Mindannyian gyönyörűek. Mindannyian szeretjük őket. És mindannyian vállaltak már szexjelenetet külföldi filmekben. Meg is mutatjuk őket. Osvárt Andrea Film: Two Tigers A szépséges Andi egy 2007-es olasz akciófilmben bújt ágyba kollégájával, és szerencsére később sem mondott nemet egy kis jóízű textilledobásra. Magyar színésznők meztelenül a kertben. Főként Olaszországban volt csak kedve megmutatni tökéletes alakját, de A szállító-filmek sorozatverziójából sem kellett nélkülöznünk őt hiányos öltözetben. Görög Zita Film: 8 mm 2 Érdekes, de egyetlen magyar produkció kedvéért sem volt hajlandó ledobni ruháit a szépség, a Nicolas Cage-féle 8 mm 2005-ös folytatásáért viszont igen (korábban már a 2003-as Oroszlánbarlangban is meg lehetett csodálni őt félmeztelenül), pedig sok magyar film ezerszer jobb választás lett volna, mint ez a második résznek szánt borzalom. A minden tekintetben megbukott folytatást egyetlen jelenetéért imádta az egész ország, melyben Zita egy fiúval és egy lánnyal bújik ágyba. Dobó Kata Film: A professzor Vicces, de Kata a legtöbb magyar filmjében ruha nélkül is látható volt, legnagyobb külföldi szerepében, ahol még talán a portás is levetkőzött egy pillanatra, azonban magán hagyta a ruhát.
Az RTL Klub Mellékhatás című sorozata csak úgy hemzseg az obszcén és arcpirító jelenetektől. Az előző részben egy botrányos szexjelenettel, most pedig meztelenkedő színésznőivel hívja fel "magára" a figyelmet a magyar sorozat. Ledobják ruháikat a színésznők: hatalmas meztelenkedés a magyar sorozatban - Videó (18+). Íme egy pikáns részlet a negyedi epizódból: Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Kilenc évnyi aktívum után gyorsulva nőtt a hiány (2019-ben 1 milliárd, 2020-ban 2, 1 milliárd, 2021-ben már 4, 7 milliárd euró volt a deficit), idén januárban pedig már elérte a 0, 8 milliárdot. (2022 első két hónapjában az áruforgalmi egyenleg is negatív, -0, 3 milliárd euró volt. Magyarország kéréssel fordult Brüsszelhez a kiábrándító helyzet miatt - Napi.hu. ) Ráadásul tavaly már az EU-transzferekkel együtt számított magyar finanszírozási képesség is negatív (-0, 9 milliárd euró) volt, 2022 januárjában pedig -0, 2 milliárd eurót ért el. Ez alapvetően a választási gazdaságpolitika és az EU jogállamisági követelményeinek figyelmen kívül hagyásának volt a következménye. A külső egyensúly romlása is a gazdaságpolitika szigorításának és az EU-val történő kiegyezésnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez ugyan ütközik a kormányzat "Brüsszel"-ellenes, öntörvényű törekvéseivel, az "emberek megvédését" hirdető retorikájával, de elmaradásuk öngerjesztő módon rontaná Magyarország növekedési és egyensúlyi helyzetét, kiváltva a nemzetközi hitelminősítők értékelésének rontását, folyamatosan még rosszabb helyzetbe hozva az országot – és persze az "embereket".
A Modernizációs Alap 45 beruházási javaslatot támogat a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés, az energiahálózatok korszerűsítése, az energiaágazat, az ipar, az épületek és a közlekedés energiahatékonysága, valamint a szénalapú energiatermelés alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású üzemanyagokkal való felváltása terén. A magyarországi projekt "energiatárolási kifizetések a hálózatbiztonságért" címmel fut. Működésének első évében az Alap 898, 43 millió eurót bocsátott rendelkezésre nyolc kedvezményezett ország számára, hogy segítse energiarendszereik korszerűsítését. Magyarország támogatja Moldova EU-integrációját. Az alap más európai finanszírozási eszközök, például a kohéziós politika és az Igazságos Átmenet Alap kiegészítésére szolgál. Jelentős forrásokat mozgósít, amelyek segíthetik a kedvezményezett tagállamokat abban, hogy a REPowerEU tervvel és az "Irány az 55%! " intézkedéscsomaggal összhangban támogassák a beruházásokat
Ráadásul a rezsicsökkentés fenntartása elképzelhetetlen költségvetési segítség nélkül. (Ez különösen 2023-ra jelent kihívást, mert az MVM korábbi feltőkésítése révén az idei év gondjai nagyrészt kezelhetőnek látszanak. Magyarország eu csatlakozása. ) Figyelembe véve az államháztartás helyzetét – 2023-ra már az MNB is jelentős veszteségtérítésre tart igényt, az adósságállomány nemcsak nő, de ráadásul emelkedő kamatok mellett kell finanszírozni –, nehezen lesz elkerülhető a rezsicsökkentés politikailag kényes újragondolása. Valójában a miniszterelnök is az erre történő felkészítést kezdte meg, amikor nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy szeretné, de nem biztos, hogy menni fog a rezsicsökkentés jelenlegi formájában való megőrzése. Mindez egyben már azt is jelzi, hogy az egyensúlyi problémák részben csak egymás rovására kezelhetők. A deficit csökkentése (vagy akár növekedésének elkerülése) gyakorta áremelkedéssel jár. A kormányzat ugyan deklaráltan nem a fogyasztókra kívánja hárítani az államháztartási hiány csökkentésének terheit – a miniszterelnök szerint az "embereket terhelő adókat nem fogjuk emelni" –, azonban a közvetett módszerek végül szintén a lakosság fogyasztását erodálják.
