Ráadásul Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. Akkoriban ez azt jelentette, hogy a böjtre való felkészülés jegyében még a böjt előtt bőséges lakomákat, bálokat, vásárokat tartottak. A babona szerint ilyenkor nem volt szabad sem takarítani, sem mosni, sem pedig teregetni, mert ez a házi jószág pusztulását okozhatta, így mindenki ráért az addigra kellemes méretűre felhizlalt libát elfogyasztani, hozzá pedig " Márton poharával" az éppen megforrt újbort is megkóstolni. Márton napi liba (Marci fejlesztő és kreatív oldala) | Preschool activities toddler, Origami crafts, Toddler preschool. A libafogások ebben az időben általánosan a libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal és a libatepertő voltak. Értékes, ünnepi ételnek számított a liba, ezért szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a "püspökfalat" kifejezés. A füstölt libamellel, kemencében egyben sült liba vagy a libamáj ma is ínyencfalatnak számítanak. Márton napi liba receptek
Szent Márton jóságáról és szerénységéről már életében legendák keringtek, hívei meg is akarták választani püspöknek. Ő azonban sorsa elől menekülve szerénységből inkább elbújt a ludak óljába. A Márton-napi libalakoma tradíciója a fentebb említett kedves történethez köthető, amelynek végén a libák gágogásukkal árulták el a Savariában született Márton hollétét, így végül minden igyekezete ellenére püspökké avatták. Ugyanakkor a hagyomány első írásos beszámolója 1171-ből származik, amikor az még a paraszti év végéről szólt. A jobbágyok ekkor zárták le az éves gazdasági munkáikat, amit a téli pihenés ideje követett. A népi hagyományok szerint Szent Márton napja volt az utolsó alkalom, amikor még lehetett egy jó nagyot enni a karácsonyt megelőző böjt előtt. Mivel az ősz végén meg kellett tizedelni a nyáron felhizlalt libákat, a cselédek ekkor az egész éves bérük mellé egy libát is kaptak, amit aztán levágtak. Márton napi libanais. Ennek folytán országszerte hatalmas libalakomákat csaptak, mely mögött az egész éves bőség ígéretének babonája húzódott.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Csak némi türelem kell hozzá, és ötletek, amivel lefoglaljuk őt a boltban. Mutatjuk őket... Fenes Gábriel
Márton azonban a monda szerint nem vágyott semmilyen hatalomra, így amikor küldöttek érkeztek hozzá, ő a libák óljában próbált elrejtőzni. A zavarodott ludak hangos gágogása leleplezte a bujkálót, így Mártont az akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták. Életét ezt követően további csodák és jó tettek kísérték végig, mi pedig azóta büntetjük a libákat, amiért lebuktatták őt. Márton-napi népszokások Persze, nem ezért eszünk libát ezen a szép napon. November 11-e a római idők óta a paraszti év végét jelentette. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és vette kezdetét a téli pihenő időszak, amit ugye illett megünnepelni. Márton napi liba rajz. Levágták az egész nyáron hizlalt libákat – a cselédek fizettség mellé gyakran libát kaptak ajándékba – és ezen a napon kóstolták meg először az újbort is. Miután ez a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok, bálok és jóízű lakmározások. Nem sajnálták a jó falatokat, hiszen úgy tartották, ha bőségesen fogyasztanak, a következő évben is hasonlóan jó idényt zárhatnak.
CSIKÓS ATTILA: KÉT ÖSSZEILLŐ EMBER zenés színmű Domján Edit és Szécsi Pál szerelméről költői képekben, szerelmi fantázia Az előadást az UMPA Ügynökség engedélyezte. Két összeillő ember. Két magányos, útkereső ember. Tehetségük sugárzó, mint a nap. Ugyanazt a ragyogó, magasra ívelő, de rögös, iszonyúan rövid utat járják be. Két érzékeny, önnönmagával és a világgal folyton vívódó, ugyanazt a nehéz utat választó ember. Két kiváló, folyton küzdő, boldogtalan ember. Találkozásuk sorszerű volt, tíz hónap alatt mindent megjártak, mennyet és poklot. Domján Edit és Szécsi Pál. Róluk szól a történet. Aki életre kelti őket – két kitűnő színész – Komáromi Anett és Nagy Róbert. 12 ÉVEN ALULIAK SZÁMÁRA NEM AJÁNLOTT MŰFAJ: ZENÉS JÁTÉK FELNŐTT BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁS Szereplők: Domján Edit: Komáromi Anett Szécsi Pál: Nagy Róbert Alkotók: Korrepetitor: Galambos Hajnalka Zongorán kísér: Papp Gyula Rendezőasszisztens – Súgó – Ügyelő: Lakatos Viktória Rendező: Tarsoly Krisztina Dalszerzők: Aldobolyi Nagy György, Auth Endre, Domenico Modugno, Enrica Bonnacort, Havasy Viktor, Ivanovici, Máté Péter, Mészöly Dezső, Neményi Tamás Antal, S. Nagy István, Szécsi Pál, Tomsits Rudolf, Vadas Tamás, Vándor Kálmán, Varga Kálmán, Vass Valéria, Wolf Péter
Szécsi Pál és Domján Edit legendás szerelmét mutatta be az a felolvasóest, melyet a Winteretno fesztiválon Komáromi Anett és Nagy Róbert színművészek előadásában láthatott a teltházas közönség. A kor ünnepelt színésznője és legnépszerűbb táncdalénekese 1972-ben találkozott a Magyar Rádióban. Két izzó, poklokat megjárt, örök kisebbségi érzésekkel küzdő zseniális ember találkozott egy megszentelt pillanatban. Kapcsolatuk mindössze néhány hónapig, januártól októberig tartott. Két hihetetlen vibráló, impulzív személyiség, akik a végletekig felfokozottan élték meg életük minden pillanatát, azt a nagyon rövid közös időt, ami adatott nekik. Haláluk pillanatában egy legendás szerelem zárult le, hogy elindulhasson egy szerelmi legenda... Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide. Videótárral bővült a Baltazár Színház honlapja A Baltazár Színház hozzáférhetővé teszi összes korábbi előadásának felvételét. A színház honlapján mostantól elérhető a társulat összes, már nem játszott előadásának felvétele, valamint négy, a Baltazárról szóló film is.