Tarjányi Béla a napi evangélium kapcsán elmondta, ez, a tékozló fiúról szóló példabeszéd a kedvenc példabeszéde; és hogy mindig azt gondolta, valójában igaza van az idősebb fiúnak. Jogos lenne, amit az öccse kér, hogy megtűrt béresként fogadja vissza az apja – de az apja már régóta várta őt… Nincs szemrehányás, csak öröm és ünnep. A szentmise zárásaképp Erdő Péter bíboros is hálát adott a huszonöt évvel ezelőtti papszentelés kegyelméért. Székely János Püspök. Elmondta, ha az emberéletet 25 éves periódusokra osztjuk, az első 25 év a felkészülés ideje; a második 25 év a munkáé, az alkotásé; a harmadik 25 év a kiteljesedésé, amikor megérik a termés, itt a szüret ideje; végül a negyedik 25 év hozhat még gyümölcsöket, de főleg magát az embert érleli. A főpásztor beszélt arról, mennyi szín jelenik meg Székely János szolgálatában, köztük a szegények, a romák, a különböző könyvei, a lelkiségi mozgalmak, a katolikus média támogatása, a nemzetközi jelenlét különféle események kapcsán. Elmondta, milyen értékes segítséget nyújtott neki magának is Székely János számtalan esetben.
Úgy, mint az az egyedülálló hölgy, aki az áldás után könnyes szemmel igyekezett a templomból kifelé. Megtudtam tőle, hogy ő már özvegy. Székely jános püspök szülei neve. Lányát ugyan vallásosnak nevelte, férje elhagyta, tizenéves unokája nem akar templomba járni. Az özvegyasszony azért jött el a szentmisére, hogy Szent Anna és Szent Joachim segítségét kérje. Persze a boldogságot nem feltétlenül az egészség jelenti. A kerekesszékben ülő nagymamára ugyanolyan szeretettel néztek rá gyermekei és unokái, mint arra a fiatalos nagymamára, aki a templom előtt így szólt két unokájához: "Na gyerekek, szaladjunk el fagyizni! " Fotó: Merényi Zita Bókay László/Magyar Kurír
Olvashatunk aztán az Édenkertről, és az angyali üdvözletről, de a Getszemáni-kertről is, Jézus vért izzadásáról, valamint a keresztről, ahol az angyalok megrendülten állják körül Krisztus áldozatát. És ott van aztán a végső beteljesedés. A Szent életű magyarok című kötet fényképeket is tartalmaz, egyértelmű jelzésként a gyerekeknek, hogy nem meséket olvasnak. Az elbeszélésekben itt is nagyon sok a drámaiság és a bölcsesség. A gyerekeke rengeteget tanulhatnak ezekből a történetekből, akár a háborúról, annak borzalmairól, az emberi gyengeségekről, árulásokról, de a hűségről, az áldozatvállalásról is. A véres, kegyetlen események nincsenek részletezve, de a gyermek érzi ezeknek a drámaiságát, súlyát. Benne van a kötetben IV. Károly király és felesége, Zita királyné végtelenül boldog házassága. A gyermek megsejti, hogy Isten nem elvesz a boldogságunkból; ha az Ő útján járunk, akkor elérhetjük a teljes boldogságot. Gyönyörűen van megfestve mind rajzban, mind szövegben az, ahogyan kibontakozik Károly és Zita szerelme és házassága.