Itt a kezem, nem disznóláb, ha kiszabadítasz; neked adom a legkisebbik leányomat. A disznónak sem kellett több, az orrát bedugta a kerékfentők közé, egyet lódított a keréken, s azzal hopp! csak úgy röpült ki a kocsi a sárból, nekiiramodtak a paripák, s egy pillantásra hazaröpítették a királyt. Ahogy hazaért, előszedte az aranyruhát, ezüstruhát, s átaladta a két idősebb leányának. A legkisebbik leánynak azt mondta nagy búsan: – Látod, látod, leányom, mért nem kívántál te is ruhát, mert szóló szőlőt, mosolygó almát s csengő barackot nem találtam az egész vásárban. De még jó kereken ki sem mondhatta ezt, hallja, hogy jön a disznó nagy röfögéssel. Szóló szőlő mosolygó alma csengő barack mese. Kinéz az ablakon nagy ijedten, s hát látja, hogy az csakugyan az a disznó, amelyiknek a legkisebbik leányát ígérte. S a beste állatja még taligát is hozott magával, bizonyosan abban akarja elvinni az ő legkedvesebb leányát. Az ám, fel is röfögött az ablakba mindjárt: – Röf, röf, röf, felséges királyom, eljöttem a leányodért. Röf, röf, röf, küldd le, hadd viszem a taligámon.
A könyvben található mesék: 1. Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack 2. A csillagszemű juhász 3. Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj 4. A csúnya királyfi és a szép királykisasszony 5. A béka-királykisasszony
"Megállj – gondolta magában a király -, majd küldök én neked leányt! " Nagy hirtelen felöltöztettek egy parasztleányt szép aranyos ruhába, s leküldték a disznónak. De hiszen nem volt ez olyan feje lágyára esett disznó! Felröfögött a királynak: – Röf-röf-röf, felséges királyom, ez nem a te leányod. Hej, még csak most bánta meg igazán a király, hogy olyan nagy bolondot csinált, s még kezet is adott egy koszos disznónak. Hát még a kicsi királykisasszony. Úgy sírt, úgy jajgatott, hogy zengett belé a palota, s azt mondta, inkább szörnyű halált hal, semhogy disznónak legyen a felesége. De hiába sírt, hiába jajgatott, a földhöz is hiába vágta magát, a király azt mondta keserves könnyhullatás közt: – Már hiába, édes leányom, neki ígértelek, menned kell. Hanem közben megint gondolt egyet a király: felöltöztette a leányát rongyos, piszkos ruhába, s úgy küldötte le. Hátha így majd nem tetszik a disznónak. No hiszen, ezt ugyan rosszul gondolta! Szóló szőlő mosolygó alma csengő barackobama. A disznó, mikor meglátta a királykisasszonyt, majd kiugrott a bőréből nagy örömében.
Minden mire vágytál, a tiéd már régen, nekem egy vágyam van, légy a feleségem! Így szólott a legény, és a királylányka, igennel válaszolt, s borult a nyakába. Itt maradok bíz én, nem választ el mától, ásó és nagyharang, nem szólva kapáról. A legény meg ekkor elkezdett mesélni. Miért kellett neki disznóbőrben élni. Mert egy gonosz tündér átka vált valóra: Disznó legyen addig, míg nem üt az óra, míg nem akad egy lány aki azt kívánja, szőlője beszéljen, s nevessen almája, és a csengő barack mind az Övé legyen és ha megkívánja, egy jó ízűt egyen. S mert te ezt kívántad, megtörted az átkot. Szép nagy lagzit csapunk, hívom a családod. Csaptak hét országra szóló lakodalmat. Még ma is mulatnak, hacsak meg nem haltak. Aranyosi Ervin © 2009-12-17. Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (magyar népmese) - Mesélek Neked. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
A gumó fő növekedési szakasza azonban augusztustól októberig tart, ha a termés mérete is szempont, a betakarítás őszre esik. Az érést egyébként az alsó levelek sárgulása is jelzi. A szárzeller levelei augusztustól folyamatosan szedhetők. Zelleres zeller - magról termesztve. Mivel a gumós zellernek a raktározó szervét, a szárgumóját fogyasztjuk, nem mindegy, milyen anyagokat (esetleg mérgeket) halmoz fel. Saját nevelésű állomány esetében azonban ezeknek az anyagoknak a kijuttatását magunk irányítjuk, így mindig tudjuk, mire számítsunk a zellergumót illetően. Sokoldalú egészségvédő hatása jobban kiteljesedhet, ha a földből kikerülve a lehető leghamarabb fogyasztásra kerül, ezért praktikus, ha a saját kiskertünkben vagy balkonládánkban termesztjük. Házikertben a zeller védőnövényként is funkcionál, például védi a káposztát a levéltetvektől és a káposztalepkéktől. A zeller termesztése a palántanevelés miatt kissé macerás, később is figyelni kell rá, hogy elegendő vizet kapjon. A zeller számára egyáltalán nem megfelelőek az erősen kötött, illetve köves talajok, mert azok akadályozzák karógyökerének növekedését.
