Gróf Apponyi Kastélyszálló, Hőgyész A barokk kastélyt 1760 körül Mercy gróf építtette, 1773-ban került az Apponyiakhoz. A zárt négyszög alaprajzú épületet a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően felújították - ma szálló. Kapcsolódó anyag Hozzászólások Kapcsolódó adatok helyszín Hőgyész, Ady Endre u. 2. régió típus
A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Gróf Apponyi Kastélyszálló. Barátságban állt Haydnnel, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatósá eladást követően kezdődött a pusztulás, a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt.
A kastélykertben ma is értékes egyedek és igen jelentős méretű és korú fák találhatók, többek közt: platán, hárs, fenyő, ezüsthárs, ezüstjuhar, tiszafa, lucfenyő, jegenyefenyő, feketefenyő, oregoni hamisciprus, nyugati tuja, feketedió (kanadai dió), zöld juhar, jegenye, kései nyár, nyugati ostorfa, japánakác. Az arborétumban található Magyarország valószínűleg legöregebb, közel 250 éves platánfája, mellette egy vérbükk is a környezet méltóságát növeli. 2010 óta viszont a kastélyszálló már nem üzemel, próbálják eladni. Saját tapasztalataink 2016 májusában jártunk itt. A kastélyszállót 2016 tavaszán egy jordán befektetői csoport megvásárolta, jelenleg felújítás alatt van, egy szuper-luxus szálloda lesz belőle, főleg külföldi vendégek részére. Nem mehettünk be fényképezni sem. A képek forrása az internet. Megtekintések száma: 6162
1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig. 1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá. Gárdonyi Géza: Isten rabjai - Klasszikusok - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett. 1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak.
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik. A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be Margit királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével nagy hatást tett rá. A királykisasszony azonban Istennek szenteli törékeny életét, s ezáltal megismerhetjük a 13. századi női és férfi kolostorok világát is. Szereplők: János kertész; Julis asszony; Jancsi; Béla király; Királynő; Margit, királykisasszony; István, királyfi; Cseh király. Helyszínek: Fejérvár; Buda, Nyulak szigete; Győr; Isaszeg. A rövid tartalom Első rész A történet IV. Béla idejében játszódik. Fejérvár az első színhely. Gárdonyi géza isten rabjai. János kertész, aki érzi, hogy halála közeleg, magához hívja a fiát, Jancsit, hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban idő előtt meghal. Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik Budára, a Nyulak szigetére (mai Margit sziget), hogy az épp akkor épülő kolostor körül ápolják a kertet. Mindketten nagy várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy a szigeten fog lakni a királykisasszony, Margit is.
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
A szereplők közül a legérdekesebb talán Ábris fráter, aki néha rájön, hogy a szerzetesi élet elpazarolt élet, ilyenkor kiugrik, megnősül/rohan a feleségéhez, gyereket nevel, aztán amikor valami tragédia éri, akkor visszatér a kolostorba, ahol egy-két éven át kell vezekelnie: nem szól hozzá senki, és a földön ülve ehet csak, mégpedig kenyeret vízzel. Rendkívül érett személyiség. Sajnáltam. Nála jobban csak a feleségét. A történet maga kicsit sem vicces, viszont szomorú, de Gárdonyi azért elég sokat humorizál, úgyhogy elég jól szórakoztam olvasás közben. Akadnak a nőket degradáló kiszólások bőven, de ezeken is tudtam mosolyogni. Könyv: Isten rabjai (Gárdonyi Géza). A kedvenc idézeteimet meg is osztanám a közzel (nem mindegyik a nőkkel kapcsolatos, de ezek tetszettek legjobban a könyvben): "– Milyen gyermekek ezek az apácák! – mondotta Dezső lektor. – Ezek vagy sírnak, vagy nevetnek. Már előre félek a böjttől, amikor minden héten magamat is megríkatnak. " "János fráter bezárta az ajtót, s Jakabra meredt a szeme. A falhoz húzódott.