A Szent László-templom megmentésére emlékeztek Váradon június 6-án, pünkösdhétfőn. Az 1964-es eseményekre emlékező szentmisét Pék Sándor nagyvárad-újvárosi esperes-plébános mutatta be 11 órától, majd gyertyákat és virágokat helyeztek el az épület körül – számolt be az eseményről Ciucur Losonczi Antonius. Pék Sándor esperes-plébános prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy pünkösd másodnapja a Szent László templom megmentésének is az ünnepe. 1964-ben az akkori rendszer egy – egyébként a magyar időkből származó – korábbi városrendezési tervre hivatkozva, amelyben a központi tér egységesítése szerepelt, kihirdette – s talán ez volt a győzelem kulcsa –, hogy a Szent László-templomot lebontják. A várost ugyanis modernizálni kell, s az ateista, kommunista rendszerben a templombontás teljesen normális dolognak számított. Azonban az akkori tavaszi pünkösdhétfőn, amikor az utolsó nyilvános mise meg volt hirdetve, hatalmas tömeg gyűlt össze a templomban, s azon kívül is. Onnantól kezdve pedig csoda történt, mert az emberek azon a pünkösdhétfőn délután, éjjel, egészen reggelig ott maradtak, sőt mentek kedden és szerdán is, egészen csütörtökig, amikor a hatalom kihirdette, hogy eltekint a templom lebontásától.
A Szent László-szobor alkotója Krasznai Lajos (1884–1965) volt. Ugyanekkor készítette a jobb oldalon álló Jézus Szíve-szobrot, és talán ekkor Szűz Mária, valamint a karzataljban Lisieux-i Szent Teréz márvány szobrát. (Krasznai sokat dolgozott a veszprémi püspökség számára, alkotásain az 1950-es 60-as években még a háború előtti formavilág jellemzőit látjuk. ) A szentély két szélső eredeti ablakáról nincs adatunk. A ma látható modern színes üvegeket a feliratukban is megnevezett 1954-es Szűz Mária-emlékévben készítették. Ezeken balra Szent Erzsébet, a köpenyében rózsákkal, jobbra Szent Margit kezében liliommal látható. 1956-ban elektromos zárlat tüzet okozott az épületben. A kormos falak felújítása során, 1959-ben festette szignója szerint "Károly Gy. " az oldalfal ma látható nagyméretű jeleneteit a veszprémi kötődésű Árpád-házi szentek alakjával. A többi falfelületet, boltozatokat azóta egyszínű festéssel többször megújították, amely alatt minden bizonnyal ott rejtőznek még a századforduló ornamentális és figurális részletei; ahogy megvan még a hajó kelheimi burkolata és a tagozatok stukkóból képzett fejezetei, a karzatot tartó oszlopok márványt imitáló kiképzése.
1966-ban homlokzatfelújítás és a villamoshálózat-korszerűsítés történt. Ekkor fedezték fel a leselejtezett régi üvegablakot, amit akkor beállítottak a sekrestye – valamivel kisebb – ablaknyílásába. Átalakítások történtek a szentélyben is, ekkor leplezik el a Szent László-szobrot, és állítanak nagyméretű feszületet az oltárra, ahogyan azt a gyakran látjuk archív fényképeken. 2021 karácsonyára készült el a templom felújításának első szakasza, a szentély megújítása. Az új kifestésen túl a leglátványosabb eleme a főoltár visszaalakítása, amelynek során a Szent László-szobor leemelésével, a befalazott középső ablak újranyitásával a Róth Miksa-féle Szent László-üvegablak visszakerült eredeti helyére. Forrás: Veszprémi Főegyházmegye Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Szent László Király ünnepe – 2022 Kedves Lovagkirályunk! Magyar nemzet formálója és nagy szentje. Ha ma ránk tekintsz az égből, akkor biztos, hogy a szíved szakad meg. Ungvár, Szatmár, Nagyvárad, Temesvár, Szováta, Székelyudvarhely, Csíksomlyó Kassa, Körmöcbánya, Zágráb... csak néhány ismerősen csengő történelmi város, és mind az idegeneké. Nem mérhetők ezen városok ahhoz, hogy pl. Karcag, Túrkeve és Hajdúböszörmény, stb. Az előbbieket mind elvették, s az utóbbiak maradtak nekünk. Jól tudjuk, hogy bárki is legyen az, de kell egy belső elképzelés, szilárd világlátás ahhoz, hogy legyen bátorsága a cselekvéshez. A belső elv pedig nem volt más templomunk védőszentje számára, mint a krisztusi parancs. Ki milyen feladatot kapott tőle, azt töltse be legjobb tudása, kapott talentuma szerint. Ő a magyar nemzet vezetője lett, s ebben a minőségében vált szentté. Nemzetét, mint nagyobb családját, gondoskodó atya módjára védte, féltette, óvta és gondozta. Ennyi a nagy titok és nem más. Nem idegen érdekek szolgálatára adta el magát, hanem övéit védelmezte.
