Tehát a haszonélvezet fenn fog maradni. Kivételt képez például, ha a haszonélvező is adóstárs volt a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésben vagy egyébként vállalta, hogy árverés esetén a haszonélvezete törlésre kerül. A haszonélvezeti jog időbeli korlátai Amennyiben a haszonélvezeti jog természetes személyt (azaz embert) illet meg, akkor legfeljebb az illető haláláig állhat fenn. A haszonélvezeti jog a jogosult halálával megszűnik, az nem örökölhető. A haszonélvezeti jog alapítható határozott időre is, amely esetben a határozott idő leteltével a jog megszűnik. Jogi személy (pl. cég, civil szervezet) részére alapított haszonélvezeti jog időtartamának törvényi korlátja, hogy legfeljebb 50 évre szólhat. A haszonélvezet joga nem ruházható át A haszonélvezeti jog más személyre nem ruházható át. Tehát a haszonélvező nem adhatja el vagy ajándékozhatja el a haszonélvezeti jogát. A haszonélvezőnek viszont joga van arra, hogy a haszonélvezeti jog részét képező birtoklás, használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását más személynek átengedje, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.
Ha a haszonélvező e jogok gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek engedné át, ezt akkor teheti meg, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett nem tart igényt a birtoklásra, használatra, illetve a hasznok szedésére. Tehát a tulajdonos ebben az esetben a harmadik személyt megelőzheti e jogok gyakorlásában. Megilleti-e a haszonélvezőt a haszonélvezet tárgyának gyarapodása? A haszonélvezet terjedelme szempontjából a keletkezésének időpontja az irányadó. Arra terjed ki, ami a haszonélvezet létrejöttekor megvolt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a dolog később gyarapodik, akkor a haszonélvezet kiterjed-e erre gyarapodásra is? Fő szabály szerint, ha a haszonélvezet tárgya a keletkezést követően gyarapszik, akkor a növekményre nem terjed ki a haszonélvezet. Ha például a haszonélvezettel terhelt ingatlanra ráépítenek vagy azt bővítik, a haszonélvezeti jog nem fog automatikusan kiterjedni a ráépítéssel, bővítéssel érintett ingatlanrészre és tulajdoni hányadra. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak.
Kérdés Özvegy férfi saját lakását kiskorú unokájára iratja úgy, hogy magának haszonélvezeti joga maradjon. Ezután megnősül, 25 évig él házasságban, majd meghal. Megilleti-e automatikusan özvegyét a haszonélvezeti jog, vagy a közben nagykorúvá vált unoka kiteheti az ingatlanból? Válasz A holtig tartó haszonélvezet a halállal megszűnik, automatikusan. Ptk. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Mivel tulajdonjoga nem állt fenn az ingatlanban az örökhagyónak, így az nem volt tárgya a hagyatéknak, erre tekintettel özvegyi haszonélvezet sem terjed ki rá. Az özvegyet "ki lehet tenni" az ingatlanból, hiszen nincs jogcíme az ott lakásra.
Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve, ha rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, ha a tiltakozása nem vezetett eredményre. Biztosítékot követelhet a tulajdonos akkor is, ha a haszonélvező a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyéb módon veszélyezteti. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvező jogainak gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Míg ingatlanon alapított haszonélvezeti jog esetén pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges a haszonélvezet létrehozásához. Az eljárás rendjét és jövőbeni kritériumait a gyakorlat fogja kialakítani. Az eljáró hatóság hallgatása nemleges, azaz elutasító választ jelent. Ebből az következik, hogy akár indoklás nélkül is meghiúsulhat a földszerzés. Ellene a helyi önkormányzattól lehet jogorvoslatot kérni. • Frisör Klier Kft. Haszonélvezet megtámadása – Jogi Fórum. • Székesfehérvár • Fejér • Logikai tesztek Mik a haszonélvező jogai? A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlant bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja e jogok gyakorlásában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
Szülő és a szülő leszármazójának öröklése Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Ági vagyon Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Az örökbefogadott öröklése Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl. Kötelesrészre jogosultak Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Osztályrabocsátási kötelezettség Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette.
Halál esetére szóló ajándékozási szerződés megkötése Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. Öröklési perek Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Hagyatéki tartozások és kielégítésükkel kapcsolatos tanácsadás Felelősség a hagyatéki tartozásokért Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.