Ezt a geopolitikai eszmerendszert fejlesztette tovább az 1990-es évek második felében megjelent neoeurázsiai mozgalom. A mozgalom fő ideológusa, legismertebb képviselője és vizionáriusa Alekszandr Dugin politológus; szerinte Oroszország történelmi küldetése Európa és Ázsia egyesítése egy eurázsiai birodalomban. Megszólalt az új miniszter, magyar euró középtávon sem lesz, de Magyarország nyolc év múlva az EU-s fejlettségi szint 90 százalékán fog állni. Timothy Snyder amerikai történész szerint – aki a Szabadság felszámolása címmel könyvet is írt Oroszország törekvéseiről – az általa fasisztának tartott Dugin ideológiája találkozik Vlagyimir Putyin posztszovjet birodalmi nosztalgiájával, és ez adja az orosz külpolitika keretét a kiberhadviseléstől kezdve az amerikai elnökválasztásba való beavatkozáson keresztül az ukrajnai konfliktusig. Bár az Eurázsia-gondolat már az Eurázsiai Gazdasági Unió nevében is megjelenik, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai, Ilyash György és Vasa László tanulmánya szerint Oroszország számára az EGU nem birodalmi konstrukció; Moszkva azt szeretné elérni vele, hogy az Oroszországgal szomszédos országok ne csatlakozzanak más regionális blokkhoz vagy hatalmi központhoz, ezzel erősítve meg pozícióját a nyugati dominancia csökkenését követő deglobalizált "új világrendben".
Márpedig a mezőgazdaság és élelmiszerellátás biztonságának fenntartása stratégiai fontosságú ügy. Százmilliárdos a kár Az idei csapadékeloszlás és ennek nyomán a szántóföldi terméseket tekintve gyakorlatilag kettészakadt az ország: míg a Dunántúlon közepes és sok helyütt jó a termés, az Alföldön szinte bibliai időket idéző aszály tombol. Az eredmények országos szinten kiábrándítóak, a legfrissebb összesítés szerint az eddigi kár a magyar agráriumban idén 400 milliárd forintra becsülhető.
A másik kettő, a Standard & Poor's és Moody's már 2006, illetve 2007 óta minősíti a bankot, ami mindhárom hitelminősítőnél az alsó középkategóriában szerepel – vagyis a hitelminősítők befektetésre ajánlják a bankot azzal, hogy a kötelezettségek teljesítését gyengíthetik a kedvezőtlen gazdasági hatások – a Moody's-nál stabil besorolással, a Fitchnél és az S&P-nél pozitív kilátással. Ugyanazon a napon, amikor a bank felkerült a Fitch listájára, Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország kész teljes jogú tagként csatlakozni az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Varga szerint ugyanis "a magyar kormány az Eurázsiai Fejlesztési Bankban kitűnő lehetőségeket lát a közép-európai és az eurázsiai régió együttműködésének, valamint a közlekedési infrastruktúra, az ipar és a megújuló energiaforrások fejlesztésére". Bár a pénzügyminiszter akkor úgy látta, a csatlakozási tárgyalások 2020-ban zárulhatnak le, Magyarország egyelőre nem tagja a banknak. A Szijjártó által Nur-Szultánban elmondottak szerint azonban előrelépés történhetett az ügyben.
Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8, 5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0, 4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7, 5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt. Ez látszólag kedvezőbb a korábban jellemző dobogós magyar helyezésnél. Ennek értelmezéséhez azonban tudni kell, hogy az energiaárak az euróövezetben márciusban 44 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg Magyarországon a már évekkel korábban bevezetett "rezsicsökkentés" által meghatározott alacsony árakhoz való ragaszkodás következtében csak 1, 5 százalékkal. A rögzített, és csak nagy költségvetési áldozatok árán fenntartható alacsony fogyasztói energiaárak (és az ugyancsak ársapkával ellátott üzemanyagok) kivételével tehát a többi termékcsoport ára nemzetközi összehasonlításban kiugró mértékben emelkedett.