Amit pedig talán a legtöbben tudnak, az az ingyenes parkolás, ezzel kapcsolatban azonban nemrég több önkormányzatnál is fontolgatni kezdték, hogy korlátozzák az erre jogosult zöld rendszámos autók körét, hogy csak a tisztán elektromos gépkocsik parkolhassanak fizetés nélkül. Egyelőre még nincs általános döntés ezzel kapcsolatban, így cikkünk publikálásának pillanatában még a zöld rendszámos hibrideknek is jár ez a kedvezmény. De lássuk, milyen hibridekről is beszélhetünk! Lágy hibrid: ez még nem elektromos hajtás Az úgynevezett lágy hibrid (mild hybrid) technológia lényege, hogy az elektromos motor nem járul hozzá az autó teljesítményének a növeléséhez. Azaz, a villanymotor nem a kerekek mozgatását végzi, hanem afféle háttérjátékosként segíti az autó működését. A lágy hibrid autókba általában egy kisebb – általában 48 voltos – villanymotor kerül, amely zökkenőmentesebben indítja újra az úgynevezett start/stop rendszert (ez állítja le a motort, amikor megállunk a pirosnál), az ISG-nek nevezett integrált indítógenerátor pedig a másodperc töredéke alatt indítja újra a motort, és az elektromos hajtásra jellemző nyomatékkal teszi dinamikusabbá a vezetést.
A Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartása szerint 2019-ben 7 161 zöld alapszínű rendszámmal rendelkező autót állítottak forgalomba hazánkban. Így 16 ezer 721-re nőtt az e-járművek száma. A több mint tizenhatezer zöld rendszámos autóból a legtöbb tisztán elektromos (7 432), ezt követik a hatótávnövelt elektromos változtatok (5 241) és a tölthető hibridek (4 047). december tovább kedvezett a főváros és vidék közötti különbségek mérséklődésének is: mindez azt jelenti, hogy a fővárosban 8 205, míg vidéken 8 516 e-kocsi található. Továbbá érdemes megnézni, hogy miként nőttek a tisztán elektromos autók eladási számai az elmúlt évben. 2019 novemberében adták ki a legtöbb zöld rendszámot: Decemberben 317 tisztán elektromos autót helyeztek üzembe, míg az 5N-ből és az 5P-ből mindössze 221 és 110 darab talált gazdára. Továbbá érdemes megnézni, hogy miképp növekedett az elmúlt két évben a zöld rendszámok száma Magyarországon. 2018 Januártól, 2018 decemberéig összesen 4 724 darab zöld rendszámot regisztráltak: Szerinted ezekkel a feltételekkel is sikeres a zöld rendszám ma Magyarországon?
2019. novemberében rekord mennyiségű, 739 darab járműre került zöld alapszínű rendszám. Ebből 333 autó (45%) volt tisztán elektromos, 406 pedig valamilyen hibrid meghajtású. Az előző hónaphoz képest mindhárom kategória erősödött, de a tisztán elektromos autók húzták a hónapot. Mivel októberben a tisztán elektromos autók száma a vártnál alacsonyabb mértékben növekedett, feltételezhető, hogy az új autó átadások egy része csúszhatott át arról a hónapról novemberre. Az előző év novemberében egy kicsivel több tisztán elektromos (338) és sokkal kevesebb 5N kategóriába tartozó hatótávnövelő elektromos (168) autó kapott zöld rendszámot. Az előző év 11. hónapjában összesen 631 autóra került ilyen megkülönböztető rendszám, amihez képest az idei adat 17%-os növekedést jelent. 2019-ben eddig összesen 6513 autóra került zöld rendszám, így a teljes állomány idén eddig 68%-kal növekedett. Ez 42%-kal több, mint amit 2018 azonos időszakában láttunk. Idén az első 11 hónapban 66, 5%-kal több, 2843 tisztán elektromos autóra került zöld rendszám, mint tavaly.
Zöld rendszámot csak olyan gépjármű kaphat Magyarországon, amely önerőből, tisztán elektromos meghajtással képes a törvény által előírt legalább 25 km-es hatótávolságra. Ezért nem látsz a második generációs Priusokon ilyet, de pont ez a magyarázata annak is, hogy jó pár zöldrendszámos Porsche Cayenne E-Hybrid fut az utakon. Míg az említett Toyoták mindössze 1-2 kilométert képesek lépésben tisztán villannyal megtenni, addig a nagy SUV akár 44 kilométert is megtehet tisztán elektromosan. Vajon akkor a II-es Prius a környezetszennyezőbb? Nem éppen. A való életben hamar kiderül, hogy nem lehet környezetbarátnak tekinteni egy 253 km/h-ás végsebességre képes, 456 lóerős batárt, ami nem mellesleg több mint 2, 3 tonnát nyom. Legkésőbb a gyár által megadott elektromos hatótávot követően működésbe lép az autó orrában lévő 3, 0 literes benzinmotor, mely kiegészítő villanyhajtás nélkül kifejezetten szomjas és 270 g/km-re ugró szén-dioxid-kibocsátásával már kifejezetten környezetszennyezőnek számít.
