Az ötödik pecsét (DVD) leírása Egy órás, egy könyvügynök, s egy asztalos ül egy külvárosi kocsmában és a kocsmárossal arról beszélgetnek, ha módjuk lenne haláluk után feltámadni, kinek a sorsát választanák, a gazdag zsarnokét vagy az agyongyötört, de tisztességes rabszolgáét. Másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé. Jellemzők Cím: Az ötödik pecsét Műfaj: Dráma Rendező: Fábri Zoltán Színészek: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Latinovits Zoltán, Cserhalmi György, Nagy Gábor, Moór Mariann Készítés éve: 1976 Képformátum: 1. 33:1 (4:3) Stúdió: MNFA Játékidő: 107 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar 2. 0 Nyelvek (audio): Magyar Felirat: Angol, akadálymentesített magyar Megjelenési idő: 2019. 07. 05 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1298761 Termékjellemzők mutatása
Hiszen a könyv szereplői is (az emberekbe, az emberségbe vetett) hitükért vállalták a halált. Mottója [ szerkesztés] Amint ugyanis körbejárva megtekintettem szentélyeiteket, olyan oltárra akadtam, amelyen ez a felírás állott: Az ismeretlen istennek. Nos hát én ezt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül is tiszteltek. – Az areioszpagoszi beszéd. A mottó ugyancsak bibliai eredetű. Pál apostol Athénban járva azt tapasztalta, hogy a városban mindenfelé bálványokat emeltek. Az egyik szentélyben Pál egy olyan oltárral találkozott, amit "az ismeretlen istennek" emeltek. Olyan istennek, akit anélkül tisztelnek, hogy ismernék, meg tudnák fogni, fogalmazni, hogy kit vagy mit áldanak. Ez az ismeretlen isten az emberek lelkiismerete, a belső szabályozó erő, ami meggátolja, hogy szándékosan rosszat cselekedjen. [1] A regény főbb kérdésfelvetései [ szerkesztés] Az ötödik pecsétben Sánta Ferenc lényeglátó képességével egyszerűen és közérthetően ábrázolja az örök emberi értékeket, a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősségvállalást, a tisztesség és az emberi helytállás parancsát minden helyzetben.
Tél van, 1944 decembere, a nyilas rémuralom ideje. A kezdetben semlegesnek mutatkozó beszélgetést hirtelen élessé változtatja Gyurica, az órásmester: egy példázatot tár eléjük a kegyetlen zsarnokról és rabszolgájáról. Gyugyu, a rabszolga csupán azzal vigasztalhatta magát, hogy ő egész nyomorúságos életében mentes maradt a bűntől, a zsarnok viszont arról volt meggyőződve, hogy ő a világ legrendesebb embere. Gyurica azt kérdezi a társaságtól, hogy ha most azonnal meghalnának, majd újra feltámadnának, melyik sorsot választanák: a zsarnokét vagy a rabszolgáét? A társaság elbizonytalanodik, nem tud válaszolni, viszont az alkalmi vendég határozottan kijelenti, hogy ő vállalná a rabszolgasorsot. Hazamennek, de a példázat a többieket sem hagyja megszólítatlanul. A kocsmáros és barátai hosszasan elmélkednek arról, hogy ők mindannyian kisemberek, az a legokosabb, ha csak azt teszik, amit megengednek nekik. Meg kell elégedniük a kis hétköznapi örömökkel, a lázadás számukra lehetetlen. Gyurica már korábban döntött.