Az Easyjet és a Berlin-Brandenburg repülőtér (BER) bejelentette, hogy a low-cost légitársaság az Airbus A320 típuscsalád karbantartására szolgáló hangárt épít a német főváros új légikikötőjének területén. A berlini lesz az Easyjet első karbantartóbázisa az Egyesült Királyságon kívül, de a légitársaság már tavaly nyár óta üzemeltet forgalmi karbantartóállomást a Willy Brandt-repülőtéren. A létesítmény építése idén ősszel kezdődik, és 20 millió eurós befektetéssel, 2023 nyarának végére készül majd el a tervek szerint, az engedélyezési folyamat már elindult. Az épületben egyszerre négy, legfeljebb Airbus A321-es méretű repülőgép hangári karbantartási feladatait végezhetik majd. Forrás: Easyjet A hangár a berlini repülőtér 1-es (fő) termináljától dél-nyugatra kijelölt, új repülőgép-karbantartó részen épül meg, alapterülete tízezer négyzetméter lesz. Összemegy a kézipoggyász az EasyJet-nél is!. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A bázison az osztrák légi üzemeltetői engedéllyel repülő Easyjet Europe flottájának javítása történik majd.
Eladó ingatlan szentes
Ez pedig jelentősen csökkentheti a karbantartási költségeket. Emellett az EasyJet azzal is kísérletezik, hogy miniatűr robotrepülőgépekkel, azaz drónokkal vizsgálja át repülőgépei külső alkatrészeit a landolást követően. Ebben az esetben szintén sokkal gyorsabban meg lehetne találni az esetleges kisebb-nagyobb hibákat.
Budapestről az Árpád-hídtól induló Volán busszal közelíthető meg, Esztergom-Kertváros laktanya megállónál kell leszállni. Tanösvény füzet kapható: a Kökörcsin Erdei Iskolában, és a DINPI Zöld Pont Irodájában.
A Strázsa-hegy a Pilis-hegység része, Esztergom-Kertváros közelében található, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. A Kis-Strázsa-hegy 233, 1 méter, a Nagy-Strázsa-hegy pedig 308, 8 méter magasról tekint le a környékre. A Strázsa-hegyi kilátó felkeresését érdemes összekötni a Strázsa-hegyi tanösvény bejárásával, hogy jobban megismerjük a környék történelmi emlékeit, illetve a panoráma szépségét. Strázsa-hegyi kilátó A Strázsa-hegyi kilátó 233 méter magasan áll a Kis-Strázsa-hegy tetején. A tornyon lévő graffitiken cirill betűk találhatók, melyek orosz festékszóróval lettek felfújva. Nem csak kívül, de belül a téglákra is cirill betűs emlékek vannak karcolva. Strázsa-hegyi kilátó - 233 méterrel a tengerszint felett » ILD. Évszámokat, neveket is olvashatunk. A kilátó nagyon fontos stratégiai pont volt, egy időben világítótoronyként is működött, az esztergomi reptér forgalmát segítette. A hatalmas körpanorámának köszönhetően mesés kilátás nyílik innen Esztergomra, a Pilis északi vonulataira és a Nagy-Getére, utóbbi a Gerecse-hegység keleti részén található hegy.
Ledőltünk a sziklagyepre, és élveztük a napot, a szellőt és a madarak csicsergését. Nem is jöttünk volna el sokáig, de egy átvonuló esőfelhő jobb belátásra térített minket. 7 / 9 Fotó: Tenczer Gábor Visszafelé ugyanazon az úton mentünk, amin jöttünk. A Kis-Strázsa-hegy közelébe érve az út mellett ferde napfénnyel megvilágított árvalányhajas mezőre értünk, aminek olyan jó hangulata volt, hogy leültünk kiélvezni alaposan azt is. Tőlünk párszáz méterre, Esztergom felé egy valószínűleg eltévedt ember kavart össze-vissza a mezőn, nyugtalan szaladgálása jól ellenpontozta a derűs nyugalmat, amit a táj sugárzott. 8 / 9 Fotó: Tenczer Gábor Ezzel a nyugalommal belakmározva értünk vissza a kocsihoz. Már nem zavart, hogy másnap kezdődött a következő heti munka home office-ban. Strázsa-hegyi kilátó - Esztergom. Konklúzió: A Strázsa-hegytől a Kétágú-hegy szirtjéig tartó út oda-vissza 15 km, azaz egy a legideálisabb táv, mintegy 400 méternyi fel-le szinttel. A normál menetidő 4 óra 20 perc, de ehhez tegyük hozzá a nézelődést a bunkerekben, kilátópontokon, a heverészést, uzsonnázást a sziklagyepes teraszokon, és akkor kijön egy kényelmes hat óra.
