Míg a padlófűtést törölgetni, takarítani sem kell, addig a radiátor testet rendszeresen át kell törölni, takarítani, hogy esztétikus legyen. Ez is szempont lehet a fűtésszerelés során, így ezt is érdemes átgondolni.
Hátránya viszont a porallergia növekedése, mely a rendszeres takarítással elkerülhető. Radiátor A padló sokkal lassabban melegszik fel, mint a radiátor, viszont lassabban is hűl ki. A padlófűtés további hátránya, hogy meghibásodás esetén fel kell bontani a padlószerkezetet. A radiátoros fűtés előnye, hogy költséghatékony megoldás, ráadásul, ha meghibásodik, akkor egyszerű megjavítani, könnyen hozzáférhető. Nem kell semmit kibontani a javításhoz. Hátránya viszont, hogy sokkal inkább az adott helyiséget melegíti fel, mint a lakóteret. A radiátor vagy a padlófűtés a jó választás? | Bille. A radiátor esetében arról is dönteni kell, hogy a fűtőtest aluminíumból vagy acélból legyen. Bővebb információk a weboldalon találhatók!
További tájékoztató cikkek:: 6 érv a padlófűtés mellett és ellen Mi a legjobb padlóburkolat a padlófűtés kiépítéséhez? Útmutató a padlófűtő rendszerek teljesítményéhez
Van azonban néhány szempont, amelyet figyelembe kell vennünk, ha padlófűtést szeretnénk lakásunkba. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy ilyen fűtést kizárólag jól szigetelt helyiségben lehet alkalmazni. Míg a radiátornak megvan az az előnye, hogy hidegebb estéken bátran fel lehet tekerni maximumra, addig a padlófűtést csak óvatosan lehet szabályozni, ugyanis a rendszer nem engedi, hogy túl forróvá váljon a talaj a talpunk alatt! Padlófűtés vagy radiator. A padlófűtés beépítésekor nagy gondot kell fordítani a talaj hőszigetelésére is, nehogy elvesszen a meleg a ház alatt, ehhez érdemes a hagyományosnál valamivel drágább hőszigetelő anyagot alkalmazni. Szintén körültekintőnek kell lennünk, amikor a padlófűtés feletti burkolatot választjuk ki. Érdemes tudni, hogy amennyiben parketta, vagy padlószőnyeg kerül a fűtőcsövek fölé, akkor az adott helyiségben kisebb hatékonysággal teljesít majd a rendszer. Ha járólapot választunk a csövek fölé, érdemes olyan mellett dönteni, amit kifejezetten padlófűtéshez ajánlanak, ezeknek a lapoknak ugyanis nagyobb a hőtároló képessége, így ismét csak spórolhatunk valamennyit.
Nagyon fontos – és manapság egyre fontosabb – szempont az egészség. A radiátoros fűtés – mivel a fűtőtest környékén sokkal melegebb a levegő, mint a helyiség többi pontján – nem engedi leülni a port, keringeti azt a levegőben. Sokan ajánlják ezért a porallergiával küzdőknek a padlófűtést, azzal a magyarázattal, hogy mivel a lakás minden pontján közel azonos hőmérséklet uralkodik, így nem kering a por a szoba levegőjében. Fűtésszerelés - Fűtésszerelés – Radiátort vagy padlófűtést válasszak?. Ez kétségkívül így van, viszont vigyázni kell, mert bár nem kering a por, de attól még lebeg! A padlófűtés szintén nagyon lassan engedi leülni a finom port, viszonylag sokáig lebegteti körülbelül 40-50 cm magasságban. Ez körülbelül az a magasság, ahol a fejünk van alvás közben, ezért szakértők nem javasolják, hogy a hálószobát, vagy gyerekszobát padlófűtéssel lássuk el! Jó megoldásnak tűnik a probléma elkerülésére a sokak által használt vegyes fűtés, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyiségekben radiátorral, máshol padlófűtéssel oldják meg a lakás melegen tartását. Ez a rendszer néhány éve még nagy kihívás elé állította az épületgépészeket, ám az építkezői igények meghozták az áttörést, ma már nem jelent gondot egy jól megtervezett vegyes rendszer kiépítése.
