az epizód adatai Usagi oyabun no tokui-waza [1986] szinkronstáb hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Dragon Ball - 9. rész 1. magyar változat - készült 1997-ben szinkron (hiányos (vágott) verzió magyar változata) megjegyzés: A magyar szinkron a cenzúrázott francia változat alapján készült. Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Dragon Ball Z Terjedelem: 291 rész Készültség: 291 / 291 Feltöltve: 291 / 291 Dragon Ball GT Terjedelem: 64 rész Készültség: 64 + 1 / 64 + 1 Feltöltve: 64 + 1 / 64 + 1 A "+ 1" a specialt jelöli. DragonLance: Az õszi alkony sárkányai Típus: rajzfilm Videó: DVD-RIP 720x396 Xvid AVI Égenjárók Videó: BR-RIP 1920x1080 x264 MKV Fehér Agyar Final Fantasy - A harc szelleme Videó: BR-RIP 1916x1036 x264 MKV / DVD-RIP 720x390 Xvid AVI Feltöltve: 0 / 1 Földtenger varázslója Fullmetal Alchemist - A bölcsek kövének nyomában Fullmetal Alchemist: Milos szent csillaga Videó: BD-RIP 1920x1080 x264 MKV / BD-RIP 1280x720 x264 MKV / BD-RIP 720x406 Xvid AVI -
Egy igazán jó kis szinkron érdekesség estére, egyenesen Semirtől a Dragon Ball Podcast HUN-ból! Aki esetleg nem ismeri a Dragon Ball Podcast HUN csatornáját, érdemes végig böngészni az adásaik között, ugyanis rengeteg jó témákról beszélnek. Továbbá a Dragon Ball filmek és sorozatokról is hallhatjátok a véleményüket. Közvetlen, önzetlen és jó humorral bíró csapatról van szó. AMENNYIBEN SZERETNÉTEK HOZZÁSZÓLNI A VIDEÓHOZ, MENJETEK KÖZVETLEN A YOUTUBE CSATORNÁN LÉVŐ VIDEÓRA!
296 videó - 1996 színes, magyarul beszélő, japán rajzfilm sorozat szereplő(k): Laura Bailey (Kid Trunks hangja) Alistair Abell (Trunks/Baby hangja) Monika Antonelli (Chaiotzu hangja) Duncan Brannan (Babidi hangja) Andrew Chandler (Kaveto hangja)
Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Időközben kialakultak a különböző, egyre egységesedő színtípusok, így a 19. századra már több fajtaváltozat létezett. Jelentőségét külterjes volta adta, más állatok számára hasznosíthatatlan takarmányon nevelődött. A tenyésztőmunka kezdetén állományunkat több nyugati fajta segítségével formálták. Mivel az össze-visszakeresztezések nem váltak a magyar tyúk hasznára, ezért egy 1896 -ban kelt miniszteri rendeletre 1897 -től kakas-csereakciókat tartottak, ahol tenyészkakasokat adtak fiatal parlagi kakasokért. Magyar tyúk – Wikipédia. Több kakasnevelő tenyésztelepet is kialakítottak, ahol magyar és erdélyi kopasznyakú kakasokat neveltek, ilyen telep volt Gödöllőn, Kolozsváron, Szentimrén és Adán is. 15 év alatt 140 000 tenyészkakast osztottak ki így, s ezzel jelentősen javították a tyúkállományt. Ám a kinemesített magyar fajták a második világháborúban szinte teljesen eltűntek. Az 1950-es évek elején újraindították a tenyésztést Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben és több gazdaságban.
