Nemzetközi Űrállomás- 2019. május 14. És akkor lássuk, hogyan állnak a napelemtáblák májusban és mondjuk októberben. Nyilvánvaló, hogy az év nagyrészében mind a négy napelemtábla szinkronban van és egyszerre követik a Napot, szemben a mostani helyzettel. Napelemtáblák orientációja tavaly májusban és októberben. Dave Dickinson eredeti angol nyelvű cikke itt elérhető, ezen cikk írója pedig rendszeresen fotózza a Nemzetközi Űrállomást, angol nyelvű weboldala pedig itt megtekinthető. Nagy Szabolcs 4. 91 / 5 ( 11) Egy német fotós, Thomas Klemmer a hétvégén a kertjéből örökítette meg a Nemzetközi Űrállomást (ISS) – írja az IFLScience. A kép elkészítéséhez Klemmer egy speciális teleszkópot használt, a folyamatról a Redditen számolt be. A férfi manuálisan követte le a 28 ezer kilométer per órás sebességgel haladó űrállomást. Mikor az ISS végre jól láthatóvá vált, több száz felvételt készített róla. Végül 22 képkockát használt fel a legjobb fotó megalkotásához. Picture of the ISS from last night.
Hatalmas öröm volt hisz egy megvilágítatlan hold előtti átvonulásom még nem volt. Azt még tudni kell hogy Nagy Szabolcs indított el ezen az úton mikor érdeklődtem a csillagászat iránt, így nagy öröm volt hogy 3 perc eltéréssel ugyanazt az eseményt rögzítjük hatalmas távolsággal köztünk. Felszerelés: Átalakított Newton 150/750 tubus EQ3 mechanika Nikon D3200 Benei Balázs (Budapest) Január 29-én, helyi idő szerint 22:47:44-kor Budapestről nézve egy 5, 6 km-es sávban volt látható, ahogy a Nemzetközi Űrállomás elsuhan a 96%-os növekvő Hold előtt. Az átvonulást a calsky oldal jelezte előre, tökéletes pontossággal. Az átvonulás tengelye NyÉNy-KDK irányban szelte át a fővárost, én az Infopark és a Tüskecsarnok közötti nyílt terepet választottam. Érdekesség, hogy míg 29-én reggel a heavens-above előrejelzé se egyezett a éval, este 8-ra az előbbi már jó 2 km-es eltolással ÉK felé, valamint 10 másodperccel előbbre jelezte az eseményt. Gyorsan kellett találni egy harmadik, független felet, ez pedig a Stellarium volt, ami a calsky adataival egyezett hajszálpontosan.
Nyitókép: A több, hosszú expozíciós idővel készült felvételből számítógéppel összeállított felvételen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik az égen Salgótarján Somoskő településrészéről fotózva 2020. május 30-án este. A képen az űrállomás mozgása fényes szakaszként látható. (MTI/Komka Péter)
Normál esetben, az év nagyrészében a keringési idő szignifikáns részét a Föld árnyékában tölti, így a hűtés megoldott. Mi is az a Nemzetközi Űrállomás A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő élettér és űrlaboratórium, melyen állandó az emberi jelenlét. Az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történelmében. A programban 16 ország vesz részt: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az ESA 11 tagállama. Brazília és Olaszország a NASA-val kötött külön szerződéssel is részt vesz. Az űrállomás körülbelül 400 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering, keringési sebessége 27. 800 km/h. A légköri fékezőhatás és a pályamódosítások miatt a pályamagasság néhány kilométert változhat. Az űrállomás átlagosan 100 métert veszít naponta pályamagasságából. A Földet 92 percenként kerüli meg. Sok tekintetben a Nemzetközi Űrállomás a korábban tervezett független űrállomások, az orosz Mir–2, az amerikai Freedom űrállomás és az európai Columbus laboratórium egyesítését jelenti, állandó emberi jelenléttel az űrben: legkevesebb kéttagú személyzete van 2000. november 2-a óta.
(Fotó: NASA) A dokkolás előtti pillanat. Az űrhajó orrkúpja nyitva, jól meg lehet figyelni a puha dokkolást lehetővé tevő gyűrűs mechanikát, ami egyben az űrállomás Harmony moduljához rögzíti a Dragont. (Fotó: Chris Cassidy / NASA) Május 31-én, vasárnap, magyar idő szerint nem sokkal fél nyolc előtt ötfősre bővült az űrállomás legénysége: Bob Behnken és Doug Hurley csatlakozott Chris Cassidy amerikai, valamint Ivan Vagner és Anatolij Ivanisin orosz űrhajósok társaságához. A következő hetekben, hónapokban Behnken és Hurley űrhajósok részt vesznek az űrállomáson zajló kutatómunkában, visszatérésük időpontjáról egyelőre még nem született döntés. (Fotó: Az OCISLY kedden tért haza a Falcon-9 első fokozatával, amiről egyelőre még nem tudni, hogy újra hasznosítja-e a SpaceX vagy pedig múzeumba kerül, mint az USA űrhajózási történetének fontos műtárgya. (Fotó: SpaceX)
Az űrrepülőgép flotta nyugdíjazása után az ellátást a Szojuz és a Progressz űrhajók mellett az európai ATV, a japán HTV és a két amerikai magáncég által üzemelt Dragon és Cygnus teherűrhajó vette át. Vizuális megfigyelés Csodálatos látványban lehetett része annak, aki valaha is látta az ISS-t hangtalanul átsuhanni az égbolton. Az átvonulások pontos ideje előre tudható, ennek többféle módon utána járhatunk. Manapság szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal, melyre az alabbi alkalmazások letöltése javasolt: – ISS Detector (Android és iOS) Természetesen az átvonulásokról webes felületen is talalunk információt az alabbi linkeken: Heavens- Above Spot the Station ISS Transit Finder Calsky website Hogyan fotózzuk az ISS-t? Tükörreflexes vagy hasonló géppel fotós állványról Szerencsénkre olyan világot élünk, amiben a digitális fotózás által nyújtotta lehetőségek tárháza szinte korlátlan, igazából a felhasználó kreativitása szab határt egyedül – no meg a felhők… Talán a legegyszerűbb és legkevesebb befektetést igénylő fotózási lehetőség a csak fényképezős megoldás.