Mert harc van a világban, - talán világméretű háború is készülődik. A Sátánnak és a csatlósainak ez az egyetlen terve, hogy káoszt hozzanak a világra. Az Istentől felkínált békét háborúba fullasszák. Krisztus pedig békét hirdetett. És nem is felejtjük el szavát, szent királyunkra is emlékezve, miszerint a békességet szerzők a boldogok, mert ők az Isten igaz fiai.
Ózd, valamint Sárospatak és Miskolc között is versenyképessé válik a vasúti közlekedés a párhuzamos főutakon elérhető menetidőkkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több új járatot indít a Volánbusz, Szerencset, Erdőbényét, Olaszliszkát, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt, Putnokot, Hétet és Sajónémetit érinti a változás. Tiszaújváros és Polgár irányából az autóbusz és vasúti közlekedés menetrendjének összehangolása révén lehet gyorsabban és gyakrabban Budapestre utazni. Szeged és Makó között minden nap minimum 30 percenként indulnak autóbuszok, csúcsidőben rövidül a menetidő, mivel a reggeli és délutáni időszakban az M43-as autópályán is járnak majd autóbuszjáratok. Új volán menetrend eger. Budapest és Eger között az októberben bevezetett óránkénti InterRégió vonatközlekedéshez hangolja járatait a Volánbusz, így átlagosan félóránként indul vonat vagy busz a két város között. Kecskemét és Hetényegyháza között munkanapokon kilenc pár vonattal bővül a kínálat. A hatvani vasútvonal felújításának eredményeképpen Budapest és Gödöllő között egész nap, hétvégén is félóránként indulnak személyvonatok.
A Budapest–Nyíregyháza, illetve Záhony közötti Intercityk pedig Nyírség IC néven találhatók meg a menetrendben. Vasárnaptól hatályos az új vasúti és Volán-menetrend | Autoszektor. Tavaly májustól a Gyékényes–Pécs vasútvonal nyolc, valamint a Nagykanizsa–Zalaszentiván vonalszakasz pötrétei megállóhelyén, szeptembertől a Kaposvár–Fonyód, a Sárbogárd–Bátaszék és a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas, a Szentlőrinc–Sellye, a Pécs–Villány–Magyarbóly és a Villány–Mohács vonal kijelölt megállóhelyei előtt előre jelezni kell a leszállási szándékot. Április 3-ától bővül a feltételes megállók száma, és az utasoknak előre jelezniük kell leszállási szándékukat a Székesfehérvár–Tapolca vonal Székesfehérvár-Repülőtér, Füle, Balatonfőkajár felső; a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár vonal Seregélyes és Seregélyes-Szőlőhegy; a Székesfehérvár–Sárbogárd vonal Belsőbáránd megállóhelyén, Péterhida-Komlósdon, a Pécs és Szombathely között közlekedő Pannónia Interrégió esetében, továbbá a vasútvillamosok szegedi és hódmezővásárhelyi megállóhelyeinek többségén. A személyszállító vonatok csak abban az esetben állnak meg a feltételes megállóhelyeken, ha van felszálló utas, vagy a leszállási szándékot időben jelezték az ajtó melletti leszállásjelző gomb megnyomásával.
A Volán-társaságok az új menetrendben a helyközi forgalomban munkanapokon 40. 432, szabadnapokon 18. 750 munkaszüneti napokon 15. 691 járatot közlekedtetnek, így a helyközi járatok száma mind a munka-, mind a szabadnapokon minimálisan változik a lejáró menetrendhez képest - közölte a Volán Egyesülés.