Egyszer, hogy, hogy nem a poroszok fogságába került. A porosz vezér úgy gyűlölte, annyira haragudott rá, hogy megparancsolta a katonáinak: - Mátyást mindennap fogjátok e... Ifjú Mátyás király olyan álmot látott:Üvegablak alatt nagy, hosszú almafa, Nagy, hosszú almának tizenkét szép ága Háromszáz levele, hatvanhat virágja. Ifjú Mátyás király fennszóval kiáltá:,, Ha ezt fel nem fejted, neked fejed veszem. "Ő is elfordula,... Egyszer Mátyás király az embereivel az országot járta. Nagy szárazság volt. Poros úton, szomjasan, éhesen poroszkáltak Buda felé. Az út mentén nagy nádas volt. A nád között víz csillogott. Megszólalt Mátyás király: - Milyen szép nád! Ej, de kell... Egyszer, régen, a magyarok kifogytak a királyukból. A nap, amikor a Duna jegén királlyá választották a legigazságosabb királyunkat | Híradó. Újat kellett hát választani. Összehívták Budára az összes urakat, hogy maguk közül válasszanak királyt. Da vinci kiállítás budapest 2019
Frigyessel, mely azt tartalmazta, hogy amennyiben Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, akkor a magyar korona a Habsburg-házra száll. Ennek a megállapodásnak köszönhetően Mátyás visszakapta a Szent Koronát Bécsújhelyen. Végül 1464. Hunyadi Mátyás királlyá koronázása - Hunyadi Rend. március 29-én Szekesfehérvárott koronázták királlyá. Mátyás talán az egyik legsikeresebb és leginkább ismert magyar uralkodó volt. Mátyásról, az igazságosról rengeteg történet maradt fent, miszerint álruhába öltözve járta az országot, hogy jobban megismerje lakóit, és segítse a rászorultakat. Mátyás az adóprés szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az " igazságos Mátyás királyról " szóló legendák reális magva. Több Magyar népmesében is szerepel "igazságos" Mátyás király, ilyen például az alább látható Mátyás király aranyszőrű báránya című népmese is.
1464. március 29-én koronázta magyar királlyá Hunyadi Mátyást a Szent Koronával, Székesfehérvárott, Szécsi Dénes esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország prímása. Nem volt egyszerű az út a koronázásig… 1458 januárja… Kőkemény tél, olyan hideg, hogy még a Duna is befagyott. És fenn Budán, a várban üléseznek a nagyurak. Királyt választanának… Hej, ha élne a nagy Hunyadi János… Vagy legalább a fia, László… De Hunyadi Lászlót a szószegő királyi tanács – nagyvonalúan mellőzve a törvényességet – halálra ítélte, holott büntetlenséget ígértek neki Cillei Ulrik meggyilkolásáért. És a nagy Hunyadi idősebb fiát 1457. 1464. március 29. Hunyadi Mátyás királlyá koronázása Székesfehérváron. március 16-án, Budán, a Szent György téren lefejezték. Beszélik, háromszor sújtott le rá a bakó pallosa, de ő még mindig élt. Az ősrégi hagyomány az ilyen esetben megköveteli, hogy az elítélt kegyelmet kapjon. De a bosszúszomjas V. László nem kegyelmezett. A bakó negyedszer is lecsapott. Az ifjú király nem sokáig örülhetett "diadalának". Még az esküvőjét sem érte meg, 1457. november 23-án rövid, de heveny betegség után elhunyt.
Károly és I. Lajos esetében a hatalomátvétel stabilitásának az alapja az volt, hogy senki sem kérdőjelezhette meg az uralkodásra minden szempontból alkalmas fiú igényét a trónra. Nem volt látványos elitváltás, a vezető bárói szerepek újraosztására sem hirtelen került sor. S bár I. Lajos uralkodásának a vége felé már viharfellegek gyűltek a Balkánon a törökök személyében, egy erős, gazdag, külpolitikailag aktív királyságot, sőt kettős királyságot hagyott utódjára 1382-ben. Csakhogy Lajosnak nem volt fia, s hiába "fiúsították" leányát, Máriát, az övegyével, Erzsébettel közös kormányzásuk néhány év alatt sok szempontból romba döntötte az örökséget és Mária hatalmát sokan nem fogadták el. A polgárháborús állapotokon úrrá levő Luxemburgi Zsigmond, mint Mária férje, ugyan meg tudta szilárdítani a hatalmát, ez azonban csaknem két évtizedes munkájába került. Bár Zsigmond megszerezte a császári rangot is, vagyis kora legtekintélyesebb európai uralkodójává vált, neki sem volt fiú örököse. Lányával annak férje, Habsburg Albert örökölte a magyar trónt is, aki újra alkut kötött a nemességgel, ám meghalt, mielőtt a fia megszületett volna.
András király három évtizedes uralkodása gazdasági, vagy katonai szempontból nem jelentett fénykort a magyar történelemben, az általa meghozott törvények és rendelkezések révén azonban hibái ellenére is joggal tartjuk az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának.