Kategória: Miből élünk? 2021. 11. 18. 13:11 Jövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Aláírták a bérmegállapodást, jövőre bruttó 200 ezer forint a minimálbér – hodpress.hu. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
Ugyan emelkedett a minimálbér reálértéken, euróban számolva már kevésbé rózsás a helyzet. Jövőre azonban újabb lendületet vehet a bérfelzárkózás. 2021. 09. 28 | Szerző: Járdi Roland Tartotta a lépést a magyar minimálbér a létminimummal azóta, hogy 2018-ban, a rendszerváltás óta először, utolérte azt – mondta a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető hozzátette, 2010 óta reálértéken forintban számolva mintegy 36 százalékkal emelkedett a kötelező legkisebb munkabér. Ugyanakkor azt is jelezte, euróban mérve már igencsak más a helyzet: a forint gyengülése miatt ugyanis a legalacsonyabb volt a vásárlóértéken történő növekedés, emiatt nem sikerült csökkenteni a hátrányt a régiós országokkal szemben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) újabb tárgyalási fordulója következik kedden, ahol a szociális partnerek várhatóan megismerhetik, hogy a kabinet milyen makroadatokkal tervez jövőre. Fotó: Vajda János / MTI Palkovics Imre emlékeztetett, hogy a minimálbér-növekedés nagyon mélyről indult, 2011-ig még a bruttó értéke sem érte el a létminimum szintjét, nettóban is közel 20 ezer forint volt differencia.
Bár azt is hozzátette, azzal, hogy a forint gyengült, a befektetőknek nem okozott terhet a megnövekedett bérköltségek kifizetése. Ugyanakkor a minimálbér adómentessége kapcsán a szakszervezeti vezető jelezte, hogy a bértorlódás veszélye állhat fenn. Felmerül a kérdés, hol kellene meghúzni azt a határt, amely alatt nem kell már adót fizetni. Azoknak ugyanis, akik kicsit a minimálbér fölött keresnek, a személyi jövedelemadójuk továbbra is maradna 15 százalék, míg azok, akik a kötelező legkisebb munkabérért dolgoznak, összesen 35 százalékos emelést kapnának. Emiatt a teljes adórendszert át kellene alakítani, hogy továbbra is arányos maradjon, és ne előzzék le a közvetlenül fölöttük lévő kereseti sávokat – mutatott rá a Munkástanácsok elnöke, aki hozzátette azt is, hogy a társadalomban mindenkinek, aki nem szociális ellátásban részesül, hozzá kell járulnia a közteherviseléshez. Ukrajnából üzent Nagy István 14 órája Olvasási idő: 4 perc