A régió közösségeinek farsangolási szokásairól folytak gyűjtések; szokásleírások és vegyes írások is előkerültek az archívumból. A múzeum néprajzi adattárában, tárgyi és fényképgyűjteményében 58 egyedi leltári számhoz tartozó forrást találtam. Leírásaikat elolvasva derült ki, hogy a farsangi téma is helyet kapott-e bennük. Túlnyomó többségben kéziratot találtam. Múzeum - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Apátúr-ház - Museum.hu. A gyűjtések leltár szerinti darabjai megközelítőleg száz évet ölelnek át. A leltári számok alatt őrzött kéziratok közt vannak egy-két oldalasak, a leghosszabb pedig 140 oldalt is kitesz. Földrajzilag a kéziratok a megye egészét reprezentálják, némi megszorítással. A vizsgálatba bevont leltári számok mintegy fele felnőtt vagy ifjúsági pályázatra érkezett pályamunka – nemritkán 20-30 írás is található egy szám alatt. A pályaművek válogatás nélkül bekerültek a múzeumba, nemegyszer értékeléssel és rangsorral együtt. A többi dokumentum gyűjtésből és "átadásból" ered. Tematikailag a helyi népszokások együttes bemutatása jellemző – a farsang ebben kisebb részt képvisel.
A második előadásban Huszár Mihály történész, a Marcali Múzeum történész muzeológusa ismertette Hikman Béla marcali műkovács munkásságát. A bemutatott műtárgyakról és nagyapjáról Szabó Béla festőművész, az alkotó unokája mesélt. Rómer flóris művészeti és történeti muséum d'histoire. Kitlinger Kálmán váci műkovács-iparművész egyéni stílusú, sajátos technikájú alkotásait Lénárd Anna Alina művészettörténész, a Gödöllői Királyi Kastély munkatársa tárta az érdeklődők elé. A negyedik, egyben az utolsó előadó Pálikás Szilvia művészettörténész a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének munkatársa volt, aki a szentendrei Lehoczky műhely két generációjának munkásságába nyújtott bepillantást az apa, Lehoczky János és fia, Lehoczky Tivadar tevékenységén keresztül egészen napjainkig. A konferencia végén Takács Zoltán, a Magyarországi Kovácsmíves Céh atyamestere Bizse János pécsi műkovács feltáratlan életművére hívta fel a figyelmet, Molnár József debreceni kovácsmester pedig a szakma aktuális problémáiról, valamint a restaurálás időszerű kérdéseiről beszélt, ami új téma lehet a későbbi konferenciák palettáján.
Forrás: Római kori kőtár; Újkori kőtár; Horváth József téglagyűjteménye – állandó kiállítás Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is.
Az ÁSZ megállapította, hogy 2012-ben a hatályos alapító okirat kiadására és államkincstári nyilvántartásba vételére határidőn túl került sor, továbbá a középirányító szerv nem ellenőrizte a nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának végrehajtását. Az irányító szerv 2013-ban és 2014-ben nem határozta meg és nem hagyta jóvá a Múzeum stratégiai tervét. Az intézmény elkészítette a szervezeti és működési szabályzatának módosítását, azonban a szabályzatot nem az arra hatáskörrel rendelkező irányító szerv hagyta jóvá. A 2011-2012-es önkormányzati alrendszerből központi alrendszerbe történő átszervezés során nem készítettek jegyzőkönyvet a vagyon tényleges átadásához. A 2012-2013-as központi alrendszerből önkormányzati alrendszerbe történő átszervezés során nem készítették el a kulturális javak felsorolását és annak tagintézményenkénti meghatározását. Rómer flóris művészeti és történeti museum of natural. A Múzeum belső szabályzatai nem feleltek meg teljes körűen az előírásoknak. A kockázatkezelési rendszert 2011-ben és 2012-ben nem alakították ki és működtették szabályszerűen.