Radar 2022. május 20., péntek 20:05 | Hír TV Keleti Márton nagy sikerű 1965-ös filmje, a Tizedes meg a többiek című alkotás lesz látható a szombati Szélesvásznú történelem című műsorunkban. A film egyike a legsikeresebb magyar vígjátékoknak, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által választott 53 magyar film közé. Radar: Kelj fel és járj! A Kelj fel és járj című mozifilm főhőse egy karizmatikus, ötvenes tűzoltó, Félix. 2022. július 05.
A tizedes meg a többiek szakított a hamis partizánromantikával és az átlagembert küldte a második világháború frontvonalába. Pontosabban azt a figurát, akivel a magyarok a legjobban tudtak azonosulni: az ügyeskedő, jég hátán is megélő kisemberét, akit Sinkovits Imre parádés alakítása tett halhatatlanná. A dörzsölt tizedes nem megnyerni, csak túlélni akarja a háborút. Nem hisz az ideológiákban, hol az oroszokhoz, hol a nyilasokhoz idomul. A túlélésre berendezkedett nemzet népmesei hőse, akinek a feje felett folyamatosan változnak a rezsimek, de a ravaszságával minden nehézséget legyűr. Az állandó köpönyegforgatás ebben a gunyoros vígjátékban burleszkké válik: amikor új megszállók jönnek, a szökevények gyorsan átöltöznek. "Ez Magyarország. Átöltözünk, mindig csak átöltözünk" – hangzik el a humoros, de az ország történelmére nézve nagyon is találó megjegyzés. Nem megnyerni, csak túlélni akarja a háborút Hogyan készült? Eredetileg A tizedes meg a többiek is olyan sótlan partizánfilm lett volna, mint amiket kiparodizál.
Aztán az üresnek hitt kastély lassan megtelik, előkerül a tizedes csapatának többi tagja. Gálffy Eduárd zászlós (Darvas Iván), Szíjjártó István, szökött kommunista munkaszolgálatos (Pálos György), Gáspár Imre, szökött katona (Kozák László), Fekete György, szökött katona (Szabó Gyula) s végül Grisa, a szovjet katona (Cs. Németh Lajos). Ez az "ad hoc különítmény" egyetlen célra szövetkezett: túlélni az ő szempontjukból már értelmetlenné vált háborút. A háború sodra, a felfordult világ véletlenszerűen hozta össze a "tizedest" és az embereit. Eltérő életutakkal, társadalmi helyzettel, műveltséggel… Ha nincs a háború, talán sohasem találkoznak. Most mégis egymásra utaltan, az egyetlen közös cél érdekében összefognak. Álparancsnokságot alakítanak, hogy a kastélyban maradhassanak. "– Ha az öcsödi huszárok a tizenhetes magaslatot átkarolják, akkor Székesfehérvár egyszerűen az ölünkbe hull. – Úgy van, úgy van… Feltéve persze, hogy a nyékládházai kerékpáros zászlóalj idejében beleavatkozik a hadműveletbe.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Keleti Márton forgatókönyvíró: Szász Péter, Dobozy Imre, operatőr: Pásztor István, főszereplők: Sinkovits Imre, Darvas Iván, Major Tamás, Pálos György, Kozák László, Szabó Gyula, 111 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Magányos katona motorozik át a második világháborús frontvonalon. Lőnek rá jobbról, lőnek rá balról, de fel se veszi. Zászlóaljától menekül, amelynek zsoldját ellopta és kézigránátokba rejtette. Az ügyeskedő tizedes rátalál egy elhagyott kastélyra, és az oda betévedő szökevényekből hamar csapatot verbuvál maga köré. Ha kell, nyilas honvédeknek, ha kell, oroszbarát kommunistáknak álcázzák magukat. Mindent megtesznek, hogy túléljék a háborút. Mitől különleges? A hatvanas években, ha háborús filmre ült be a magyar néző, biztos lehetett, hogy a szovjetek hősiességéről fog látni egy unalmas, patetikus tanmesét.