretelhető. Természetesen tavasszal is vethetők a spenót magok. A magokat érdemes már igen korán – március elején, közepén – elvetni szabad földbe, mivel a fagyokra nem érzékeny és a magok már 4-5 fokon csírázásnak indulnak. A spenót számára a napos, illetve a félárnyékon fekvő ágyás az ideális. A vetőmagokat 2-3 cm mélyre kell szórni, 4-5 cm tőtávolságra. Majd betakarni egy réteg földdel, majd alaposan meg kell öntözni. A vetési sortávolság 20 cm körül legyen. Tavaszi vetésre: Eszkimo, Lina F1, Matador, Popeye, Symphonie F1 fajták ajánlottak. Nyári vetésre: a Matador, Norvak, Solar F1 fajták ajánlottak. Áttelelő fajták: Darko, Estivato és a Matador egyaránt. Spenót gondozása Műtrágyák közül a nitrogén- és káliumtartalmú a legjobb számára, mivel sok nitrogént és káliumot vesz fel. Az ápolása a gyommentesítő kapálásból áll leginkább. Öntözést nem igazán igényel, mivel a tavaszi talaj biztosít elegendő nedvességet a fejlődéséhez.