Ez egyike azon kérdéseknek, amit az indulásig még meg kell válaszoljak. Remek szálláshelyeket néztem ki arra a néhány éjszakára, így sátorra nem feltétlenül lenne szükségem, elég a ponyva is. Viszont ha már úton leszek és esetleg a tavaszi helyzethez hasonlóan bezárni kényszerülnek a szálláshelyek, a sátor jól jöhet. Több, mint egy hét van rá, hogy ezt és még két másik kérdést megálmodjak. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra - Patóhegyi Borházfalu. Felszerelés, amit elbír a vállam Szintén várom még a megvilágosodást a lábbeli kérdésében, mert nem szeretnék úgy járni, mint két éve az őszi hétnapos túrámon. Akkor túracipőben mentem, ami a bokámat kevésbé tartotta, így a túra végére szó szerint nyikorgó hangot hallatott. A bokám, nem a túracipő, szóval a túra megviselte a lábamat. A tavaly tavaszi hétnapos túrámnak, az Országos Kéktúra befejezésének már újra bakancsban vágtam neki – alapvetően bakancs párti vagyok –, nem is volt ilyen gondom. A kérdés inkább a második lábbeli, hogy a szandál mellé vigyek-e még egy könnyebb gyaloglócipőt az aszfaltos utakra.
Adataid megadásával hozzájárulsz ahhoz, hogy a Kéktúrázás napjával kapcsolatos híreket, ajánlatokat küldjünk, valamint elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
Az Alföldi Kéktúra (AK) bejárása során igénybe vett szálláshelyek tapasztalatait összegeztem és gyűjtöttem össze. Az Alföldi Kéktúra (AK) bejárást kezdettől fogva egy menetben terveztem, így a szálláshelyeket is ennek megfelelően kerestem. Ki- és beszállási pontokat nem nézegetnem és a hivatalos szakaszoláshoz sem alkalmazkodtam, csakis a saját tempómhoz kellett megtalálnom a szálláshelyeket. Északról haladtam déli irányba, logisztikát tekintve ezt a megoldást kedvezőbbnek találtam, meg a gemenci erdőt a túra végére szerettem volna hagyni, szóval e téren nem volt sok kérdés. Dél dunántúli kéktúra. Napi átlag harminc kilométerrel számoltam az AK-n is, ami huszonnyolc napos kényelmes tempóban teljesíthető bejárást tett lehetővé. Fele részben sátorozással terveztem, de néhány napot menet közben átszakaszoltam, s célszerűbb volt sátor helyett szálláshelyen tölteni az éjszakát. Szálláshelyek Az AK teljes távját tekintve a saját tempómhoz mérten meglepően jó a választék az elérhető szálláshelyekben. A kisebb településeken is lehet találni szállást, ami a mezőgazdasági idénymunkásokat hivatott kiszolgálni, de az AK-t járóknak is bőven megfelel, ha éppen elérhető.
9 km RP-DDK-44 – Bázakerettye – Kistolmács / 4. 1 km RP-DDK-45 – Kistolmács – Borsfa / 5. 9 km RP-DDK-46 – Borsfa – Valkonya / 2. 9 km RP-DDK-47 – Valkonya – Homokkomárom / 12. 4 km RP-DDK-48 – Homokkomárom – Palin / 8. 5 km RP-DDK-49 – Palin – Nagybakónak / 10. 0 km RP-DDK-50 – Nagybakónak – Örömhegy ( RP kopjafa) / 4. 5 km RP-DDK-51 – Örömhegy – Zalaújlak / 4. 3 km RP-DDK-52 – Zalaújlak – Zalakaros / 5. 3 km RP-DDK-53 – Zalakaros – Galambok / 3. 0 km RP-DDK-54 – Galambok – Zalakomár / 4. Felkészülés a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárásra - az én túrám. 0 km RP-DDK-55 – Zalakomár – Ormánd Kastély / 2. 8 km RP-DDK-56 – Ormánd Kastély – Ormándpuszta / 1. 9 km
A ménjelöltek küllemi vizsgálatán, a fogatos vizsgán, az indítási próbán tapasztalható volt kedd reggel is, hogy – a sárga, a fekete, a pej, a szürke és a deres szín változataiban tenyésztett – magyar hidegvérű kiváló fogatos ló, megbízhatóan dolgozik, betanítása valamennyi fajta közül az egyik leghálásabb feladat. Nem véletlen, hogy a sokrétűen munkára fogható magyar hidegvérűt újra felfedezik, nehéz terepen, például erdőgazdaságokban szívesen alkalmazzák az erőgépek kiváltására. Fotó: MTI/Mészáros János A hidegvérű lovak mindig jelen voltak és meghatározó szerepet töltöttek be a magyar nép életében. Nagy arányuk az ország lóállományában azt bizonyítja, hogy képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó használati igényekhez. Ennek az állománynak nincs állami ménese, a tenyésztők lelkesedéséből tartják fenn a nagyon kevésnek számító, mindössze nyolc ménvonalat. A magyar hidegvérű lovak tenyésztőinek köszönhető, hogy ez a fajta meg tudott maradni és képes volt fejlődni. Az eseményen Farkas Sándor átadta a Nagy István agrárminiszter által első alkalommal odaítélt "Kiváló ménes" kitüntető címet Nagy Ferencnek, a Homokréti Ménes tulajdonosának.
