Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő munkavégzés iránt. A kormány most pontosította a szabályozást, és meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét – írja az. 2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. törvény 25-34. 1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.
Nem minősül öregségi nyugdíjasnak a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban); megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban) részesülő személy. A személyes közreműködés A kötelező személyes közreműködést a tag teljesítheti közvetlenül a szövetkezet felé (pl. Nyugdíjas szövetkezet törvény 2022. : ellátja a szövetkezet adminisztratív feladatait) vagy harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás útján is (külső szolgáltatás). A külső szolgáltatás keretében a tagot a normál munkavállalókkal azonos jogok illetik meg (pl. : munkabér, szabadidő). A külső szolgáltatás fogadója – a ténylegesen munkát biztosító – a tagot közvetlenül is utasíthatja, a munkavállalókkal azonos módon meghatározhatja a feladatait, teljesítésük módját, idejét, ütemezését. Külső szolgáltatás teljesítése esetén a nyugdíjasnak és a szövetkezetnek előzetesen írásban meg kell állapodnia a szolgáltatás konkrét jellemzőiben (szolgáltatást fogadó személye, konkrét feladatok, munkavégzés helye, időtartama, díjazás).