A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását. A Trianonban elcsatolt területek csapatai • Magyarfutball.hu. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
(Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik. ) A szerződés Magyarország ( Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta a légierő és a nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. Trianoni békeszerződés terme. Magyarország talán rombolás és háború nélkül vissza tudná szerezni az elcsatolt területeket – Trianon | Hír.ma. Fotó: internet A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.
Megfordítva, a megmaradt hegy- és dombvidéki területeken arányaiban jóval több az üledékes kőzet, ami azt jelenti, hogy a lelőhelyek szempontjából az őslénytant az ásványtanhoz képest valamivel kevésbé sújtotta Trianon. Hozzá kell tenni, hogy a fiatal törmelékes üledékekkel borított alföldi (síkvidéki) területek túlsúlya a mai országterületen az őslénytani gyűjtések számára sem kedvező. Magyarország hegy- és vízrajzi dombortérképén jól látszik a hegyvidéki területek túlsúlya az elcsatolt területeken. Érdekesség, hogy Sopron és környéke még Ausztriában van, mert a térkép az eredeti trianoni szerződés szerinti határokat mutatja. Trianon Elcsatolt Területek. Forrás: Edvi Illés A., Halász A. : Hungary before and after the war in economic-statistical maps. Budapest, 1926. (A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat könyvtárának szívessége. ) Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár) Kapcsolódó tartalom: Dulai A. 2020: Trianon 100 – Világhírű erdélyi miocén lelőhely a veszteséglistán: Lapugy. – Magyar Természettudományi Múzeum Blog.
Az emlékhelyet állították: Ivánc és Viszák községek közösségei a hősi harcok 85. évfordulóján 2007-ben. További bejegyzések
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál "vörös térképével", etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.
Erdély földrajzilag Kelet-Közép Európában fekszik, a mai Románia észak-nyugati részén. A mai Romániában Erdély néven ismert terület több, mint a történelmi Erdély, hiszen magába foglalja a Partiumot – vagyis az egykori Magyar Királyság "részeit" – és a Bánság keleti felét is. Ezek nélkül Erdély területe megközelítőleg 57 000 km2. Erdély, a Partium és a Bánság keleti része összesen megközelítőleg 103 000 km2. A jelenkori Erdély története (1918-tól) Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak. A Károlyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget szélnek eresztette, így a Székely Hadosztályon kívül senki sem vette fel a harcot a megszálló erőkkel – egészen a Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusi megalakulásáig.