nov 30 2020 Abban az esetben választható az átalányadózás amennyiben a megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és az adóévben sem fogja meghaladni. Illetve kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó esetén az évi 100 millió forintot. A tevékenységét szüneteltető átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni. Az átalányadózó a bevételeit pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben vezeti, az összes költségeinek bizonylatait elévülési időn keresztül köteles megőrizni. A nyilvántartott bevételből az adóalapot törvényben meghatározott költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg úgy, hogy nem szükségesek a költségszámlák. Az így megkapott átalányadó alap lesz a személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja. A bevétel megszerzésének az ideje a készpénz átadása vagy a bankszámlán történő jóváírás napja. Az átalányadózás főszabály szerinti költséghányada 40%.
Az egyik fodrásznak tehát egy (esetleg kettő gyermeke van), a másiknak viszont három. Három gyermek gondozása mellett a törvény tehát megengedi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet járulék (adó) fizetési kötelezettsége nélkül is lehessen folytatni. Dr. Futó Gábor (2022-05-02)
A TB járulékok (10 és 8, 5%) és a SZOHA (27%)%-os mértékűek, ezért pontos összegük a jövedelem, vagy járulékalap meghatározásától függ. Az egyéni vállalkozó TB szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után) járulékot kell fizetnie. Ezért el kell különíteni a két jogállást és megvizsgálni mennyi járulékot kell fizetnie mint biztosított magánszemély (kvázi mint munkavállaló) és mennyit mint foglalkoztató (kvázi mint munkáltató) azaz TB szempontból jövedelmet juttató kifizető. Így fontos kérdés, hogy mi a járulékok, adó alapja, ami függ attól hogy a vállalkozó melyik TB csoportba tartozik, főállású. másodfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységet folytató. Főállású egyéni vállalkozó A (10 százalékos) nyugdíjjárulék, valamint a (általában 8, 5 százalékos, mert vannak tételei amit nem minden csoportnak kell fizetni) mértékű egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék alapja: a magánszemélyként az egyéni vállalkozói tevékenység alapján elért jövedelem, ha eléri a törvényi minimumot.
chevron_right Ennyi járulékot fizet a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó júliustól hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Szikszai Anikó, tb-szakértő 2013. 07. 22., 05:27 Frissítve: 2013. 21., 20:44 1 A 2013. január 1-jétől érvényes változások ismertetése kapcsán az Adózóna szakértői is felhívták a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy az új szabályok ugyan megengedik, hogy a munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is választhassa az átalányadózást, de az egyéni járulékokat ilyenkor is a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell megfizetni. Ezt az ellentmondást szüntette meg a július 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítás, amely szerint most már az egyéni járulékfizetést is az átalányadó alapját képező jövedelem alapján kell teljesíteni. Cikkünkben a változás hatását konkrét példán keresztül is bemutatjuk.
Esetünkben a b) pont alatt mondottak rejtik a megoldást. Elvileg a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt nem kellene járulékot, illetve adót fizetni, de csak akkor, ha az illető egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Ez a szabály viszont nem vonatkozik arra az anyára, aki gyermeknevelési támogatásban részesül. Gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban: Gyet) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst. ) 23. §-a szerint az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megjegyzendő, hogy: a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, a Gyet. -ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik (az is igaz viszont, hogy az egyéni vállalkozónál a munkaidő nem értelmezhető).
Hogyan lehetséges, hogy két fodrász, hasonló körülmények és feltételek mellett tevékenykedve, teljesen máshogyan teljesíti közterheit? Az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót. Ugyanabban a kisvárosban dolgozik két fodrász, mindketten gyermeknevelés mellett tevékenykednek. Alkalmazottja egyiknek sincsen, egyéni vállalkozóként dolgoznak, adózás szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartoznak, elvileg az adóalap a vállalkozó kivét, de ilyen egyiküknek sincs. A könyvelőnél találkoztak egymással, s ott merült fel az érdekes kérdés: az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járuléknak és a szociális hozzájárulási adónak van egy minimum alapja, amelynél kevesebb összeg után nem lehet havonta társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni (fizetési alsó határ).
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (1) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink