Innen egy nemrég átadott, új kerékpárúton gurulhatunk el Fertődre, túránk kiindulópontjára, s ha még van hozzá kedvünk, tehetünk egy sétát a kastélykertben. 2 nap: Madárles és szolárhajózás a Fertő tavon: A Fertő-tó egyedül álló madárélőhely. A szikes tavak és nádasok gazdag madárvilágának tagjai közül tavasztól őszig, azokat a madarakat figyelhetjük meg, akik itt fészkelnek és nevelik fiókáikat. Ha beköszönt az ősz, akkor pedig különleges vándormadarakat láthatunk Skandináviából illetve Szibériából. Már a nyár integet a Balatonnál: ezt rengeteg utazónak tudnia kell, fontos változás élesedett. A Fertő-táj igazi zarándokhely a madarászok számára – az Európában élő 450 madárfajból 350 madárfaj található itt. Hajnalbnan indulunk túránkra, ilyenkor még nyáron is kellemes az idő – a Fertő menti szikes tavakhoz látogatunk el. Madárlesünk során látunk ürgéket, – tavasztól nyár végéig-, amint legelésző rackajuhok mellett ki-kikandikálnak kuckójukból! A túrára a szervezők biztosítják kiváló minőségű KOWA távcsöveket A délutáni program is a vízhez kötődik - a Kócsagvárnál lovaskocsira pattanunk, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park szolárhajójával kihajózzunk a Fertő tó nyílt vízére.
Egyre többen evezünk állva a hazai vizeken, ezzel együtt sajnos gyakrabban találkozunk SUP-osokat érintő hírekkel, beszámolókkal a médiában is. A napokban ismét SUP-osokat kellett menteni a Balatonon és sajnos idén már haláleset is előfordult SUP használat közben. Úgy döntöttünk, hogy sorozatot indítunk a SUP biztonság témakörben. Ezekben a cikkekben igyekszünk bemutatni, a hazai szabályozást, a különböző eszközöket és technikákat, hogy mindenki nagyobb biztonságban legyen SUP-ozás közben. Az első részben a szabályokat vesszük át. A SUP eszközök használatát itthon több törvény és rendelet szabályozza: 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről (1) 57/2011. (XI. 22. ) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről szabályozza. (2) 46/2001. Fertő tó kemping. (XII. 27. ) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól (3) Ez alapján a SUP vízi sporteszköz, használata közben mentőmellény viselése kötelező, ez a gyakorlatban is érvényes és meg is követelik a vízirendőrök a Dunán, Tiszán és a Tisza-tavon is.
Önálló szervezeti egységként Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában jött létre Gasztroenterológiai Klinika, melyet Papp Mária gasztroenterológus, belgyógyász professzor vezet. Az új intézményt csütörtökön adták át ünnepélyesen. A Debreceni Egyetemen a gasztroenterológia 2001-től 20 évig a Belgyógyászati Klinika részeként, nem önálló tanszékként működött, 2021 júliusáig Altorjay István, majd Papp Mária professzorok vezetésével. Az önálló Gasztroenterológiai Klinika 2021. november 15-én jött létre. Megalapítását betegek számának emelkedése mellett a gasztroenterológia és hepatológia jelentős fejlődése, valamint a megváltozott igények és elvárások indokolták. Így érhető el a legmagasabb szakmai színvonal és a folyamatos fejlődés az európai irányvonalak mentén. A 2021. január elsejével kezdődő integrációs folyamat eredményeként a Debreceni Egyetem Klinikai Központja az ország egyik legnagyobb egészségügyi ellátórendszerévé vált. Az egyetem és a Klinikai Központ vezetése meghatározta, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a betegellátás színvonala és biztonsága folyamatosan növekedjen.
Így érhető el a legmagasabb szakmai színvonal és a folyamatos fejlődés – jelentette ki, megjegyezve, hogy az egyetemen a gasztroenterológia 2001-től húsz éven át a belgyógyászati klinika részeként, nem önálló tanszékként működött. Szabó Zoltán hozzátette: az önállósodást az is indokolta, hogy a klinikai központ az elmúlt években az ország egyik legnagyobb egészségügyi ellátórendszere lett. Az elnök köszönetet mondott az átadáson részt vevő Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatónak, hogy szervezetével mindenben támogatta az önálló klinika létrehozását. Kossa György, az egyetemet működtető Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke jelezte: a klinikán kiemelt terület a betegellátásban a gasztroenterológia, de eddig nem tudott önálló szervezetként működni. A mostani folyamat is azt bizonyítja, hogy az új egyetemi modellben sokkal gyorsabban születnek meg döntések. Az önálló klinika infrastrukturális és humán hátterével a betegellátás mellett az oktatást és a kutatást is segíti – fűzte hozzá a kuratóriumi elnök.
Dr. Korponay-Szabó Ilma 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Korponay-Szabó Ilma Rita 1983-ban szerzett sub auspiciis rei publicae popularis kitüntetéssel általános orvosi diplomát a budapesti Semmelweis Egyetemen. Azóta a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban dolgozik, 2004-től főorvosként a Coeliakia Centrumot vezeti. 1997-től Finnországban a Tamperei Egyetemen vendégkutató, 2004-től a Debreceni Egyetemen egyetemi docens, a gyermek-gasztroenterológiai klinikai ellátás és kutatás vezetője. Klinikai munkáját a gyermekgyógyászat és gasztroenterológia területén végzi. A budapesti Coeliakia Centrum komplex ellátást, gondozást és betegség megelőzési programot nyújt a coeliakiás családoknak, laboratóriuma a magyarországi megyei központok mintegy felének végez coeliakia diagnosztikai vizsgálatokat és biztosít second opinion véleményt. Egyetemi munkakörében angol és magyar nyelven oktat a graduális és posztgraduális orvos és egészségügyi szakképzésben, valamint a tudományos kutatóképzésben a debreceni doktori iskolában.