Az Alkotmánybíróság Balsai István alkotmánybírót saját halottjának tekinti. Temetése 2020. március 13-án, pénteken, 14:30 órakor volt a Farkasréti temetőben.
Alkotmánybíróként is kiemelt figyelmet szentelt az igazságügyi szakértőkre, az igazságügyi szakértésre. Egyik utolsó, előadó alkotmánybíróként általa jegyzett AB határozat megsemmisítette a Kúria egyik ítéletét, mert a bírósági eljárás során nem vettek igénybe igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot. A 3024/2019. Szeged.hu - Meghalt Balsai István alkotmánybíró. (II. 4. ) AB határozat leszögezte: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő állapotjavulás az ellátás csökkentésére kiható olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel, orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot és bizonyítást igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.
Emlékeztetett arra: több mint egymillióan válaszoltak egy kérdőívre az alaptörvény legfontosabb kérdéseit illetően, "leszavazva" például a többgyermekes családoknak adandó több vokssal kapcsolatos javaslatot. Hiradó Next Post Ponta lemond, ha a plágiumvád megalapozott csü jún 28, 2012 Victor Ponta román miniszterelnök, akit azzal vádolnak, hogy doktori disszertációjának több mint fele plágium, kijelentette, kész lemondani, ha a Nemzeti Etikai Tanács megállapítja vétkességét – olvasható az El País című spanyol lap csütörtöki számában megjelent interjúban. A balközép irányultságú román kormányfő mindeddig […]
Kacsacsőrű emlős – Wikipédia Hol él a kacsacsőrű emlős? Kimutatták, hogy sarkantyúk a méregének termelődése a párosodási időszakban fokozódik. De emellett a védekezésben is nagy hasznára lehet a hímnek, ha valakik épp őt zsákmányolná. A párosodás a vízben történik, utána a nősténye egyedül neveli kicsinyeit. A vemhesség – ha így lehet hívni a tojás "kihordását" – átlagosan 28-30 nap. Ez után rakja le a nőstény a földbe ásott üregbe az átlagosan 2 db fehér, puha héjú, kb. 1 cm átmérőjű tojásait. Ezeket a nőstény kacsacsőrű testével melegítve költi ki és a lerakás utáni 10. napon kelnek ki belőlük a fejletlen, csupasz és vak kölykök. Az anya 3-4 hónapig gondozza a kicsinyeit. Index - Tech-Tudomány - A szemünk láttára tűnik el csendben a kacsacsőrű emlős. Mikor vadászni megy, lábaival betemeti a költő-nevelő üreg bejáratát. A kölyköket az emlősökre jellemző módon tejjel táplálja, de – újabb érdekesség – nincsenek emlőbimbói, hanem a hasán amolyan "emlő foltok" vannak, ahol a tej kiszivárog a bőrére (mint az izzadság) és ezt nyalogatják le a kicsik. A kacsacsőrű emlős a természetben átlagosan 17 évig él, állatkertben feljegyeztek 23 éves példányt is.
Télen még az üregben is lehet 14°C, nyáron pedig 18°C. A kacsacsőrű több módon is alkalmazkodhat ezekhez a hőmérsékleti változásokhoz. Ahogy leesik a hőmérséklet a kacsacsőrű több meleget termel, hogy ezáltal megtartsa a normális testhőmérsékletét. Ezt az anyagcseréjének a növelésével éri el. Ehhez a növeléshez több energiára van szükség és ez azt jelenti, hogy több táplálékra van szüksége. Ekkor használja fel a farkában elraktározott zsírt. Egy emlős, aki tojást rak – a mindenben rendhagyó kacsacsőrű emlős - Kertportál by V. Topor Erika okl. kertészmérnök oldala. A farkamban zsírt raktározok el a nehéz időkre A vérkeringés által a meleg eljut minden olyan testrészébe, amelyek hőigényesek, kivéve a hátsó lábait, farkát és csőrét, amelyek kevésbé igényelik a meleget. A vastag, vízálló bundájának köszönhetően, ellen tud állni a hidegnek. Dél-Kelet Ausztráliában a kacsacsőrűnek vannak rövid hibernálási vagy részleges hibernálási periódusai. Ezek a hibernálási időszakok a hidegebb hónapokban rövidek és rendszertelenek, a leghosszabb feljegyzett periódus 65 nap volt.
Húsvét táján előkerül az ünnephez kötődő hagyomány, hogy hímes tojást a húsvéti nyúl tojja, pedig ő emlős. A tojásrakó emlősök alosztályába két család tartozik: a hangyászsün-félék és a kacsacsőrű emlősök. Az előbbit négy faj is képviseli, az utóbbi család egyetlen jelenkori képviselője a kacsacsőrű emlős. Egy "hihetetlen" állat Ausztrália állat- (és növény-)világa a szó szerinti elszigeteltség miatt különlegesen alakul (legalábbis innen nézve, az ausztrál őslakosok szemében biztos a mi világunk a fura. ) Itt él az egyik legkülönlegesebb állat a Földön, a kacsacsőrű emlős ( Ornithorhynchus anatinus). Ausztrália keleti, főként dél-keleti részén lehet vele természetes élőhelyén találkozni, Queensland, Új-Dél Wales és Viktória államokban, valamint Tasmánián. Igaz, megfigyelték már sós vízben is mozogni, de az életmódja az édesvízhez köti. Ezért a szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú, csapadékban gazdagabb területeken fordul elő leginkább. Az európaiak a nagy földrajzi felfedezések idejében, 18. század második felében ismerték meg ez az állatot.
A hímek nem vesznek részt az utódok gondozásában. Kialakulásuk [ szerkesztés] Meglehetősen keveset tudunk arról, hogyan alakultak ki a tojásrakó emlősök ősei. Testfelépítése [ szerkesztés] A kacsacsőrű emlős kb. 50 cm hosszú állat. Áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, ám széles és lapos szájszerve ("csőre") a kacsáéra hasonlít (viszont nem szaruból, hanem kemény bőrből van, és ennek megfelelően érzékenyebb). Fogai sincsenek (csak az újszülötteknek). Testtömege 700 és 2400 g között változik: a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A hímek hátsó lábaikon "sarkantyúkat" (avagy "fullánkokat") viselnek, és azokhoz méregmirigy csatlakozik: a sarkantyúkat vetélkedéseikben használják. A méreg nem nagyon veszélyes, de rendkívüli fájdalmat okoz, amit fájdalomcsillapítók (közéjük értve a morfiumot is) sem mérsékelnek. Valószínűsítik, hogy a kacsacsőrű emlős mérge közvetlenül a fájdalomreceptorokra hat. A részlegesen vízi életmód eredményeként ujjai között úszóhártya alakult ki. A vízben főleg lapos, a hódokéra emlékeztető farkával hajtja magát.