Description: Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából. Bp., 1909, Nyugat, (Jókai-ny), 94+2 p. Első kiadás. Átkötött félvászon-kötés, az elülső papírborítót bekötötték és a papírborító hátoldalán javításnyomokkal, foxing foltos lapokkal. Levelek Iris koszorújából [antikvár]. A szerző, Babits Mihály (1883-1941) által testvérének, Babits Angyal (1886-1932) részére dedikált példány. "Angyusé Misi. " Ajándékozási bejegyzéssel Röchlitz Gyula részére azonosítatlan személytől. (Röchlitz Gyula (1896-1957) költő? )
Babits Mihály 6 évvel később, már a Nyugat főszerkesztőjeként ismételten küldött dedikált példányt friss verseskötetéből pályatársának. Becses irodalomtörténeti dokumentum. Példányunkból a kötet 2. íve hiányzik, helyén az 5. ív szerepel. Levelek iris koszorújából best. Poss. : Tormay Cécile hagyatékából, 1937. Fűzve, kissé sérült és foltos, korabeli vászonnal bevont borítóban, gerincén felragasztott címkével. Körülvágatlan, részben felvágatlan példány, a könyvtest a borítóból kijár.
Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök - nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak, halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül lobog főnix-világunk. Így nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s "nem lépsz be kétszer egy patakba", így akarák Thanatos s Aiolos. Levelek Iris koszorújából - Wikiwand. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek! Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. - Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az.
Tárgya szerint lehet egyéni és közösségi, módszere szerint dicsőítő vagy bölcseleti. Levelek iris koszorújából b. Eredete az antik görög költészetig nyúlik vissza, akkor pengetős hangszerrel előadott dalt jelentett, jelentős képviselői: Szapphó, Alkaiosz, Pindarosz; Horatius költészetében emelkedett igazi magaslatokba, s divatos volt szinte minden újkori irodalomban. Különös jelentősége természetesen az antik irodalmak ízlését felidéző és eszményítő korokban volt, de a XX. században is kedvelt műfaj (pl. József Attila, Petri György).
A nyitó versszakot követő hat strófa himnikus szárnyalású, és nem csupán a természet erőinek dicsőítésére, hanem filozófiai gondolatok kifejezésére is szolgál. Babitsot már ekkor is elsősorban filozófiai problémák, az élet-halál, a megismerés, a kifejezhetőség, az objektum-szubjektum viszonyának kérdései foglalkoztatták. A vers kulcsa pedig a Hérakleitoszt idéző dialektika gondolata lett: "nem lépsz be kétszer egy patakba". Babits a változás szükségessége mellett foglal állást. A hagyománnyal ellentétes mondandót a hagyomány útján mondja ki a költő. Így lehet a Horatius által az "aranyos középszert" kifejező versszaktípus "a soha meg nem elégedés" gondolatának kifejező kerete. Levelek iris koszorújából video. Babits ars poeticája világos: "állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják. " A költészet egyetlen lehetséges módja a folytonos megújulás. Az ódát lezáró három strófa mintegy összefoglalja és kinyilatkoztatja a meglelt költői programot. A költemény versformája az óda másik jellegzetes típusát mutatja: a szapphói versszakot.
A kötet nyitó verse az In Horatium. Programvers vagy inkább ars poetica. Az antikvitás költészetéért lelkesedő Babits az aranykor költőóriását, Horatiust szólítja és szólaltatja meg versében. Az In Horatium cím jelentése kettős. Egyszerre jelenti a tisztelet megnyilvánulását és a szembenállást. Ugyanakkor az idézett első négy sor az arisztokratikus gőg megnyilvánulásaként is értelmezhető. "Gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. " A középút elvetésével Babits nyíltan vállalja a mindenségvágy, a "soha meg nem elégedés" eszményét. Az idézett verssorok eredetileg a kultikus szertartások nyitányára utalnak, amely a be nem avatottak távoltartására irányult. Az áttett jelentés hasonló tiltás: a be nem avatott (értsd: az irodalomhoz nem értő) személyeket igyekszik távol tartani a titkos misztériumtól. A vers műfaja óda, így az ókori ódák versformáját, az alkaioszi versszakot idézi. Az istenek megszólítása helyett Babits verse rejtett, titokzatos erőket szólít meg.