A minden "mozgóképes irodalmiságot" mellőző, egyszerű filmes narratíva csupán alapkoncepciójában emlékeztet arra a novellára, amely alapját képezi. Inkább csak nyers, egyszerű történetmesélés, akár egy naplófeljegyzés. Csupán az emlékekkel operál, amelyeknek kortól függetlenül a birtokába jutunk, hiszen már egyetlen pillanat elteltével is lesz egy azt megelőző, amire visszagondolhatunk. Ahogy a filmben is látjuk, mindig lesz a múltnak egy aranybarnás tónusú pillanatképe, amely a ridegkék jelen pillanataiba egy kis melegséget hozhat. Ebben a filmben tehát nincsen semmi különös. Nem mond, nem ígér semmi újat. Mert hiába kezdjük kíváncsiságtól hajtva egy regény utolsó mondatával az olvasást, ha a végéről is kezdjük a történetet, az egész cselekménye attól még ugyanaz marad. De legfőképpen a hatás, az élmény az, ami mit sem változik. S pont ezért érdemes megnézni ezeket a képsorokat. Benjamin Button különös élete The Curious Case of Benjamin Button színes feliratos amerikai filmdráma, 2008 játékidő: 163 perc A forgatókönyvet F. Scott Fitzgerald azonos című novellája alapján írta: Eric Roth és Robin Swicord; rendező: David Fincher, szereplők: Brad Pitt (Benjamin Button), Cate Blanchett (Daisy), Taraji P. Henson (Queenie) video
A Benjamin Button különös élete (eredeti cím: The Curious Case of Benjamin Button) 2008-ban bemutatott, három Oscar-díjjal kitüntetett amerikai filmdráma Brad Pitt és Cate Blanchett főszereplésével. A film F. Scott Fitzgerald 1921-es The Curious Case of Benjamin Button című műve alapján készült. Bejamin Button ( Brad Pitt) különös körülmények között született – és még különösebb élet jutott neki. Amikor ismeretlen kezek későbbi nevelőszülei küszöbére helyezik pólyáját, egy aggastyán újszülöttet bíznak a sorsra. A fiú csöpp, de nyolcvan éves. Őszen, kopaszon, meggörnyedve jár iskolába, ám ahogy telik az idő, izmai ruganyosabbá, bőre simábbá, arca mosolygósabbá válik. Számára visszafelé járnak az órák. Csak egy barátja van: egy a kislány, aki meglátja a vén ifjoncban a lehetetlen szépségét – és kitart mellette élete végéig. Nemzet: amerikai Stílus: fantasy, dráma Hossz: 166 perc Korhatár: 12+ Színészek: Brad Pitt (Benjamin Button), Tilda Swinton (Elizabeth Abbott), Cate Blanchett (Daisy), Elle Fanning (6 éves Daisy), Elias Koteas (Monsieur Gateau), Jason Flemyng (Thomas Button), Julia Ormond (Caroline), Taraji P. Henson (Queenie) Rendező: David Fincher Forgatókönyvíró: Eric Roth és Robin Swicord Zene: Alexandre Desplat Egy kis kedvcsináló a filmhez: Érdekességek A kilencvenes években szó volt egy Steven Spielberg/Tom Cruise féle Benjamin Button különös élete verzióról is.
Egyetlen dolgot akar makacsul és következetesen: Daisy szerelmét. Az ő sorsuk újra meg újra keresztezi a másikét, mígnem kölcsönösen megérnek egymásra. És megtapasztalva a boldogságot, Benjamin mintha a veszteség elviselésének terhét átadná Daisynek, hiszen először csak eltűnik az életéből, majd később Daisy-nek kell végigszenvednie, ahogyan Benjamin elveszti valamikori önmagát, és csecsemőként eltávozik a világból. A film alaphangulatát erősíti az is, hogy a mű narratív kerettörténete is hangsúlyosan az elmúláshoz, Daisy utolsó óráihoz kötődik. Anyja halálos ágyán Caroline olvassa fel Benjamin Button naplóját, s miközben ekként átéli az ő történetét, ez az újabb utazás visszafelé az időben egy titok feltárulásának folyamata is: Caroline megtudja, hogy Benjamin volt az apja. Amúgy szembetűnő érdekessége a Benjamin Button különös életé nek, hogy a film szerkezete, kompozíciója, stílusa, nyilván tudatosan, de szinte zavarba ejtően eklektikus. A szecessziós, transzrealista képi ábrázoláshoz tulajdonképpen egy majdnem konvencionális történetmesélési mód társul, amit viszont egy, az elbeszélői síkok egymást átjáróan sokrétű foglalata generál és értelmez.
És ne feledjük, a film történetét az ő nézőpontjából ismerjük meg, hiszen Benjamin nem csak főhős, de narrátor is. ( A szerepet játszó Brad Pitt pályájának ez egyik legkitűnőbb alakítása, szó szerint is, hiszen a főhős különleges fizikai és szellemi átalakulását nagyon illúziókeltően formálja meg. ) Aki a másság, a tökéletes kivétel megtestesítőjeként csak egy rövid periódus erejéig találhatja meg a boldogságot és a harmóniát ebben a világban. Amikor két homlokegyenest ellenkező irányba futó sors, Benjaminé és Daisyé keresztezi egymást abban a rövid szakaszban, amikor életkorban, habitusban is éppen összeillenek. Nem véletlen, hogy Benjamin "marasztalná is a pillanatot". A film egyik emlékezetes jelenete, ahogy Daisyt átölelve a tükör elé áll, hogy "emlékezhessek magunkra, így, ahogy most vagyunk". És pontosan azért, mert Benjamin élete maga a tranzit-lét, a soha otthon nem levés állapota, neki sokkal jobban fáj, hogy a megtalált boldogságot képtelen örökre magához láncolni. Így a veszteség tudatának melankóliája mondatja ki vele a film emblematikus mottójaként is felfogható szavakat: "minden átmeneti".
Van egy olyan kifejezés, hogy kb. "kötelezően megnézendő film" (ami hülyeség, egy filmet max. ajánlani lehet valakinek, akinek hasonlóan jó élményt szeretnénk szerezni, mint nekünk volt az adott filmmel), és az ilyen BB-jellegű filmeknél ez tényleg működik, mert hiszen egy ilyen "mindent vivő" nagy film nem maradhat ki egyik amerikai háztartás mozitervezéséből sem, mert akkor valószínű, hogy lemaradnak valamiről. Vagy legalábbis ezt hitetik el velük a mindenféle reklámok, beszélgetős show-k és egyebek. A BB-féle nagy filmeknek nagy nézettséget is kell hozniuk, és ezt az amerikai piacon leginkább a filmhez kötődő Oscar-szobrocskák számával lehet befolyásolni, még mindig. Így tehát a film leendő producerei már akkor, amikor elfogadták a forgatókönyvet, az Oscar-ra kacsingattak, és ezért küldték meg történelminek tetsző elemekkel, nosztalgikus képstílussal, és folyamatos halál-közeli hangulattal a film-projektjüket. A rendezésre egy egykor kult-rendezőnek számító fickót, David Fincher-t kérték fel, aki véres-brutál filmjeivel (Hetedik és Harcosok Klubja) lett népszerű.