Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században - Érettsé Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdély etnikai, vallási helyzete a 16-18. században - Történelem tétel Erdély sajtos etnikai és vallási helyzete " Három nép, három nemzet, négy vallás. Erdély Sajátos Etnikai És Vallási Helyzete: Erdély Sajtos Etnikai És Vallási Helyzete. " A XVI-XVIII. századi Erdély mind etnikailag, mind a nagyobb népcsoportok jogállását, mind bevett vallások tekintetében színes képet mutat. Luxemburgi Zsigmond a kincstár vagyonát pénzrontással kívánta helyreállítani, s ennek hatására Erdélyben a helyi püspök Lépes György nem szedte be az adót. Három év múlva azonban, amikor újra értékes pénz jött a forgalomba, a háromévi adót együttesen követelte meg, emellett nemcsak a parasztságot, hanem az ortodox románokat, s a főnemesek is hasonló követelésekkel álltak elő. Az ellentétek parasztfelkelésbe torkolltak. 1437-ben kitör a Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés, amely egységbe kovácsolta Erdély előkelőit, akik július 6-án a parasztfelkelés vezéreivel megállapodnak a kolozsmonostori egyezményben, amely a fellázadt jobbágyok számára számos kedvező intézkedést helyezett kilátásba.
Ám a korabeli fogalmak szerint ez a három etnikum nem teljesen egyenlő a három nemzettel, hiszen a három nemzet a magyar etnikum két eltérő jogállású csoportjából – a székely ekből és a magyar okból – valamint a szász okból állt. Tehát a három nemzet nem teljesen azonos a három etnikummal. A magyar etnikum két nemzetet alkot: a Mohács előtti korból külön jogállást öröklő székelyeket és a magyarországi rendekkel azonos jogállású magyarokat. Továbbá külön jogállásuk van az erdélyi szászoknak, a román oknak viszont nincs. Székelyek megőrizték személyes szabadságukat, adómentességüket katonai szolgálatot kellett teljesíteniük a királynak közigazgatásuk székekre tagolódtak, élükön a királybírák álltak, saját igazságszolgáltatással rendelkeztek a török időkben indult meg a székelyek megadóztatása a magasabb jövedelem érdekében, ám emiatt lázadás tört ki (1526), ez pedig további jogfosztó intézkedéseket vont maga után Szászok betelepítésük a XIII. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete tétel. Baywatch youtube teljes film magyarul 1 resz American horror story 4 évad A karib tenger kalózai 2 online
A fejedelmek számára ez igazi érvágást jelentett, hiszen a székelyek adták állandó katonai haderejük több mint felét. A katonaság lemorzsolódását Bethlen Gábornak sem sikerült megállítania, így rendszeres állami adót vetett ki a székelyekre, ami csak még inkább rontott a helyzeten, hiszen nagyarányú elvándorlás vette kezdetét. századtól tudatos királyi politika volt a II. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. Andrástól kapott kiváltságlevél saját önkormányzatot adott nekik székeik saját gyűléseket tarthattak, saját törvényeket hozhattak, külön adóztak, és katonai szolgálattal tartoztak a későbbiekben a Habsburgok fontos támaszai voltak a szászok, ezért kiváltságaik megmaradtak Románok betelepülésük több hullámban történt az Árpád-kortól kezdve csoportosan telepedtek le, jórészt állattartó parasztok voltak, de később egyre többen tértek át a földművelésre a XVI. századtól Havasalföldről és Moldváról a románok tömegesen települtek be Erdélybe az ottani helyzet romlása miatt nem kaptak politikai státuszt, országgyűlési képviseletük sem volt a jómódú családok próbáltak elszakadni gyökereiktől és a magyarságba beolvadni Erdély vallási helyzete A tarkaság és sokszínűség nem csak az etnikai helyzetnél, hanem a vallásnál is megmutatkozik a tárgyalt időszakban Erdélyben.