Ami a reggeli pirítóst is különlegessé varázsolja... Bevezetés Zöld dió lekvárról, vagy befőttről nem sok helyen hall az ember. Ezen különleges desszertek készítője a térségünkben Márk Attiláné, fertőhomoki háziasszony. 1995-ben teremtette meg vállalkozásának alapját, miután a TSZ kevés pénzt adott volna a földjéért cserébe, így inkább 2, 5 ha-on diót telepített rá, saját felhasználásra. Napjainkban ebből a termésből készülnek a különleges finomságai. Termékeit a helyi piacokon, a hegykői Tornácos Panzió éttermében, soproni éttermekben, illetve egy ausztriai irodaház konyhafőnökének értékesíti. A Fertőhomoki Diófesztiválok népszerűsége által még ismertebbé vált ritka termékeivel, mely ünnepséget kevés pénzből, de annál nagyobb lelkesedéssel szervezett meg a Márk család. A diófesztiválok teljes összegét - ami az utolsó évben már 260. 000 Ft-ot jelentett - a helyi óvodának adományozták, akik többek között ebből a pénzből vásárolták meg a játszótér alá a gumiszőnyeget. A lekvár készítésének menete Június elején friss, zsenge, nem csontos állapotban érdemes szedni a zöld diót.
Zöld dió befőtt tartósítószer nélkül Két dara b ötliteres üvegbe való dió beszerzésével kezdődik a procedúra. A diókat villával szurkálom meg, majd hideg vízzel csordultig töltöm az üvegeket. Két héten keresztül minden nap egyszer kiöntöm a vizet belőlük, majd újratöltöm azokat, s hűvös helyen pihentetem. A 15. napon a két dara b ötliteres üvegben lévő diót nagy lábosba teszem és egy deciliter 10 százalékos ecetet, valamint annyi vizet öntök hozzá, hogy ellepje a gyümölcs öt. Felforralom, majd a levet leöntöm róla. A dióm megpuhul és fekete lesz. Ezt követően újra annyi vizet öntök hozzá, hogy ellepje, hozzáadok 1 kg cukrot, 1 kis dara b fahéj rudat, 8-10 darab szegfűszeget, 1 teáskanál citromsavat és – kevergetve – újra felforralom, majd 24 órán át pihenni hagyom. Másnap és harmadnap (! ) forralást megismétlem. Ekkor kiszedem a diót, 720 ml-es üvegekbe rakom, üvegenként ráöntök egy stampedli – bármilyen – rumot, majd a forró lével csordultig töltöm. Végezetül következik a palackozás. Tartósítószert nem teszek bele: úgy zárom le, hogy két réteg fólia közé késhegynyi nátrium-benzoátot teszek, majd ezt az üveg szájára húzom, és erre tekerem rá a fedelet.
Vízbe tesszük, amit naponta cserélünk rajtuk és ezt az áztatást mindaddig folytatjuk, míg a diók megfeketednek. Ezután tésztaszűrőn lecsepegtetjük a gyümölcsöket, lemérjük: amennyi tömegű a dió, annyi cukor kell hozzá. Egy kilogramm cukorhoz 8 dl vizet számítva, egy citrom levét és lereszelt héját is hozzáadjuk, majd 8 szegfűszeggel és 3-4 fahéjjal felfőzzük. Ha jól összefőttek a fűszerek akkor a diókkal kiegészítve tovább főzzük. Akkora edényben végezzük mindezt, hogy a diókat a lé ellepje. Mikor jól átfőtt hidegre tesszük, egy napot pihentetjük, majd másnap újra felfőzzük. Ha a lémennyiség nagyon csökken akkor azt 15 dkg cukorral és vízzel pótoljuk. A diókat üvegeke tesszük, rászűrjük még melegen a levet. 20- 25 percig kigőzöljük. A gyümölcsöket félbevágva is tehetjük az üvegekbe. Vörösboros zöld dió ital Húsz darab zöld diót felszeletelünk és beletesszük egy 5 literes befőttesüvegbe, majd hozzáöntünk 4 liter vörösbort. Ha a bor száraz akkor fél kilogramm, ha félédes, akkor 20 dkg cukrot teszünk hozzá.