A felszabadulás óta csupán két régebbi könyve nem jelent meg Széchenyinek: a Hengerlő homok és a Két kecske. Az utóbbiból azonban az egyik, az európai vadkecske átkerült az Ünnepnapok emlékezései közé, így a sivatagi vadászatok töretlenül állhattak össze egységes kötetté. A kötet első része egy sivatagi expedíció vadásznaplója, veszedelmei, izgalmai merőben különböznek az őserdők kalandjaitól: itt a legfőbb veszedelem a vízhiány, az eltévedés, az autók elakadása. Járatlan, ismeretlen úton indul el a három magyar vadász, hogy a sivatag ritka állatait, az addrát, addaxot, fehéroryxot zsákmányul ejtse. S a sivatag ismeretlenségéből, tévelygések, küszködések, szorongató helyzetek után sikeresen térnek vissza a termékeny és eleven Nílushoz. A második rész (Núbiai vadkecske) szintén sivatagi, de színhelye nem a végtelen homokmező, hanem a sivatagi hegyek vigasztalan kopársága. Itt él a ritka nagybecsű vad, a bedein. Széchenyi Zsigmond sivatagi beszámolói érdekes képet adnak a kopár, félelmetes, veszedelmes, de mégsem élettelen sivatag világáról.
Közvetlenül utána azonban a legtöbben Zsigmond nevét említik, éppen sikeres könyveinek köszönhetően. További Széchényiként csak az igen tájékozottak ismerik Ferencet, az Országos Széchényi Könyvtár alapítóját, és esetleg Ödönt, a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezőjét vagy Dénest, akit végképp csak a kocsizással, fogathajtással foglalkozó szakemberek szűk rétege tart számon. Széchenyi Zsigmond esetében érdemes tehát egy pillantást vetni a közvetlen ősökre, hiszen apai ágon Magyarország egyik legismertebb főrangú családjának leszármazottja, anyai ágon pedig a csehországi arisztokrácia jelesei tartoznak a felmenői közé. A család vagyonának megalapozója Széchényi György (1604/5–1695) prímás, esztergomi érsek volt, aki hosszú életének végén mintegy 420 ezer katasztrális hold földet hagyott utódaira, s ezzel a Széchényiek az ország leggazdagabb urai közé kerültek. A grófi rangra emelt családtagok között az évek során megoszlott az örökség, csak Széchényi Ferenc (1754–1820) lett az, aki ismét egyedül rendelkezett az időközben felére olvadt vagyonnal.
Balogh Gábor Könyv Lazi kiadó, 2017 286 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret ISBN 9789632673202 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 2 800 Ft Megtakarítás: 15% Online ár: 2 380 Ft Leírás Első gyermekkori olvasmányélményem volt Széchenyi Zsigmond afrikai vadásznaplója, a Csui. Már ekkor elhatároztam, hogy vadász leszek, mi több, vadászíró. Mi sem természetesebb, hogy vadásznaplót is vezetek, már oladi vadásztanuló-korom óta. Hosszú téli estéken, ha véletlenül nem éppen vadászik az ember, jó a cserépkályha mellett üldögélve belelapozni régi naplókba, újra átélni sikeres és sikertelen vadűzések bűvöletét, emlékezni diadalokra és levonni kudarcok tanulságait. Könyvemben egy kisalföldi vadásztársaság területén 1992 és 1996 között átélt események közül válogattam. Igyekeztem minden ott honos vadfaj vadászatából szemezgetni egy keveset. Azóta néhány általam leírt dologról kiderült, hogy tévedtem, de ezeket is változatlanul hagytam, hiszen az írót nem csak bölcs meglátásai, hanem tévedései is jellemzik.