A XX. század elején egy Szeremley nevű asszony állította ki Bécsben egy állattenyésztési kiállításon e tyúkot, akkor figyeltek fel erre a fajtára nemzetközileg. A fedettnyakú magyar kendermagost pedig Magyarországon, az 1900-as évek végén hozták létre úgy, hogy a magyar parlagi tyúkot külföldről behozott fajták képviselőivel nemesítették. Nevét közismert színéről – sötétszürke alapon fehérrel pettyegtetett – kapta. Hódmezővásárhelyen s kiterjedt tanyavilágában nagyon kedvelték a magyar kendermagost, "iromba" volt a tájjellegű elnevezése. Az erdélyi kopasznyakú | Demokrata. Mindkét fajtát tanyai környezetben tartották annak idején, és tulajdonságaik ma is kitűnőek a tanyai környezet hasznosítása szempontjából. Tehát nagyon jó élelemkereső képességekkel rendelkeznek – voltaképpen napról napra előkeresik rovarokból s egyéb apróállatokból, magvakból, növényi részekből álló táplálékukat --, és a tartási körülményekre sem érzékenyek. Tojással jól ellátnak egy családot, s húsuk nagyon ízletes. De a nagyüzemi mesterséges körülmények között az említett tulajdonságok nem érvényesülnek, tojás- és hústermelő képességeik kisebbek, mint a kimondottan e célokra létrehozott hibridekéi – ezért is szorult vissza tartásuk, tenyésztésük, ezért szükséges támogatni e fajták fenntartását államilag.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A megfelelő alapállományt kistenyészetekből kapták. 1949 -ben már 160 000 naposcsibét keltettek. Azonban 1953 -ban a gödöllői állományt felszámolták. A fordulatot az az 1973 -ban kelt határozat hozta, amely elrendelte a génbankok létrehozását, ideértve az ősi jellegű állatfajtákat is. A sárga magyar tyúk génállománya vészelte át legjobban a köztes időt Mosonmagyaróváron. A kendermagos tyúk állományát a Duna-Tisza közén talált fajtatiszta tenyészetből alakították ki Hódmezővásárhelyen. A fehér változatot Makón lelték fel, és Gödöllőn tenyésztették tovább. A fogolyszínű magyar tyúk van ma a legmostohább helyzetben, visszatenyésztése nemrég kezdődött Gödöllőn, de állománya még nagyon kicsi. Tulajdonságai, szín- és fajtaváltozatai [ szerkesztés] A magyar tyúk középnagyságú, kettős hasznú fajta. Finom rostú, ízletes húsa külföldön is ismertté tette. Az erdélyi kopasznyakú és az iromba - Zöld Újság. Általános tulajdonságok: Súlya kakas 2, 5–3 kg, tojó 2, 0-2, 3 kg Gyűrűmérete kakas 20, tojó 18 Tenyésztojás tömege 55-60 g Tojáshéj színe a tyúk színétől függően krémszínű, világosbarna vagy barna Éves tojáshozama 140-150 db Sárga magyar tyúk [ szerkesztés] A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.
Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben vált elismert fajtává. Források [ szerkesztés] Szalay István: Régi magyar baromfifajták, Mezőgazda, 2001 További információk [ szerkesztés] A régi magyar baromfifajták tenyésztése és génvédelme a KÁTKI-ban A sárga magyar tyúk Mosonmagyaróváron A régi magyar baromfifajták szerepe a nemzeti agárkönyezetvédelmi programban Archiválva 2006. október 12-i dátummal a Wayback Machine -ben Fotók A magyar őshonos tyúkfajták fajtaleírása A fogolyszínű magyar tyúk tenyésztési programja A magyar tyúkfajták ismertetése A 32/2004. (IV. 19. ) OGY határozat 92/2008. (VII. 24. )
A közepesnél valamivel hosszabb láb tollatlan és finom, de erős csontozatú. Az egyenes, szétálló lábujjak száma négy. Testtartás: Bátor, élénk Tollazat: Szorosan fedő A tojó alakja [ szerkesztés] A nemi különbséget, s ezzel kapcsolatban a kisebb testarányokat leszámítva, a kakaséval egyezik. Színváltozatok [ szerkesztés] A kopasznyakú erdélyi tyúkot fekete, fehér és kendermagos színben, ma már önálló fajtaként tenyésztik. Mindhárom színváltozatra jellemző, hogy az arc, áll- és füllebeny, a taraj és a fej (különösen annak hátsó része) a kakasnál vérpiros, a tojónál – kivéve a fej hátsó részét, mely mindig vérpiros – kissé halványabb árnyalatú. Kívánatos, hogy minden színváltozat, de különösen a fekete kopasznyakúak szeme narancspiros és igen tüzes legyen. A sötét szem kerülendő, mert ázsiai jellegre vall. A fekete, egészen sötétszínű kopasznyakúak csőre sötét palaszínű. A többi, világosabb színváltozaté fehér, sárga, vagy test- azaz rózsaszínű. A fekete kopasznyakúak, láb- és lábujjszíne sötét palaszínű.