Körülbelül száz nézőt tud befogadni. Kamaraszínház: 270-300 főnyi nézőt befogadó színház, főleg viszonylag kisebb szereplőgárdát igénylő darabokat adnak elő benne. A Játékszínnel együtt a Miskolci Galéria addigi, Dériné utcai épületében kapott helyet. Játékszín: A Kamaraszínházzal együtt közös előtérből nyílik. Kísérleti, beavató színház. Nézőtere változtatható, a nézők száma maximálisan 100 fő körül lehet. Nyári színház: Szabadtéri játszóhely, nézőtere 500 fős. A nézőteret ponyvával befedték, ezért az időjárás zavaró hatását ki lehet küszöbölni. Önálló színpada nincs, mert a Csarnok teljes funkciójú színpadát használja, de van zenekari árka. Miskolci nemzeti szinhaz musora. A Nyári színháznak - a szabad tér ellenére - kiváló az akusztikája, ezért zenés darabok, hangversenyek megtartására kiválóan alkalmas, így az Operafesztivál rendezvényeinek is fontos színhelye. A színházi épületkomplexumban található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, amely a miskolci színjátszás történetének állít emléket. Miskolci Nemzeti Színház (@miskolci_nemzeti_szinhaz) • Instagram photos and videos Elérhetőségeink: telefonszám: 46/516-735, 46/516-736 e-mail cím: Tekintsék meg kínálatunkat!
Harsona Fandl Ferenc Színművész Szegedi Dezső SZÍNMŰVÉSZ Gadus Dorka rendezőasszisztens Cz. Oláh Veronika II. Fuvola Harangozó Lili MISKOLCI BALETT Bakos Tibor I. Harsona Székely Balázs Bőgő Erdei Zsolt Informatikus Szirbik Bernadett SZÍNMŰVÉSZ Hudákné Hajdú Magdolna Fodrásztár vezető Galuska Roland színpadi felügyelő Bíró Anett Cselló Bredács Anita Diszletfestő, kirakatrendező Kovács László ÉNEKKAR Mohai Cintia MISKOLCI BALETT Pataki Gábor Karvezető Rákai András korrepetitor Rusznák Adrienn SZÍNMŰVÉSZEK Ág Zsolt ÉNEKKAR Plachi Rita II. hegedű Tar Balázs III. Kürt Juhász Györgyi I. Fagott Born Éva Gazdasági vezető helyettes Pavlisko Diana I. Hegedű Zabolotniuc Carla I. Hegedű Balázsi Vivien ÉNEKKAR Konfár Erik SZÍNMŰVÉSZEK Gáspár Tibor Színművész Harsányi Attila Színművész Benkó Bence Rendező Mészáros Imre IV. Miskolci Nemzeti Színház | Miskolci Nemzeti Szinhaz Musora. Kürt Márton B. András súgó Fehérné Hovanyecz Judit Jelmez raktáros Jambrik Boglárka ÉNEKKAR Kozma Attila Koreográfus, Miskolci Balett vezetője Zamatóczky Florianna ÉNEKKAR Görög László Színművész Kocsis Attila gyártásért felelős műszaki vezető helyettes SZAKÁCS SÁRA Zenei művészeti titkár, zenekari ügyvezető Kriston Szabolcs Kelléktár vezető Taksás Mariann II.
Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: "... Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő... vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk" - tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal. Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor, s 1823. augusztus 24-én nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt. Miskolci nemzeti szinház müsora park. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre. Éder György társulatának tagjai - Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné - a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre.
Már ekkor látszódott, hogy fontos feldolgozás születik, amire később is oda kell figyelni. Jankovics az MMK-val lezajlott csörtéje után a Prima Primissima-díj pénzösszegéből hozta végül tető alá a produkciót, így az évek folyamán, a különböző tévécsatornákon többször levetített csonka rajzfilm hiányzó epizódja, az Ó Fortuna! (a londoni szín) is elkészült. Az, hogy milyen forgalmazást képzel el a rendező a filmjének, egyelőre talány, hiszen epizodikussága mellett még hosszúsága is nehezíti a mozis bemutatót. Maradhat tehát a DVD. Az alábbiakban nem a végső változatot vesszük górcső alá, hiszen az alkotó már 10 évvel ezelőtt is azt nyilatkozta, hogy a rádiójátékszerű hibás hangot lecseréli majd és a színeket is összébb húzza egy televíziós premierre. Az tehát, hogy mi lesz a végső sorsa Az ember tragédiájá nak, kétséges. A magyar filmvilágot nem igazán érdekelte Madách dialektikus drámamonstruma, így Szinetár Miklós tisztességes tévéfilmje ( Az ember tragédiája, 1969) és Jeles András kisgyermekekkel eljátszatott parafrázisa, az Angyali üdvözlet (1984) kivételével ez a harmadik filmes próbálkozás az adaptációra.