MAGYAR HIDEGVÉRŰ MÉNES - Vadgazdálkodási Tájközpont Magyar hidegvérű ménes Magyar Hidegvérű Ménes, Bőszénfa A ma g y ar hidegvérű faj ta kialakulása, jelenlegi helyzete A II. világháború után, belga-ardenni mének felhasználásával újra tenyésztett magyar hidegvérű fajta napjainkra kritikus helyzetbe került. Nemcsak az állomány létszáma aggasztó, hanem az őshonosnak tekintett még élő 8 ménvonal közül, egyedszámát tekintve 7 különösen veszélyeztetett státuszban van. Ezek közül kettő ménvonalat mindössze 1-1 mén képvisel. A magyar röghöz alkalmazkodott, közepes testnagyságú, hosszú hasznos élettartamú, szapora, és nyugodt vérmérsékletű magyar hidegvérű ló fennmaradását erősen veszélyezteti az aktuális divatnak megfelelő import fajták egyre nagyobb arányú keresztezési partnerként történő felhasználása. Sokan percheron, illetve belga hidegvérű lovakkal kívánják a piaci lehetőségeket minél jobban kihasználni. Ezzel azonban a tisztavérű őshonos állomány fenntartása válik kérdésessé, melyet az is nehezít, hogy az évek óta tapasztalható élénk külföldi keresletnek köszönhetően a jó minőségű hidegvérű csikók és lovak nagy számban hagyják el az országot.
A legnagyobb hidegvérő fajta, vannak kilencmázsás egyedek is köztük. A legnépszerűbb szín a fekete, nagy, fehér jegyekkel. Magyar hidegvérű népünk robosztus társa Magyarországon nincs őshonos hidegvérű ló. A hazai, céltudatos lótenyésztés szakemberei hagyományos fajtáink kialakítása idején melegvérű, nemes lovakat tartottak kívánatosnak, és a Habsburg-uralkodóház részéről is ez az igény jelent meg a ránk vonatkozó rendeletek formájában. A lovakra elsősorban a hadseregben volt szükség, ahová melegvérű fajták kellettek. Mivel a magyar nem tartozott a hagyományos kereskedőnépek közé, sokáig az áruszállítás kapcsán sem mutatkozott meg az igazán nagy teherbírású, hidegvérű lovak szükségessége. A 18. században azonban a mai Magyarország nyugati részéről, Sopron, Vas és Zala megyéből megindult az áru-, azon belül is elsősorban a gabonaszállítás Bécs és a közeli osztrák tartományok felé. A fuvarozáshoz erős, igénytelen és könnyen kezelhető lovak kellettek. Mivel az igény a polgárság, nem pedig az ország vezetősége részéről mutatkozott meg, a hidegvérű fajta kialakulásának kezdeti szakaszában egyéni, viszonylag nehezen rendszerezhető tenyésztés folyt a különböző magántulajdonú telepeken.
Nagy népszerűségnek örvend és hosszú távon is jó kilátásokkal bír. Tenyésztésben ma a nyugat-euraópai hatás döntő szerepet kap. Kép: Oldenburgi: Eredet: 17. század Alkat: Elegáns Marmagasság: 167-177 cm Vérmérséklet: Melegvérű Származási hely: Oldenburg (Németország) Mára már az ország egész területén elterjedt és univerzális lóvá fejlődött. A legnehezebb és legerőteljesebb testfelépítésű német melegvérű ló volt régen. Sport céljára történő tenyésztése angol telivérek használatával kezdődött. Ma már könnyebb típusú ugró, militari illetve díjló. Kép: Pónik: Falabella: Eredet: 19. század Alkat: Aprócska Marmagasság: 70-75 cm Vérmérséklet: Melegvérű A világ legkisebb lófajtája. Elragadó hobbiállat, roppant értelmes és barátságos jószág. Egy családról neveszték el: Falabelláék tenyésztették ki. Az egyik legismertebb törpe termetű változások között és Amaerikában rendkívül népszerű. Gyerekek fogatában használható, de lovagolni nem lehet. A legdrágább lovak közé tartozik a világon. Hosszú életű és hobbilóként terjedt el.