Széchenyi vadásznaplója elsősorban a homokdűnék közé vezeti az olvasót, így szép számmal találhatók benne a sivataggal kapcsolatos élmények és személyes gondolatok. Ritkán olvashatunk olyan útleírást, amelyből ennyire sugárzik a sivatag forró, szinte fojtogató levegője, a végtelen csend, a teljes magány érzése. Persze azért a humor és az irónia sem hiányzik az oldalakról, elvégre naplóvezető arisztokratánk kellő élettapasztalattal rendelkezik, és nem rest szóvá tenni a mulatságos epizódokat, illetve párhuzamot vonni az otthoni szokások és a külvilágban látottak között. Pedig a terepviszonyok és a körülmények gyakran egyáltalán nem adtak okot a mosolygásra. Szokás szerint nagy erénye a könyvnek Széchenyi szóhasználata és egyes szófordulatai, főleg ha belegondolunk, mikor is íródott a történet, és hozzágondoljuk az időközben végbement nyelvi fejlődést. Első ízben ez az expedíció szelte át autóval a Líbiai-sivatagot, ami nem csupán a résztvevők elszántságának, hanem Almásy gróf sivatagi tapasztalatának és helyismeretének köszönhető.
– Budapest, 1967. április 24. ) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. akár 30% akár 40% akár 60% akár 30%
Esküvő fotózás helyszíne: Tópart Hotel Menyasszonyi ruha: N agy Ágota Collection Menyasszonyi cipő: Zara Esküvői fotós: Katona Tamás Van néhány kifejezett kedvenc helyem, ahol az emberek esküvőt ünnepelhetnek Magyarországon. A Balaton mindenképp szerepel a toplistámon, de ez a "kis ékszerdoboz" a Tópart Hotel esküvői fotós szemmel maga a földi paradicsom! Hatalmas üvegfelületek gyönyörű kilátással a Tóra, sejtelmesen beszűrődő fénysugarak a szobákban, mesebéli fák a pázsit kellős közepén. Az esküvői ceremónián pedig, ha csak rövid időre is, de szinte eggyé válunk a természettel a hullámok közt. Balatoni Esküvő a Tópart Hotelben. Kiváltságosnak érzem magam, amikor ilyen csodás helyen fényképezhetek, és találkozhatok azokkal a különleges emberekkel, akiket fényképezni fogok az esküvő napján! Az pedig igazán kivételes alkalom, amikor a gyönyörű menyasszony ikreket hord a pocakjában. És most nem csak a fotózásról beszélek! Van néhány óránk, hogy közel kerüljünk egymáshoz, hogy olyan pillanatokat örökítsek meg, melyek csak az övéké!
Az esküvői smink és a haj ripsz-ropsz elkészült. Nem is kellett rajta módosítani. A menyasszonyi ruhát édesanyja segítette fel. Hogy biztosan álljon jól össze is varta neki. Azon nevettünk, hogy a vetkőzésnél is a közelben kell legyen az örömanya, hogy le tudja venni a ruhát. Csaba a megtestesült nyugalom volt az #esküvő egész napján. Hamar felöltötözzöt Timi #készülődés -ének az üresjárátában. Erre azért volt szükség, hogy a #firstlook -ot minél gyorsabban tudjuk kezdeni. Az esküvők időzítésén mindig nagyon sok múlik. Gondosan kitaláltuk, hogy mi mikor következzen. Hogy Timiék ne legyen sokat távol a vendégeiktől két részre szedtük a páros fotózást. Csináltunk egy hosszabbat a szertartás előtt egybekötve az első meglátás pillanatával, majd egyet a naplementében a vacsora ideje alatt. A Tópart Hotel egyik legikonikusabb helye a #stég, ahol, ha csak lehet én mindig készítek fényképeket. Közel hozza a párt a #Balaton vizéhez. Könnyű fényképen visszaadni azt az atmoszférát, amiért keresik a Balaton parti esküvőt a házasulandók.
Egy esküvői fotózás minden egyes képkockája mögött nagyon szép történetek rejtőznek. Megismételhetetlen pillanatok, melyeket feleleveníthettek bármikor, ha előveszitek és végiglapozzátok az esküvői albumotokat!