Habár a magyar történelem több, mint ezeréves múltra tekint vissza, az államalapítás ünnepe már sokkal újkeletűbb, köszönhető a gazdag, hánytatott sorssal teli útjának. Ennek jártunk utána. Mit ünneplünk ezen a napon? Augusztus 20. nem csak az államalapítás, hanem Szent István és a kenyér ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Ez a legősibb magyar nemzeti ünnepnap. Miért ez a dátum? Az ünnepnap eredetéhez vissza kell mennünk az időben ezer évet, mikor is I. Magyar államalapítás eve.mondespersistants.com. István királyunk augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját ünnepnapnak nyilvánította. Ez a nap uralkodásának későbbi éveiben is jelentős volt, ekkor hívta össze a királyi tanácsot, ezen a napon tartotta a törvénynapot, és magát az országot is minden évben augusztus 15-én ajánlotta Szűz Máriának. A sors tragikus pikantériája, hogy ezen a napon is hunyt el. Hosszú ideig ez, az 5 nappal korábbi dátum volt az, amikor az államalapító uralkodóról megemlékeztek. Ám ezt a napot I. (Szent) László, lovagkirályunk tette át augusztus 20-ra.
Az újkőkor középső szakaszát Egyházaskozár és Mágocs területén szórványosan előkerült cserépdarabok képviselik. A leghíresebb lelőhelyéről lengyeli kultúrának elnevezett népesség régészeti hagyatékáról már némileg több ismeretünk van. Mágocson és Ágon volt telepe. Még az 1930-as években, a szászvár-bányatelepi sportpálya építésekor találtak rá egy sírra, amelyben a csontváz zsugorított helyzetben feküdt. Agyagkorsót helyeztek el mellette eltemetői. Továbbhaladva az időben a rézkort Mágocs területén néhány cserépdarab, Szászváron egy agyagból készült merítőkanál képviseli. A bronzkor korai szakaszából, Mágocs Kispuszta-dűlőjéből ismerünk egy négyezer éve alapított telepet. Sos! - Mikor volt az államalapítás?. A késő bronzkori népesség hét urnasírja került elő a kárászi Fekete-Petrőc-dűlőben. Találtak itt még két bronztűt és egy félhold alakú ismeretlen tárgyat. Vásárosdombóról egy bronz tokos baltát ismerünk. A rómaiak korából több szórvány lelet és kisebb ásatások ismertek a vidékről. A Márévár feltárásakor egy III. századi római őrtorony maradványai is a felszínre kerültek.
Fejlődött az építészet és a szobrászat is (a templomépítések miatt). Trónutódlás: István fiát, Imrét szánta utódjául, de annak korai halála (1031) miatt mást kellett keresnie. A családban Vazul pályázott a trónra (István nagybátyjának a fia). Magyar államalapítás eve online. István nem akarta, hogy ő kövesse a trónon, mert "pogánynak" ítélte. Vazult megvakíttatta és fiaival együtt száműzte. Ezután a v elencei származású rokonát Orseoló Pétert jelölte ki utódnak, aki korábban a királyi testőrség parancsnoka volt. Eladó ház baksa Dr mihály zoltán honvéd kórház Néptánc ruha gyerekeknek Járművezetéstől eltiltás időtartama Opel astra g vezérlés csere
Hasonló elnevezést Kárászon is találunk: Kanistás, Kanistási kút. Egregyen a Lozák, Lukac és a Bobiny nevek még megfejtésre várnak. Egy magyarok által adott, a szlávokra utaló név is fennmaradt: Tótokorma. A középkorban ugyanis a magyarok a szlávokat tótoknak hívták. Az államalapítás ünnepe - augusztus 20 - Magyar Ünnepek. Kárászon a Liponya-dűlő hársfával borított területre vall. Szláv eredetűek még a Siska, Siskai-kút és a Szávosa, Szávosai-ódal elnevezések. Egregy és Kárász területén öt – középkori oklevelekben is többször emlegetett – elpusztult falu is szláv nevet visel. Ilyen a Bakóca, amely bükkös területet a Lipóca pedig hársas erdőt jelent. Ez utóbbi elpusztult falu napjainkig őrzi a névadás eredeti indítékát, a terepet bejárva itt a Lipócai-csörge mentén ma is szép termetű hársfák sorakoznak. A Petrőc-dűlőben elpusztult falu eredeti birtokosára vall, értelme: 'Péteré' vagy 'Péter embereié'. Egregyen a Rakcsa a Radiszláv, Radivoj személynév rövidült, Rad alakjából képződött, a Nebojszafalva pedig a 'nem félő', 'aki nem fél' jelentést őriz.