600 Ft. / érintett ingatlan, tehát például tulajdonjog bejegyzése, haszonélvezeti vagy jelzálogjog törlése esetén ezt az összeget kell megfizetni. Amennyiben jelzálogjog bejegyzésére vagy, a bejegyzés módosítására is sor kerül, az eljárásért 12. 600. - Ft/ érintett ingatlan igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonjogának átruházása kiskorú személyre - Hitelnet. Illeték: Az illeték mértéke tekintetében különbséget kell tenni a tulajdonjog megszerzésének módjai, azaz jogcíme között. Leggyakoribb eset az ingatlan tulajdonjogának megszerzésénél az adásvétel. Ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése, az illetékről szóló törvény szerint, visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, melynek mértéke az ingatlan forgalmi értékének (árának) 4%-a, illetve ha az ingatlan forgalmi értéke eléri az egymilliárd forintot, az e fölötti rész után 2% az illeték mértéke. Illetékmentes az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, amennyiben arra ajándékozás útján kerül sor és az ajándékozó egyenes ági rokona (gyermek, szülő, unoka, nagyszülő, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa a megajándékozott.
Ezért a tulajdonjog megszerzésének időpontja az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásának időpontja lesz. Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés Alapvető jogi elv, hogy senki nem ruházhat át másra több jogot, mint amivel maga rendelkezik. Ebből következik az általános szabály, miszerint átruházással a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni. A Polgári Törvénykönyv kivételként, meghatározott esetben lehetőséget biztosít a nem tulajdonostól való jogszerzésre. Erre akkor kerülhet sor, ha valaki ingó dolog tulajdonjogát kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzi meg. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a szerző fél a tulajdonjogot megszerzi akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzési formák. Ennek a fő indoka, hogy az ingók kereskedelmi forgalomban való megszerzése esetén nem várható el minden esetben a vevőtől, hogy ellenőrizze, hogy az átruházó az ingatlan tulajdonosa. Például a kereskedőnél vásárolt televízió esetén nem kell ellenőrizni, hogy az eladó a televízió tulajdonosa-e. A fenti kivétel csak a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzésre vonatkozik.
A szerződés módosítása, megszüntetése A szerződés felmondására, egyoldalú megszüntetésére főszabály szerint nincs lehetőség. A szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják vagy bármelyik fél kérheti a bíróságtól annak megváltoztatását. A bíróság akkor módosítja a szerződést, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan. Tartási szerződés esetében, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását életjáradéki szerződéssé. Ha a tartási szerződés teljesítése lehetetlenné vált és életjáradéki szerződéssé sem alakítható át, akkor a bíróság a szerződést megszüntetheti. Tulajdonjog fenntartás, függőben tartás ingatlan adásvételnél - Adó Sziget. Ebben az esetben a megszüntetésig nyújtott szolgáltatások visszajárnak, a tartással és az ellenszolgáltatással a felek kötelesek elszámolni. A tartási szerződés hatása az öröklésre A tartási/életjáradéki szerződés megkötésétől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani a tartási vagy életjáradéki szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, illetve életjáradék értékével nem fedezett részét.
Mi a függőben tartás? Függőben tartáskor a szerződő felek az adásvételi szerződés benyújtásakor kérik a földhivatalt, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének elintézését a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig tartsa függőben. A függőben tartott tulajdonjog bejegyzési kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyre kerül a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig, vagy amíg a függőben tartás ideje le nem jár. A földhivatal a bejegyzési kérelem elintézését a bejegyzési engedély benyújtásáig nem kezdi el. Tehát a vevő tulajdonjoga ez idő alatt nem kerül bejegyzésre. A függőben tartás előnye és hátránya Az egyik előnye, hogy a függőben tartás a vevő tulajdonjogának bejegyzését a teljes vételár kifizetéséig meggátolja. A vevő részére pedig biztosítja, hogy a vételár kifizetése esetén tehermentes tulajdont szerezzen, illetve más személy őt megelőzően ne szerezze meg az ingatlant. Ezt a hatást a függőben tartás úgy éri el, hogy a széljegyen függőben tartott bejegyzési kérelem, mint elintézetlen széljegy megakadályozza a később érkezett kérelmek elintézését amíg a függőben tartozott kérelem elintézésre nem kerül.
Öröklés Ingatlan tulajdonjogát nem csak szerződéssel lehet megszerezni. Az örökhagyó halálával a hagyaték tárgyát képező ingatlan - az esetleges terhekkel együtt - az örökösére/örököseire száll át. Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik! ) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.