A Strázsa-hegyet nem a legjobb irányból közelítettük meg, ezért elég nehéz volt leparkolnunk. Viszont ennek köszönhetően hangulatos pincék, majd a szőlőtőkék között vezető csapáson közelítettük meg a kilátót. A hegyen tanösvény is vezet (1200 méter, körtúra főleg tavasszal érdemes megnézni, amikor nyílnak a virágok). A kilátó fémből készült, 2002-ben adták át. A környéke nagyon szépen rendezett, láthatóan fejlesztik. (Csak tipp, hogy a fakordonokra szőlőt fognak futtatni, mert egyelőre a tőkéknek nincs nyomuk. A fák egy része viszont friss ültetés. ) Visszafelé felderítettük, hogy itt (47. 368737, 19. 445196) a Szent Orbán szobornál sokkal kényelmesebben parkolhattunk volna. Szent Orbán a szőlőtermesztők védőszentje. A Strázsa-hegy aljában 1 méter magas, diófából készült szobra "vigyázza" a hegyen termesztett szőlőt. Strázsa-hegy (Esztergom) – Wikipédia. GPS: Kilátó: N47. 37365 E19. 44687 Parkolás: N47. 368737, E19. 445196 Információk: Strázsa-hegyi tanösvény
Egy-egy pontról már jól látszottak a fehér sziklaszirtek, de az út hamarosan egy látványos bükkösbe torkollt. Az erdő tisztára a Gellérthegyi víztároló belsejére emlékeztetett: az ezüstös fatörzspillérek felett magasan mintegy mennyezetet alkotott a lombokból összeállt sátortető, a talaj és az egybefüggő lombsátor között pedig hatalmas katedrálisnyi, átlátható, árnyékos belső tér honolt. Az orrunkat betöltötte az erdőillat, a fülünkbe ezer madár csicsergett. Már ezért megérte volna eljönni, de odaértünk a Kétágú-hegy két szirtje közé. 4 / 9 Fotó: Tenczer Gábor A turistaút- és ösvénymentes Fehér-szirtet hagyjuk is békén, amúgy fokozottan védett természeti területen vagyunk. A két nyereg között találkozik utunk a szemből érkező, de Kesztölc irányába lekanyarodó zöld jelzésű turistaúttal. Mielőtt ezen folytattuk volna az utunkat tovább, letértünk mi is, ugyanis itt található pár méterre az első kilátópont, ami siklóernyőstarthely is egyben. Zöld sziklagyepes kis sziklateraszt találtunk a fák között, siklóernyős egy szál se.
A túraútvonal mentén több geocaching pont és egy geoláda található, a keresés tetszőleges sorrendben teljesíthető. A képzeletbeli űrutazás keretében érkeznek a túrázók a KultPincéhez és igény esetén étellel és üdítővel kínálják a megfáradt túrázókat. Civil összefogással kialakítottuk a " ■ " turistajelzést a monori vasútállomástól fel a pincefalu Szent Orbán terére, ugyanezen kezdeményezés keretében " + " jezéssel összekötöttük a Péteri tónál lévő sárga jelzést a Felsőfarkasdnál lévő zöld jelzéssel, így a két jelzés összekötésével a turistaút áthalad a pincefalunkon. A kilátót és a pincefalut érintő legújabb program lehetőség a KultPince szervezésében létrehozott Monori CsámBORgó csapatépítő kalandtúra, amelynek játéktere az egész pincefalu, ennek keretében a kilátón és környékén több, a játékot irányító azonosító pont is található.
A Pilishez tartozó Kis-Strázsa-hegy különleges, világítótoronyra emlékeztető kilátója a Strázsa-hegyi kilátó, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. A hegy és a kilátó a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett természeti értékei közé tartozik. A kilátó a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Kis-Strázsa-hegy tetején 233 méter magasan található. Amennyiben felkeressük a kilátót, érdemes ezt az utat a Strázsa-hegyi tanösvényen keresztül megtennünk, ahol útközben megismerkedhetünk a terület növény- és állatvilágával is. Jó időben találkozhatunk különleges lepkékkel, gyíkokkal és siklókkal, illetve megcsodálhatjuk a tavaszi hérics, az erdei szellőrózsa vagy a leánykökörcsin gyönyörű virágait is. Mivel az út nem hosszú (~1, 2 km), ezért gyerekekkel is nyugodtan tervezhetünk ide kirándulást. A kilátóhoz felérve gyönyörű körpanorámás kilátás fogad minket Esztergomra, a Pilisre és a Nagy-Getére. A kilátó korábban világítótoronyként is működött, amellyel az esztergomi repülőtér forgalmát támogatta, illetve 1990-ig szovjet katonai terület volt a hegy és környéke, amelynek emlékei a toronyban fellelhető cirill betűkön is láthatóak.