Majdnem 30 év múltán elkészült a magyar animáció egyik nagymesterének előre bejelentett utolsó alkotása, Madách Imre színművének filmváltozata. Így végre számot vethetünk a film első változata alapján, hogy valóban méltó lezárása-e Az ember tragédiája egy termékeny életműnek, vagy csak a legdrágább (több mint 400 milliós) és leghosszabb (179 perc) hazai rajzolt moziként fog bevonulni a magyar filmtörténetbe. Jankovics még a 70-es évek végén gondolt arra, hogy monumentális animációt forgatna Az ember tragédiájá ból. Emellett a Bibliát szerette volna még vászonra álmodni, ám a Tragédia elhúzódó előkészítése, majd akadozó finanszírozása miatt a szent könyvek adaptációjáról letett. 1983-ban készült el a forgatókönyv, de csak 5 évvel később kapott rá indulópénzt. Az első elkészült szín az Űr volt 1990-ben, majd többé-kevésbé évente született meg egy-egy újabb szelet a drámából. A rendező nem kronológiailag dolgozott, így amikor a 90-es évek derekán befejezte a film kétharmadát, a 15. színnel egyetemben, csonka tévépremierre is sort került.
Az álomjelenetek stílusa. - Csakhogy Az ember tragédiájá-nak tizenöt színe közül tizenegy álom: Ádám álma. A filmben meg lehet csinálni azt, amit színpadi rendező a Tragédiában eddig soha nem mert. Ott láthatnók mindig a filmkép szélén Ádámot, ahogy megálmodja saját sorsát és benne az emberiséget. Az alvó Ádám arcán ott tükröződhetne, izgalmas arcjátékkal, sorsának minden változása. A filmfényképezés csodálatos technikájával nagy művészi élménnyé avathatná a remek filmszínész arcvonásainak megrendítő játékát, egészen addig, hogy megálmodja az utolsó ember sorsát, ami a kétségbeesés torz vonásait vési arcába. Ez a naturalisztikus, felnagyított ádámi ábrázat mindig eszünkbe juttatná ugyan, hogy álmok elevenednek meg előttünk, de még nem oldaná meg az álomszínek stílusát. Ez a stílus, persze, nem lehetne más, mint egészen az irrealitásig felfokozott expresszionizmus. Attól a pillanattól kezdve, hogy feldereng a Tragédiában Egyiptom, egészen az eszkimó nő utolsó mozdulatáig. A színpad és a színházi látogató még elbirhatja valahogyan azt a stílustörést, hogy az álomjelenetek naturalisztikus eszközökkel kelnek életre; a modern világítási lehetőségek ezt a naturalizmust legfeljebb ha enyhíthetik, de nem módosíthatják; a színpadi előadásnál bele kell törődni abba is, hogy a madáchi szöveg, akármennyire komprimált, mégis csak jól megszerkesztett, tulajdonképpen reális és értelmes emberi beszéd.
A tudóst meglátogatta egyik famulusa, akinek Kepler elmondta, hogy a tudomány véges határok között mozog, értéktelen. Tanítványát a régi tanok merev követése helyett önálló gondolkodásra biztatta. Az ipari forradalom idején Londonban a szabadversenyes kapitalizmus visszásságaival találkozott Ádám. A kezdetben szép új világ közelebbről és alaposabban szemlélve rettenetesen kiábrándító volt. Elégedetlen emberek sokasága panaszkodott, a kor egyéni tragédiákban bővelkedett. A történetrész végén a szereplők egyenként beleugrottak egy óriási sírba, miután elmondták sírversüket. A jövőben az emberek falanszterekben élnek, életüket tudósok irányítják. Az embereket számokkal különböztetik meg, nem létezik a család. A Nap 4000 év múlva ki fog hűlni, ezért ennyi idő áll az emberiség rendelkezésre, hogy az onnan nyert energiát máshonnan pótolják. A hatékonyság és a céltudatosság vezérli az itt élőket, csak ami a fennmaradást segíti, az maradhat meg, minden más (virágok, állatok, könyvek) felesleges, esetleg múzeumba való.
Jurassic World: Világuralom Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022 Rendező: Colin Trevorrow Enfant Terrible Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020 Rendező: Oskar Roehler Elvis Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022 Rendező: Baz Luhrmann Fekete telefon Színes horror, thriller, 103 perc, 2021 Rendező: Scott Derrickson Thor: Szerelem és mennydörgés Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024 Rendező: Taika Waititi