30 dkg. A kenyérsütést megelőző este kiveszünk belőle 15 dkg-ot. A maradékot megetetjük pár evőkanál vízzel meg liszttel, és a következő felhasználásig hűtőbe tesszük. A 15 dkg kovászt tehát előző este megetetjük 10 dkg liszttel és 5 dkg vízzel. Ez az előtészta kicsit sűrűbb állagú lesz. Letakarva a konyhában hagyjuk reggelig. A kenyér többi hozzávalójával együtt nagyobb dagasztótálba tesszük, és kézzel vagy géppel kidagasztjuk. A kovászos kenyértészta mindig kicsit ragacsosabb a megszokottnál, így a folyadékkal óvatosan kell bánni. Amikor kész, kelesztőtálba tesszük, és lefedve 40 percet pihentetjük. Ezután átgyúrjuk még kétszer, minden fázis után 30 percet pihentetve. Végül gyúrótáblára borítjuk, megformázzuk. Kovászos kenyér sütése házilag. Tiszta, lisztezett konyharuhával bélelt kosárban legalább 2-3 órát kelesztjük. A sütőt az öntöttvas lábassal együtt előmelegítjük 200-220 fokra. A megkelt tésztát óvatosan az edénybe fordítjuk, a tetejére bemetszést ejtünk, lefedjük. Forró sütőben 40-45 percig sütjük. A sütés befejezése előtt 10 perccel a fedőt levesszük, a kenyér tetejét kevés vízzel megpermetezzük, így sütjük szép barnára.
Megkelt Forrás: Ács Bori Letakarom, további egy órát várok. Ekkor formálok belőle cipót. Egy kerek tálat – ami körülbelül kétszer akkora, mint a cipóm – kibélelek tiszta konyharuhával. A konyharuhát megszórom, majd bedörzsölöm liszttel. Óvatosan beleteszem a cipót, letakarom, és egy órát kelni hagyom. Kb. fél óra múlva bekapcsolom a sütőt, és a maximumra tekerem. Beleteszek egy lábost, vasfazekat, bármit, aminek tűzálló fedele van, és jól tartja a hőt. A sütő aljába sütőlapot csúsztatok. Kovaszos kenyér sütése . Amikor a kelesztés ideje letelt, és a sütő is felforrósodott, vizet forralok, kiveszem a forró lábost, óvatosan belehelyezem a cipót, és beteszem a sütőbe. A sütő aljában lévő sütőlapra öntök egy kevés forró vizet, és lefedem a lábost. 20 percig sütöm fedővel, majd lejjebb veszem a hőmérsékletet 220 fokosra, és leveszem a fedőt. Simán megéri egy hetet várni rá Forrás: Ács Bori További 20 percig sütöm. Ekkor megnézem: ha már szép, barna színe van, és az alja jól kopog, akkor kész. Ha nem, kell még neki 10 perc.
Sütés előtt melegítsük fel a grillsütőt vagy a normál benti sütőt 250-260°C-ra és vegyük ki a tésztát a hűtőből. Ha van öntött vas edényünk akkor melegítsük együtt a sütővel, majd helyezzük bele óvatosan a tésztát. Ha nincs ilyen edényünk, akkor egy zárható/fedhető hőálló tál is nagyszerű lesz, pl. pataki tál. A tálakat érdemes sütőpapírral több rétegben is kibélelni és arra figyelni, – grillsütő esetén – hogy ne közvetlenül arra a részre helyezzük majd, ahol a láng és nagyobb hő érheti alulról tálat. Éles kés segítségével vágjuk be a kenyértészta tetejét 2-3 csíkban, majd tegyük rá az edény tetejét és süssük nagyjából 20 percen keresztül. A 20 perc letelte után csökkentsük a hőt 230°C-ra és süssük további 10 percen át. A 10 perc elteltével távolítsuk el az edény fedelét, és süssük újabb 15 percig nélküle. Ekkora lesz a kovászos kenyerünk ropogós héja. A 10 legfinomabb házi kenyér receptje: a sütőporostól a foszlós kelt tésztáig - Gasztro | Sóbors. Ez nagyban függ persze a sütőtől is, így lehetséges, hogy a ropogós kenyérhéj érdekében további 5-15 perc sütésre még szükségünk lesz. Vegyük ki a kenyeret a sütőből és vizes ecsettel vékonyan kenjük át és hagyjuk kihűlni kb.
Elfogadva az őrkanonok mentegetőző legendáját megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Sâniob, Románia). A Szent Jobb megtalálásának napját már a 13. századi naptárak is említették. A kézereklye tiszteletét az 1222-es Aranybulla törvénybe iktatta. A Szent Jobb évszázadokon keresztül zarándoklatok kiemelt célpontja volt. A Szent Jobb díszes ereklyetartóban Fotó: Wikipédia A török hódoltság idején a Szent Jobbot Székesfehérvárott rejtették el, majd Szent István koponyaereklyéjével együtt 1590 körül Horvátországba, a raguzai (ma Dubrovnik) domonkos kolostorba került. 1038. augusztus 15. | Szent István király halála. 1684-ben elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet visszaszerzésükre, de a törökkel folytatott háborúk miatt, majd halálával mindez feledésbe merült. Végül Mária Terézia (1740–1780) hosszas diplomáciai tárgyalások után, 1771. június 21-én Budára, a királyi vár kápolnájába vitette a Szent Jobbot, míg a koponyaereklye egy része előbb Pozsonyba, majd 1778. április 2-án Székesfehérvárra került.
A megörökölt tér problematikáját számos tárlat esetén végigkövethetjük és láthatjuk, hogy miképpen lehetett volna máshogy installálni az adott kereten belül. A műalkotások helye és elhelyezése egy múzeumban soha nem volt magától értetődő. Mindig lesz egyfajta küzdés a funkcionálisan öntörvényű, nehezen használható terekkel. Fontos kiemelni, hogy a Rendház műemléki védettségű épület, így a felújítás során a meglévő termek mérete nem változtatható, így a jelenlegi időszaki kiállítás megtervezésekor a termek mérete határozta meg, tette rendező elvvé, hogy a kiállításban melyik téma melyik teremben kerül bemutatásra. A megújult épület földszintjén és emeletén 17 termen keresztül tekinthető meg a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című időszaki kiállítás. Szent istván király ünnepe. A tárlaton a látogatók az Árpád-házi királyok korának tárgyi és szellemi kultúrájával ismerkedhetnek meg. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével egy olyan kiállítás jött létre, amelyben 700 tárgy látható 12 országból kölcsönözve.
1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke Gellért lett. Húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így a kabarok elismerték István főségét, és létrejött az egri püspökség. 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, amely csakhamar érsekség lett. Az egyház fenntartására rendelte a termés tizedét. 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág folyók mentén, Erdélybe pedig besenyők törtek be. A magyar csapatok kiverték az ellenséget. 1018-ban István a bizánci császár oldalán viselt hadat a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot feltehetően egy bizánci hercegnővel. Szent istván király érdekességek. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, ekkor kezdte összeállíttatni Intelmeit fia számára. A Karoling királytükrök mintájára készült mű általános erkölcsi kérdések taglalása, az uralkodói erények felsorolása mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja.