Az üléseken részt vehetnek továbbá az Országgyűlés elnöke által meghívott más személyek. A miniszterelnök az általa az Európai Tanács ülésén képviselni kívánt álláspontról a nyilvánosság kizárásával tájékoztatja az Európai Uniós Konzultációs Testület tagjait, s megvitatja azt a résztvevőkkel. Hasonló megbeszélés tartható egyéb stratégiai jelentőségű uniós politikai eseményekről (pl. diplomáciai csúcstalálkozók); amennyiben a konzultációs ülést nem hívják össze, a Kormány írásbeli tájékoztatást köteles adni az adott eseményről. Az Európai Tanács ülését követően - a HHSZ alapján - a miniszterelnök az ülés kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az Országgyűlés ülésén napirenden kívül felszólalhat, vagy - az Ogytv. alapján - a Kormány tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát. A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlést Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Az Országgyűlés ellenőrzési eszközei közé sorolható az a rendelkezés is, amelynek értelmében az Országgyűlés meghallgathatja a Kormány által a Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak javasolt személyeket.
Ennek parlamenti eszközei (interpellációk, kérdések, bizottsági meghallgatások, parlamenti vitanapok) uniós ügyekben is alkalmazhatók. Az Ogytv. 69. §-a a Kormány tájékoztatási kötelezettségének egyéb eseteit is meghatározza: Különleges módon teljesíti a Kormány tájékoztatási kötelezettségét az Európai Tanács üléseivel kapcsolatban. Az Európai Tanács az Európai Unió stratégiai intézménye, tagjai a tagállamok állam- illetve kormányfői, saját állandó elnöke és az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot a miniszterelnök képviseli az Európai Tanács ülésein. Az üléseken kiemelt jelentőségű, stratégiai döntések születnek, amelyek azonban nem bírnak jogszabályi kötelező erővel. Ezekben az ügyekben - a lehető legszélesebb körű konszenzus megteremtésének céljával - a miniszterelnök előzetes tájékoztatót tart. A tájékoztatás az ún. Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén történik, amelyen az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnöke és a külügyekkel foglalkozó bizottság elnöke vehetnek részt a törvény alapján.
Oroszország 2022-ben rekordbevételt érhet el az Európába irányuló gázszállításból az abnormálisan magas üzemanyagárak miatt – mondta Alekszej Grivacs, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap gázügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Borítóképen: Gáztűzhely (forrás:, szerző: Ivan Radic, licenc: CC BY 2. 0) A kép illusztráció "Rekordbevételt képeznek az abnormálisan magas, vagy mondhatni csillagászati gázárak Európában, amelyek az elmúlt nyolc hónapban átlagosan ezer dollár/ezer köbméter feletti szinten voltak" – mondta az energetikai szakember. Korábban ismertté vált, hogy Oroszország 2022-ben rekordösszegű, 100 milliárd dollárt kaphat az Európába irányuló gázszállításért az erős drágulás közepette – írta Vincent Colin cikkíró a Citi elemzőire hivatkozva az Echos francia kiadásában megjelent cikkében. Az újságíró hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) tagjai naponta 200 millió dollárt küldenek a Gazpromnak a szankciók, a hangos nyilatkozatok és az embargó-ígéretek ellenére. Igen, úgy tűnik, hogy van egy olyan valóság is, ami tényleg itt van körülöttünk, miközben az európai vezetők valamilyen saját maguk által kreált virtuális valóságban léteznek.
A lisszaboni szerződés a nemzeti parlamentek európai uniós ügyekben betöltött szerepét megerősítette, s új lehetőségeket teremtett, különösen az uniós jogalkotási tervezeteknél a szubszidiaritás és arányosság elve érvényesülésének vizsgálata révén, mintegy bekapcsolva a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalba. Az Európai Ügyek Bizottsága kezdeményezésére a Tisztelt Ház immár hét indokolt véleményt fogadott el összesen tizenegy jogalkotási tervezet vonatkozásában. Rendszeressé vált az ún. politikai párbeszéd keretében történő egyeztetés az Európai Bizottsággal. Meggyőződésem, hogy az európai politikában elengedhetetlen a döntések legitimitásának erősítése, ebben pedig központi feladat hárul a nemzeti parlamentekre. Továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy milyen lesz Európa jövője. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága elkötelezett az uniós politikaalakítási folyamat jobbítása és a nemzeti érdekek határozott képviselete mellett. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az aktív parlamenti diplomácia és a visegrádi négyekkel való szoros együttműködés.
A lisszaboni szerződés első alkalommal biztosítja annak a lehetőségét, hogy adott esetben egy nemzeti parlamenti kifogás megakadályozhassa egy javaslat tárgyalását, különösen egyes ún. passerelle, azaz átvezető záradékok esetében, a határon átnyúló családjogi kérdések (EUMSz 81. cikkének (3) bekezdése) vagy az egyszerűsített szerződésmódosítási eljárások során (EUSz 48. cikkének (7) bekezdése). Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv. ) 72. §-a, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24. ) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) 144. § alapján az országgyűlési kifogás megtételére az Európai Ügyek Bizottságának a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról benyújtott jelentése alapján kerülhet sor, az Országgyűlés határozatával. A jelentés elfogadását követően az Országgyűlés elnöke a kifogást haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg a Kormányt is tájékoztatja. Az európai uniós jogalkotásról való jobb parlamenti tájékoztatást segíti a 2006 szeptemberében indult, ún.