A magot sűrűn beleszórjuk az edénybe, lazán takarjuk földdel - tényleg csak vékonyan, majd spriccelve belocsoljuk. A zeller lassan csírázik. Átlagos csírázási hőmérséklet igénye kb. 20 o C. Ha ültetés előtt egy éjszakára beáztatjuk a magvakat, majd itatósra kiterítve leitatjuk a nedvességet, a csírázást meggyorsíthatjuk. Miután bespricceltük az elültetett magokat, takarjuk le üveglappal zacskóval, hogy a talaj egyenletesen nedves maradjon. Az ültetőedény ilyenkor még lehet sötét helyen, a lényeg, hogy meleg legyen. Karalábé termesztése - Részletes útmutató - Zoldsegtermesztes.hu. Amikor aztán kibújtak az első növénykék, távolítsuk el az üveglapot - most már nincs rá szükség - és az edény tegyük olyan helyre, ahol fény éri. A földjét soha ne hagyjuk kiszáradni, naponta spricceljük vízzel. A palánták lassan nőnek, legyünk türelmesek. Nyári fogyasztásra már februárban, téli tárolásra március közepén vessük el a magokat. Amikor már sűrű az állomány, szét kell ültetni a palántákat. Kiültetni azonban csak a megfelelően szoktatott palántákat ültessük, és csak a fagyosszentek után.
Amikor aztán kibújtak az első növénykék, távolítsuk el az üveglapot - most már nincs rá szükség - és az edény tegyük olyan helyre, ahol fény éri. A földjét soha ne hagyjuk kiszáradni, naponta spricceljük vízzel. A palánták lassan nőnek, legyünk türelmesek. Nyári fogyasztásra már februárban, téli tárolásra március közepén vessük el a magokat. Amikor már sűrű az állomány, szét kell ültetni a palántákat. Kiültetni azonban csak a megfelelően szoktatott palántákat ültessük, és csak a fagyosszentek után. Még ha nem is fogyasztunk túl sok zellert, a biológiai védekezés szempontjából igen jelentős növény. A káposztafélék közé ültetett zeller - lehet gumós vagy szárzeller - megvédi a káposztalepkétől. Viszont, gumót nem fog fejleszteni. A káposzta mellé ültetett zellernek szép a lombozata, a gumója azonban csak diónyi marad. A szárzeller: A levél- (halványító-) vagy a szárzellert megvastagodott levélnyeléért termesztik, s ezt a spárgához hasonlóan fogyaszthatjuk nyersen salátaként vagy főzve. A szárzeller palántáit 30x30 cm tőtávolságba ültessük, és többször adhatunk nekik istállótrágyát Szeptember első felében szárát hullámpapírral vagy sötét papírral csavarjuk körül, majd kössük meg közvetlenül a levelek alatt.
A kétnyári ernyősvirágúak már az első évben ízletes aromás leveleket hajtanak, míg a gumós zellernél a megvastagodott gyökerét fogyasztjuk. Ezek a növények csak a második évben hoznak virágot, majd magot. A halványító zeller rendszerint már az első évben szüretelhető, és csak a kifejlet növények kezdenek el virágot hozni a második évben. Termesztése történhet magvetéssel, vagy palántáról is ültethetjük, a magokat márciusban érdemes elvetni, míg az erős egészséges palántákat május és június között érdemes kiültetni. Mind a metélőzeller, mind a halványító zeller számára a laza, jó vízáteresztő képességű talaj az ideális, és fontos, hogy a növekedési időszakban legyen elég nedvesség és napfény a növények számára. A halványító zeller szára úgy sárgul be, ha a zöld szárakat hozó fajtákat, szárát földdel betakarjuk, de ma már sok olyan újfajta is kapható, amelyek a bonyolult halványító eljárás nélkül is sárgás színűek lesznek. A növény levelei már augusztustól szedhetők, az erős szárakat és leveleket időről időre érdemes levágni vagy letörni.